Korrekcióra szorul az Európai Polgári Kezdeményezés

2015-03-03 0 hozzászólás

A Lisszaboni Szerzõdés hozta létre az Európai Állampolgári Kezdeményezést (European Citizens’ Initiative – továbbiakban ECI), mint olyan eszközt, amely révén a polgárok aktívan vehetnek részt az európai törvényhozási folyamatban. Akkor a kezdeményezést nagy lelkesedéssel fogadták a polgárok, civil aktivisták ugyanis a részvételi demokrácia innovatív eszközének tekintették. Az európai polgárok közvetett módon törvényhozási kezdeményezési jogot kaptak.

Az ECI mechanizmusa 2012 áprilisától vált alkalmazhatóvá a gyakorlatban is, a szabályok szerint minimum hét tagállamból legkevesebb egy millió aláírást kell összegyûjteni ahhoz, hogy egy polgári kezdeményezés sikerrel járjon. A szabályzat azt is leszögezi, hogy az adott tagállamból az európai parlamenti mandátumokkal arányos aláírás-számot kell teljesíteni.

Az ECI három éves mûködése után, úgy vélem, hogy ez tipikus példája annak, hogyan ültessük szerencsétlen módon gyakorlatba egy nemes kezdeményezést. A folyamatok túlzott bürokratizálása, de az Európai Bizottság hozzáállása – ez az intézmény egyszerre címzettje és elbírálója a kezdeményezéseknek – miatt is az eddigi 51 állampolgári kezdeményezésbõl mindössze háromnak sikerült összegyûjteni a szükséges egy millió aláírást, és ezek közül is csak kettõ kapott hivatalos választ a Bizottságtól. Sajnos ezek a válaszok is csak formálisak voltak. A Bizottság ködösen fogalmazott és nem indított el egyetlen konkrét törvényhozási folyamatot sem. Ugyanúgy reagált A Víz emberi jog (Right 2 Water) és az Egy közülünk (One of us) ECI esetében, ez utóbbi az emberi életet védõ kezdeményezés, amelynek célja, hogy az EU szüntessen meg minden, emberi embriók feltételezhetõ elpusztításával járó kutatás finanszírozását.

Az Európai Állampolgári Kezdeményezés célkitûzései vitathatatlan módon nemesek. A kezdeményezés meg kellene hogy valósítsa az elméletben létezõ jogot, mely szerint minden állampolgár részt vehet az európai törvényhozási folyamatban. Ahhoz, hogy a kezdeményezés valóban mûködõképessé váljon, egyértelmû, egyszerû, könnyen megérthetõ és felhasználóbarát rendszerre van szükség, amely valóban arra buzdítja az állampolgárokat, hogy bízzanak az európai intézményekben. A valóság viszont azt mutatja, hogy ma még messze van a megvalósítás az eredeti célkitûzésektõl.

A statisztikai adatok sokatmondóak: 2012-ben 23, 2013-ban 17, 2014-ben 10, az idei év elsõ két hónapjában egyetlen Európai Állampolgári Kezdeményezés született. A csökkenõ tendencia az Európai Bizottság elutasító magatartásának tudható be, hiszen nagyon sok kezdeményezést, húszat az 51-bõl startból visszadobtak. A növekedõ kiábrándultság és a csalódottság magyarázatához tartozik, hogy rendkívül bürokratikus a rendszer, például az aláírásgyûjtés a 28 tagállamban 28 különbözõ szabályozásnak van alávetve és ugyanannyi különféle elõírás szerint kell biztosítani a személyes adatok védelmét.

Az Európai Parlament kezdetektõl az ECI támogatója volt. Nemrég egy közmeghallgatáson, amelyet az Alkotmányügyi Bizottság és a Petíciós Bizottság szervezett, a résztvevõk õszintén átvilágították az ECI alkalmazását, konkrétan megfogalmazva a procedúrák újragondolásának szükségességét. Az Európai Bizottságnak áprilisban kell bemutatnia az elmúlt három évrõl szóló kiértékelõ jelentését, amely minden bizonnyal felülvizsgálatot eredményez az Európai Parlament részérõl.

Az ECI esetében egyértelmûen érdekellentéttel küszködõ Európai Bizottságot azzal is lehet gyanúsítani, hogy szándékosan és szisztematikusan akadályozza a hozzá benyújtott kezdeményezéseket. A Bizottság elutasító magatartásának legalább két oka van: egyrészt féltékenyen védi a jogalkotási kezdeményezõi szerepét, másrészt politikai meggondolásokból akadályoz. Jó példa erre a Minority SafePack, az Európai Kisebbségi Kezdeményezés, amely a nemzeti, etnikai és nyelvi közösségek jogaira vonatkozott. Az RMDSZ és az Európai Nemzetiségek Föderális Uniója (FUEN) tagszervezetei által közösen kidolgozott kezdeményezés regisztrációját elutasította az Európai Bizottság. A kezdeményezõk az Európai Bírósághoz fordultak jogorvoslatért, beperelve az Európai Bizottságot az elutasítás miatt. Még négy ECI esetében döntöttek úgy a szervezõk, hogy perelnek. Mindegyik ügyben folynak még az eljárások. Frans Timmermans, a Bizottság elsõ alelnöke – akit ezekkel problémákkal szembesítettek – úgy nyilatkozott, hogy az EB szigorúan jogi indokai egy Európai Állampolgári Kezdeményezés visszautasítására nem kellene hogy elbátortalanítsák a kezdeményezõket attól, hogy a politikai párbeszéd platformjaként használják továbbra is az Állampolgári Kezdeményezés eszközét. Ez valóban egy nemes gondolat, de az európai állampolgárok, közöttük a nemzeti kisebbségi közösségek tagjai, a párbeszéden túl – és a párbeszéd eredményeképpen – törvényes biztosítékokat is elvárnak európai szinten saját jogaik elismerésére.

Az Európai Parlamentben megszervezett vita iránti nagy érdeklõdés fontos jelzés, hogy a civil szervezetek, aktivisták pillanatnyi kiábrándultsága ellenére is az ECI rendkívüli lehetõséget jelent. Az Állampolgári Kezdeményezés célja, hogy bevonja az európai polgárokat az õket érintõ döntéshozatali folyamatokba és ez a kérdés ma aktuálisabb, mint valaha. Éppen ezért 2015 az ECI újragondolásának éve kell hogy legyen!

A három évnyi tapasztalat egyértelmûen kimutatja a hiányosságokat, a gyenge pontokat, amelyeket ki kell küszöbölni, a civil társadalom elvárásai pedig arra serkentenek, hogy javítsunk ezen az eszközön, amely révén az európai polgárok aktívan részt vehetnek a róluk szóló döntések meghozatalában. Úgy vélem, hogy az Európai Parlament az a fórum, amelynek el kell végeznie ezt a feladatot, visszaadva az Európai Polgári Kezdeményezésnek azt az erõt, amelyet létrehozásának pillanatától neki szántak.

rss

TOVÁBBI HÍREK

  • › 2016-12-21
    Békés karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánok!
    › 2016-12-05
    A magyarországi önkormányzatok támogatják az RMDSZ-t a december 11-ei választások alkalmával, mondta Winkler Gyula hétfőn, Déván azt követően, hogy az RMDSZ Hunyad megyei szervezete fogadta a Vas megyei önkormányzati küldöttséget, amelyet Marton Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés alelnöke vezetett.
    › 2016-12-04
    Lozsádon advent második vasárnapján ünnepi istentiszteleten és falutalálkozón indították hivatalosan is útjára a falurevitalizációs programot, amelyet az RMDSZ Hunyad megyei szervezete és a református egyház közösen kezdeményezett.

FOTÓGALÉRIA

Scroll