Elsõsorban Romániától függ, mit kezd legszegényebb régióival

2016-04-04 0 hozzászólás

Az ország európai uniós csatlakozása sokak számára mást hozott, mint amit a többség várt. Az elmaradottság, a szegénység, a rossz közigazgatás és a korrupció Romániában halmozottan jelentkezik. Az ebbõl kivezetõ utakról beszélgettünk Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselõvel.

– Sokan elégedetlenek Románia 9 éves európai uniós tagságával: az ország ma is szegény és elmaradott, minden szempontból az európai sereghajtók közé tartozik. Szakemberek szerint nem volt felkészülve a 2007-es EU-csatlakozásra. Mi az oka annak, hogy az emberek elvárásai ennyire elmaradtak a lehetõségektõl?

– Valóban sokszor elhangzik, hogy 2007-ben Románia nem volt felkészülve az uniós csatlakozásra. Ez igaz, viszont én azt javaslom, hogy próbáljuk összefüggéseiben tekinteni a történelmi folyamatokat. 2008 októberében robbant ki a pénzügyi világválság, ezt követõen az EU legtöbb országa éveken át tartó válsággal szembesült, ami a maga során olyan súlyos társadalmi krízist eredményezett, amellyel ma is küzdünk. Igen, politikai döntés volt Románia uniós tagsága, de ha ez akkor nem születik meg, késõbb – a sorozatos válságok közepette – szinte semmi esélyünk nem lett volna az Európai Unióhoz történõ csatlakozásra. Az erdélyi emberek elvárásai az unióval szemben és a saját remélt gyarapodásukat illetõen azért is van olyan távol a valóságtól, mert ami 2008 után történt Európában – és tegyük hozzá, hogy szerte a nagyvilágban –, nem a gyarapodást segíti, hanem próbára teszi a közpolitikák mûködését uniós és tagállami szinten egyaránt.

– Ma azt látjuk, hogy a kelet-európai országok elsõsorban piacként jönnek számításba Nyugat-Európa számára. Hogyan látszik ez Brüsszelbõl?

– Az Európai Unió bõvítése egyfajta válasz volt a vasfüggöny lehullására és a kommunista rendszerek bukására. Amikor a kelet-európai országok uniós csatlakozásáról szóló döntés megszületett, az egyik figyelembe vett szempont az volt, hogy ezáltal növekedik az egységes európai piac. A fejlett nyugati gazdaságoknak ez jól jött, és ha nem is hasonló mértékben, de esélyt jelentett a keleti gazdaságoknak is. Tagadhatatlan, hogy jelentõs különbség van a keleti és nyugati gazdaságok között, mint ahogy a fejlettségi szintek között is. Brüsszel ezeket a különbségeket a kohéziós politikái révén szeretné kiegyenlíteni. Számunkra az a gond, hogy a kohéziós alapok felhasználását illetõen Románia a sereghajtók közé tartozik: a 2007–2013-as idõszakban az ország számára elkülönített fejlesztési alapok mintegy hatvan százalékát sikerült lehívni. Ezt a gyenge teljesítményt kellene korrigálni a mostani, 2014–2020-as költségvetési tervezési idõszakban.

– Az Európai Unió legszegényebb országai között Románia öt régióval szerepel, nálunk csak egy bulgáriai régió szegényebb. Létezik-e konkrét elképzelés e hatalmas lemaradás pótlására?

– Az országos fejlesztési elképzeléseket maguk a tagállamok állítják össze és terjesztik elõ az Európai Bizottságnak jóváhagyás és alkalmazás végett. A 2014–2020-as költségvetési tervezési idõszak újdonsága, hogy a tagállamok és az EB között partnerségi szerzõdést kötöttek, ami azt is jelenti, hogy a két fél – az Európai Bizottság és a tagállam – kötelezettséget vállal a kitûzött célok eléréséért. A komplex együttmûködési rendszer lényege, hogy Brüsszel nem tudhatja jobban, mint saját magunk, hogy az adott régióban mire van szükség a fenntartható fejlõdés érdekében. A partneri szerzõdés része a tervezés, de a végrehajtásban vállalt közös felelõsség is. Az európai prioritások az EU 2020 stratégiában szerepelnek, ennek a szellemében készítette el az RMDSZ az Erdély 2020 fejlesztési tervet, amelyet az országos prioritások megvitatása és meghatározása elõtt, idõben terjesztettünk be az illetékes regionális és országos hatóságokhoz. Az Erdély 2020 – amelyet mi a szülõföld fejlesztési tervének neveztünk – tételesen felmérte és meghatározta, hogy régióinkban melyek azok a területek, ágazatok, ahová uniós alapokat lehetne lehívni.

– Jelent-e valamilyen elõnyt Románia számára Corina Creþu regionális politikáért felelõs EU-biztos személye?

– Corina Creþu regionális politikáért felelõs EU-biztos mandátuma átvétele óta viszonylag gyakran volt jelen Romániában. Legutóbb a legszegényebbnek számító két moldvai fejlesztési régió számára hirdetett meg egy olyan programot, amelynek célja a felzárkóztatás, és amelyet elsõ alkalommal, kísérleti jelleggel, éppen Romániában alkalmaznak. Igazából a mandátum lejárta után lehet majd tevékenységét kiértékelni, mint ahogy ma már bizonyossággal mondhatjuk, hogy Leonard Orban – aki a többnyelvûségért felelõs európai biztos volt – kiváló személyes szakmai felkészültsége ellenére a portfolió súlytalansága következtében nem jelentett sokat Románia számára. Dacian Cioloº volt mezõgazdasági biztos, a portfolió súlya, de a személyes teljesítménye miatt is nagyot domborított Románia képviseletében.

– Mennyire lóg ki Románia a kelet-európai „problémacsomagból”? Az itteni gazdasági gondok milyen mértékben súlyosabbak a többi kelet-európai uniós tagállam gondjainál?

– A kelet-európai tagállamok mindegyike többé-kevésbé súlyos problémákkal küzd. Van, ahol a gazdasági stabilitás a legnagyobb kihívás és van olyan tagország, ahol inkább a politikai stabilitás kérdése kerül elõtérbe. Románia ilyen szempontból nem lóg ki a kelet-európai „problémacsomagból”. Ha a gazdaságot elemezzük, azt látjuk, hogy a stabilitás és a makrogazdasági adatok tekintetében Románia jól teljesít, viszont ezt a pozitív teljesítményt képtelen megjeleníteni az egyéni jólét szintjén. Ha az európai konvergenciát elemezzük, akkor azt látjuk, hogy Romániában a csapnivalóan rossz közigazgatás visszahúzza az ország régióit, képtelenek voltunk hatékonyan felhasználni a regionális fejlesztésre szánt alapokat. Ha a politikai teljesítményt nézzük, akkor egyértelmû, hogy a korrupció súlyosan hátráltatja az országot, és a parlamentáris demokrácia, illetve a jogállamiság területén is mélyre nyúlik a szerkezeti válság. Árnyalatokban igen, de az összképet tekintve szerintem Románia nem különbözik azoktól az országoktól, amelyek több mint ötven éven keresztül a vasfüggöny rossz oldalán helyezkedtek el.

– Kielégítõnek tartja a kelet-közép-európai együttmûködést?

– Sok mindent takar a kelet-közép-európai együttmûködés terminológiája. A visegrádi négyek együttmûködése az uniós csatlakozás elõtt és után is jelentõs volt, gazdasági és politikai területen egyaránt fontos eredményeket elérõ csoportosulásról beszélünk. Bukarest fekete-tengeri országként határozza meg Romániát, ezáltal gyakran lemond a közép-európai érdekeknek számító erdélyi, azaz a transzszilván érdekek képviseletérõl. Azt is mondhatjuk, Románia a balkáni együttmûködésben jól, a közép-európai együttmûködésben gyengén teljesít. Visszatérve a regionális szintre, a közép-kelet-európai együttmûködésnek tagadhatatlanul vannak eredményei, viszont távol vagyunk még a közös érdekek gyakorlati, érzelemmentes meghatározásától és ezek hatékony érvényesítésétõl, az EU valamint a Keleti Partnerség keretein belül.

– A hatalmas méretû munkaerõ-elvándorlás gyökereiben kérdõjelezi meg a romániai nyugdíjrendszer jövõjét. Hogyan látszik mindez Brüsszelbõl?

– Az EU-s tagállamok nyugdíjrendszerei kisebb vagy nagyobb mértékben mindenütt válságban vannak. Nyugat-Európában a demográfia, Kelet-Európa egyes országaiban a kivándorlás és a demográfia együttesen hat negatívan a nyugdíjrendszerek fenntartására. A nyugati társadalmak a bevándorlásban látják a helyzet megoldását, viszont ami közös Nyugat- és Kelet-Európában, hogy újra kell gondolni az európai szociális modellt, beleértve az európai szociális gazdaság alapjait is. Történelmi léptékû kihívás elõtt áll Európa: úgy kell megõrizni értékeinket, hogy a napi gyakorlatban részese kell lenni a változásoknak és bizony, helyenként gyökeres változtatásokra van szükség.

– Az EU és az USA között megkötendõ szabadkereskedelmi egyezmény pro és kontra vélemények özönében áll. Ön szerint mi ennek az egyezménynek az elõnye és mi a hátránya?

– A TTIP pro és kontra érveit felsorakoztatni messze meghaladná egy interjú kereteit, viszont az egyértelmû, hogy az Európai Uniónak szüksége van erre a szabadkereskedelmi egyezményre, mert csak az Egyesült Államokkal közösen képes arra, hogy megõrizze jelentõségét a globális gazdasági, kereskedelmi és politikai színtéren. Viszont úgy vélem, hogy nem szabad egy olyan egyezményt aláírni, amely az EU állampolgárait hátrányos helyzetbe hozhatná, vagy pedig arra kényszerítene bennünket, európaiakat, hogy alapvetõ értékeinkrõl kompromisszumot kössünk.

– Az EU-t szétfeszítõ migránsválság kapcsán gyakran megfogalmazódnak borúlátó vélemények az Európai Unió jövõjével kapcsolatban. Milyen esélyt lát arra, hogy az Európai Bizottság és az Európai Parlament mindenki számára elfogadható jövõképet mutasson fel?

– Az Európai Unió az egymást felerõsítõ válságok színtere lett, az elmúlt hónapokban óriásit fordult az európai közvélemény a menekültek, illetve a gazdasági migránsok kérdésében. A tagállamok eddig soha nem tapasztalt mértékben feszültek egymásnak. Az unió akkor dönt bölcsen, ha sikerül megtalálni az egyensúlyt az európai megközelítés és a tagállami érdekek között. Nem szabad újból abba a csapdába esni, mint tavaly szeptemberben, amikor az Európai Tanács többségi szavazással hozott döntést a kötelezõ kvóták ügyében, ahelyett, hogy minden tagállam által vállalható kompromisszumot dolgozott volna ki. Azzal is tisztában kell lennünk, hogy a bevándorlók és menekültek új valóságot hoztak létre Európában, úgy vélem, hosszú távra kell berendezkedni és nagyon megfontolt, bölcs döntésekre van szükség, hogy az EU jövõje biztosítva legyen.

– Brüsszelben, az Európai Parlamentben ön szerint milyen kép alakult ki Romániáról és a romániai magyarságról?

– Románia brüsszeli megítélése felemás, a pozitív elemek, mint például a makrogazdasági teljesítmény és a beruházási lehetõségek, keverednek a negatív elemekkel, mint a korrupció, bürokrácia és a gyenge teljesítményû közigazgatás. Az elmúlt években a romániai magyar közösséget igyekeztünk az Európai Parlamentben minél jobban megismertetni, bemutatni. Véleményem szerint sikerrel, ugyanis sokan ismerik ma már Brüsszelben célkitûzéseinket, értékeinket. De azt is el kell mondani, hogy a válságok által sújtott Európa helyzete rányomja bélyegét közösségi érdekérvényesítési lehetõségeinkre: a kisebbségi politizálást ma Brüsszelben is ellenszélben kell folytatni.

Kérdezett: Makkay József
Erdélyi Napló

rss

TOVÁBBI HÍREK

  • › 2016-12-21
    Békés karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánok!
    › 2016-12-05
    A magyarországi önkormányzatok támogatják az RMDSZ-t a december 11-ei választások alkalmával, mondta Winkler Gyula hétfőn, Déván azt követően, hogy az RMDSZ Hunyad megyei szervezete fogadta a Vas megyei önkormányzati küldöttséget, amelyet Marton Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés alelnöke vezetett.
    › 2016-12-04
    Lozsádon advent második vasárnapján ünnepi istentiszteleten és falutalálkozón indították hivatalosan is útjára a falurevitalizációs programot, amelyet az RMDSZ Hunyad megyei szervezete és a református egyház közösen kezdeményezett.

FOTÓGALÉRIA

Scroll