Európában súlyos identitásválság van, amelynek kialakulásához számos tényező vezetett, de minden bizonnyal a legsürgetőbb és egyben a leglátványosabb közülük a gazdasági válság. 2011-ben az Európai Bizottság azt javasolta, hogy 2013 legyen a polgárok európai éve, kiemelve azt, hogy szükség van a polgárok közvetlen részvételére az Európai Unió alakításában. [ Bővebben ]
 
 
Az erdélyi magyar nemzeti közösség legitim érdekképviselete, az RMDSZ számára az idei év legfontosabb külpolitikai célja a kisebbségi európai polgári kezdeményezésének elindítása és az európai kisebbségvédelmi keretszabályozási csomag – a Minority SafePack – elfogadása lesz. [ Bővebben ]
 


Látogatók száma : 1340214

SZOLIDARITÁS ÉS KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS

Letöltés (PDF formátum - 2,27 MB)

Tartalomjegyzék

Szolidaritás és közösségépítés

Tevékenységem az Európai Parlamentben 2010. szeptember – 2011. július között

I. A kisebbségi jogérvényesítés
Megújított Szövetségben, változatlan alapelvekkel
A kisebbségi tematikájú európai polgári kezdeményezés
Célunk a kisebbségek jogbiztonságának megteremtése
Új nemzetpolitika, új stratégiák
A politikai cselekvés és a demagógia párharca
Az EU-n kívüli magyar közösségek támogatása

II. Parlamenti tevékenység – az EU szolidaritása és egysége jegyében
A szolidaritás és az EU megerősítésének szükségessége
Az EU eszközei: gazdasági együttműködési mechanizmusok és kereskedelmi megállapodások
A schengeni csatlakozás, a bukaresti diplomácia próbatétele
A roma kisebbség – forró téma az EU napirendjén
A Fekete-tenger térsége újra Brüsszel figyelmében
Kohéziós és regionális fejlesztési politika
A romániai ipar támogatása
Párbeszéd az üzleti szférával

III. Közösség, ifjúság, kultúra
Közösségépítés otthon, Hunyad megyében
II. Hunyad Megyei Magyar Napok
A fiatalok Európája
Képzőművészek és zenészek az Európai Parlamentben


Szolidaritás és közösségépítés

Tevékenységem az Európai Parlamentben
2010. szeptember – 2011. július között

Winkler GyulaSzolidaritás Európában, közösségépítés otthon. Az európai közösség erősítése Brüsszelben és a magyar közösségek közötti szolidaritás kifejeződése otthon. Mindkét fogalompár választ ad arra a kérdésre, hogy miért ezeket a szavakat választottam az elmúlt egy év tevékenységét összegző írásom címének. A következő oldalakon bemutatott helyszínek és események munkám sokrétűségére utalnak. Érdekérvényesítés és közösségépítés otthon, a Hunyad megyei szervezetben és az RMDSZ országos fórumain, szakpolitikai munka és a kisebbségi jogbiztonság megteremtése érdekében kifejtett tevékenység Brüsszelben, Strasbourgban, alkalmanként Budapesten vagy más helyszíneken.

2010 első felében még a válságkezelés nyomta rá bélyegét az európai parlamenti munkára, az őszi ülésszakban viszont az európai választottaknak már a gazdasági válság hosszantartó következményeivel kellett számolniuk. Államadóssága térdre kényszerítette a görög gazdaságot, az államcsőd fenyegető rémével csak az európai szolidaritás veheti fel a harcot, az unió értékeit és eszméit politikai tettekre, gazdasági döntésekre, segélyezési megoldásokra kellett fordítani. Meggyőződésem – és ezt több alkalommal kifejtettem az Európai Parlament szakbizottságaiban és plénumában folytatott viták során – az EU-nak válsághelyzetekben, nehéz pillanatokban szolidaritásról kell tanúbizonyságot adnia, érvényt kell szereznie a közösségi vívmányoknak, a széthúzás és a szűklátókörű nemzeti érdekek érvényesítése helyett a segítségnyújtás és az együttműködés erősítésének útját kell választania.

A valóságban az EU válaszlépései felemásra sikeredtek: nem született megnyugtató megoldás, a görög gazdaság továbbra is rendkívül nehéz helyzetben van, később Írország és Portugália igényelt fokozott figyelmet és esetenként uniós beavatkozást. Szolidaritás helyett sok tagállam csiga módjára saját házába húzódott vissza; az utóbbi hónapokban szervezett választások egyes tagállamokban a szélsőjobb előretörését és megerősödését hozták maguk után, bár azt is látni lehetett, hogy a választók többsége Svédországban, Portugáliában és Írországban az Európai Néppárthoz tartozó, megfontolt jobboldali pártokat preferálta, ők alakíthattak kormányt. Közben az Európai Parlament véglegesítette az EU-s gazdasági felügyelet erősítéséről és ezzel kapcsolatos új intézmények létrehozásáról szóló jogszabályokat, majd elkészítette a gazdasági kormányzásról szóló jogszabálycsomagot, amelynek célja, hogy a gazdaságpolitikák jobb összehangolásával kivédhetőek legyenek a jövőbeni válságok. Utóbbi csomag számos olyan rendelkezést tartalmaz, amely lehetővé teszi az EU-s gazdasági politikák összehangolását, a közös fellépést, erősíti az európaiságot, valós tartalommal tölti meg az Európai Néppárt More Europe - Több Európa jelszavát és a féléves magyar elnökség Strong Europe - Erős Európa mottóját. A csomaggal kapcsolatban benyújtott módosítások kidolgozásában magam is részt vettem a pénzügyi, gazdasági és szociális válság különbizottság és a nemzetközi kereskedelmi bizottság tagjaként.

A Túl a gazdasági kormányzáson – A jövő Uniója című munkadokumentum társszerzőjeként rávilágítottam arra a tényre, hogy amikor létrejött a Monetáris Unió, nem minden tagállam gazdasága felelt meg a konvergencia-kritériumoknak, az EU költségvetése pedig túl kicsi volt ahhoz, hogy az eurót szilárd alapokon tartsa. Javasoltam az EU költségvetésének növelését. A nemzetközi kereskedelmi bizottságban az EU csatlakozási és szomszédsági politikája kapcsán támogattam a gazdasági együttműködési és kereskedelmi eszközök hasznosítását, annak érdekében, hogy az unióval szomszédos vagy azok közelében lévő államok európai távlatai fenntarthatóak legyenek.

Ez különösen fontos Horvátország, a Nyugat-Balkán államai, a Dél-Kaukázus, a Fekete-tenger térsége és Moldova Köztársaság számára.

Szakmai tevékenységem során fontosnak tartottam a kapcsolattartást és konzultációt az erdélyi vállalkozókkal, az elmúlt három évben rendszeresen egyeztetettem a gazdasági szféra képviselőivel az európai gazdasági fejleményekről. 2008-ban az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagot, 2009-ben az Európai Gazdaságélénkítő Tervet, 2010-ben az Európa 2020 Stratégiát, idén pedig az Euro Plusz Paktumot és az adózás európai jövője kapcsán indított egyeztetéseket ismertettem Erdély-szerte az üzleti szféra képviselőivel.

Munkám másik meghatározó része a politikai munka, a kisebbségi érdekérvényesítés elősegítése Európában, a szervezeti munka a Romániai Magyar Demokrata Szövetségben és az otthoni – a Hunyad megyei – szórványközösségben. Kétségtelenül az év egyik legfontosabb politikai eseménye a Nagyváradon tartott X. RMDSZ Kongresszus volt. A Szövetség választ adott a közösségünket foglalkoztató legfontosabb kérdésekre, megfogalmazta a következő időszak stratégiai irányait, megújította vezetőit. A programmódosító bizottság tagjaként magam is részt vettem a gazdasági és külügyi dokumentumok kidolgozásában.

A Kongresszus megújította külpolitikai stratégiánkat, a kisebbségi érdekérvényesítést és az európai uniós szintű kötelező érvényű jogi norma megteremtését fogalmazta meg legfontosabb célunkként. Nekem és RMDSZ-es kollégáimnak sem voltak illúzióink afelől, hogy legfontosabb külpolitikai célkitűzésünk, a kisebbségi jogbiztonság megteremtése Európában és ez által alapvető kisebbségi jogaink szavatolása Romániában, nem lesz diadalmenet. Konok és kitartó munkára van szükség, hiszen az EU egyelőre nincsen felkészülve arra, hogy a kisebbségi kérdésben előrelépjen, kisebbségi normarendszert vezessen be. Nem csupán az egyes tagállamok elutasító magatartása nem kedvez a felvetésnek, hanem egyszerűen arról van szó, hogy Európában mások a prioritások. Lehetőségeink, hogy a kérdést napirenden tartsunk, különböző eszközökkel előbbre vigyük, igen korlátozottak. Pillanatnyilag ezen a téren a gazdasági bevándorlók által jelentette társadalmi-szociális problémák vagy a romák helyzete Európa-szerte számos országban és az EU intézményeiben fontosabbnak számítanak, mint az őshonos nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználata, közösségeik megmaradása. Mégis az elmúlt egy évben nagyon sok fórum és alkalom adódott arra, hogy sajátos érdekeinket megjelenítsük, és támogatókat szerezzünk, elsősorban az Európai Néppárt (EPP) tanácskozásain, valamint az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójában (FUEN).

Az Európai Néppártban fontos politikai folyamat kezdődött az év elején, az európai párttömörülés új politikai alapprogramot dolgoz ki, amelyet a 2012 végén esedékes kongresszus fog elfogadni. Számunkra fontos, hogy a kisebbségek védelmének elve és annak területei bekerüljenek az Európai Néppárt alapdokumentumába, kiteljesítve a 2009-es bonni EPP kongresszus kisebbségi tematikájú politikai határozatában lefektetett elveket. A Néppártban több gazdasági tematikájú határozat és kongresszusi dokumentum készül, ezúttal a 2011-es kongresszus számára. Módosító javaslataimban a vállalkozásfejlesztést, a kis- és közepes vállalatok támogatását, a szakképzésben az egyetemek és a vállalkozói szféra együttműködését szorgalmaztam.

A FUEN-nel partnerségben összeurópai hatású projektet indítunk. Együttműködésben más európai kisebbségi szervezetekkel, 2012-ben kisebbségi tematikájú európai polgári kezdeményezés készítünk, kihasználva a Lisszaboni Szerződés által létrehozott új politikai eszközt, az egy millió európai polgár által támogatott indítványt.

A Hunyad megyei RMDSZ szervezet irányítása napi tevékenységet jelent, függetlenül attól, hogy éppen Európa melyik pontján tartózkodom. Az elmúlt évek új kezdeményezései már meghozták gyümölcsüket, a Székelyföld-Szórvány Partnerség sikere elégtétellel tölt el bennünket, ugyanakkor reményt ad arra, hogy más szórványközösségekre is ki tudjuk terjeszteni. A II. Hunyad megyei Magyar Napok rendezvénysorozat közösségszervező erőnk legjobb bizonyítéka: idén egy héten át tartó programsorozaton mintegy nyolcezer magyart szólítottunk meg.

A szórvány különleges figyelmet igénylő része romániai magyar társadalmunknak, külső segítség nélkül ezek a közösségek nem képesek fennmaradni. A szórványban élők közel egyharmadát teszik ki a romániai magyar közösségnek, éppen ezért a szórvány kérdés Szövetségünk közösségpolitikájának egyik meghatározó összetevője. Az érdekképviselet egyik legnagyobb kihívása, hogy a szórványban élők magyarként megmaradjanak és közösségként megerősödjenek, ehhez azonban elengedhetetlen ennek a kérdésnek a folyamatos napirendben tartása, a szórványstratégia alkalmazása és a szórvány minden eszközzel való támogatása. Az RMDSZ megbízottjaként részt vettem a magyar kormány által a MÁÉRT keretében létrehozott Szórvány Albizottság munkájában, amely szórványtámogatási eszközöket és forrásokat azonosít közösségeink számára. Az üléseken a sajátos romániai magyar szórvány helyzetéről beszéltem és kértem az elmúlt évek sikeres programjainak támogatását.

Bizakodással tekintek az előttünk álló időszakra, bár az elmúlt évek európai és belpolitikai tapasztalatai, minket, erdélyi magyarokat óvatosságra intenek. Romániában 2012 választási év lesz, Szövetségünk két évtizedes fennállása legnagyobb kihívásának kell megfelelnie. Ebből az erőfeszítésből, mi, az RMDSZ EP-képviselői kivesszük a részünket, az otthoni munka és a brüsszeli feladatok elvégzése által, amelyre a romániai magyarok választópolgároktól felhatalmazást kaptunk – legyen az a kisebbségi jogérvényesítés, az európai szakpolitikák vagy erdélyi kultúránk külföldi közvetítése.

Vissza a tartalomjegyzékhez »


I. A kisebbségi jogérvényesítés

Megújított Szövetségben, változatlan alapelvekkel

Az RMDSZ februári, nagyváradi X. kongresszusát az elmúlt egy év legfontosabb politikai eseményének tartom, még akkor is, ha az nem közvetlenül kapcsolódik az Európai Parlamentben (EP) végzett munkámhoz. Az új RMDSZ elnök megválasztását megelőző időszak a kívülállók számára is izgalmas és érdekes folyamatot jelentett, még akkor is, hogyha Kelemen Hunor győzelme igazából nem volt kétséges. Fél év távlatából ugyanúgy jellemezném ezt az időszakot, mint ahogyan akkor fogalmaztam, amikor megyei szervezet elnökeként elsők között támogattam Kelemen Hunor jelölését: természetes folytonosság és a szükségszerű változások. A Hunyad Megyei Küldöttek Tanácsában a következő gondolatokkal ajánlottam Kelemen Hunor jelölésének támogatását: 1996-ban szinte egyszerre kezdtem politikai tevékenységemet Kelemen Hunorral. Sokat dolgoztunk és terveztünk együtt, és személyes tapasztalatból állítom, hogy Kelemen Hunor az a jelölt, aki elnökként megőrzi Szövetségünk önállóságát és ezzel egyidejűleg a Romániai Magyar Demokrata Szövetség belső egyensúlyát. A romániai magyarságnak európai, jól kommunikáló, kiegyensúlyozott és eredményorientált képviseletre van szüksége. Ez az a szervezet, amelyet együtt építettek az alapítók és a mi generációnk, és ezt a szervezetet kell megerősíteni közösségünk szolgálatában.

Az RMDSZ 10. Kongresszusának szónoki emelvényén
Az RMDSZ 10. Kongresszusának szónoki emelvényén

Tagja voltam az RMDSZ Kongresszus programmódosító bizottságának, és ebben a minőségemben két dokumentum kidolgozásában vettem részt. Az egyik a gazdaság-, a második pedig a külpolitikánkra vonatkozik. Az utóbbi a Brüsszelben végzett tevékenységet is átértékelte és megújította. A Legyen európai szintű politika a nemzeti közösségek védelme! című külügyi dokumentum sorjázza erdélyi magyar közösségünk előtt álló külpolitikai kihívásokat és megfogalmazza azokat az eszközöket és cselekvési irányokat, amelyek a közösség megmaradását és erősödését eredményezik az egységes Európában.

Külügyi dokumentumunk egyik kiindulópontja, hogy a nemzeti kisebbségek jogait folyamatosan bővíteni kell és a jelenkor kihívásaihoz kell igazítani. Bátorítani kell az előremutató kisebbségvédelmi intézkedéseket, folyamatos párbeszédet kell folytatni a tagállamokban élő őshonos nemzeti kisebbségek képviselőivel, bevonva őket a nemzeti, regionális és helyi döntéshozatalban. Európa egyik legnagyobb nemzeti kisebbsége, a romániai magyarság megmaradásának, önrendelkezésének záloga egy olyan európai kisebbségvédelmi keretszabályozás, amely megnyugtatóan rendezi az európai nemzetalkotó kisebbségek sorsát, biztosítja az egyéni és közösségi érdekérvényesítésüket, önrendelkezésüket, megteremti annak lehetőségét, hogy a nemzeti közösségek maguk döntsenek az őket érintő kérdésekben, kiemelten az identitás megőrzéséhez kapcsolódó területeken: oktatás, kultúra, hagyományok, média és helyi gazdaság. A kulturális és területi autonómiaformák közjogi keretben, a közösség által közvetlenül választott testületek és az ezek számára törvényesen biztosított hatáskörök révén valósíthatók meg. Az RMDSZ célja, hogy az Európai Néppárttal (EPP) és más európai szövetségesekkel közösen lehetőséget teremtsen egy európai szintű kisebbségi keretszabályozás elfogadtatására. Az autonómiaformák létének elfogadását, illetve politikai és jogi megteremtését – az Európai Unió (EU) által is hivatalosan jóváhagyott és a tagállamok irányában szorgalmazott – önkormányzatiság és szubszidiaritás elvei alapján tartjuk lehetségesnek és igazoltnak – áll az RMDSZ dokumentumában. A következő évekre ezek a gondolatok adják majd a keretét a Szövetség külpolitikai cselekvésének keretét, ugyanakkor pedig a Brüsszelben dolgozó európai parlamenti képviselők mandátumát.

Televíziós-beszélgetés az RMDSZ Kongresszuson
Televíziós-beszélgetés az RMDSZ Kongresszuson

A gazdasági dokumentum megalkotását a gazdasági válság hatásai, az EU-ban elindult gazdasági folyamatok, az EU2020 program elfogadása tették indokolttá, hiszen mindezek a körülmények hatással vannak és a következő években is hatással lesznek a romániai gazdaságra. Az EU2020 három fontos területen tesz javaslatot. Egyrészt a tudásalapú gazdaság és az információs társadalom kialakításának ösztönzése, másrészt az úgynevezett zöld gazdaság megteremtése terén. Utóbbi kulcsszavai: megújuló energia, energiahatékonyság, klímaváltozás, versenyképesség. A harmadik pillér az emberközpontúság, a szociális Európa újragondolása, azzal a céllal, hogy az állampolgár legyen a közpolitikák középpontjában; a szociális háló, a nyugdíjrendszer, az új munkahelyek teremtése, mind az Európai Néppárt által promovált prioritásrendszer részei.

Az RMDSZ gazdasági munkacsoportjának ülésén kiemeltem, hogy az RMDSZ-nek az EU2020 prioritásai mellett a 2013 utáni közös agrárpolitika és a regionális fejlesztési politika területén meg kell fogalmaznia álláspontját, elsősorban azáltal, hogy csatlakozik több új tagállam véleményéhez, amelyek szerint a két területnek az EU közös költségvetéséből 2013 után is kiemelten kell részesülnie. Románia esetében ez különösen fontos, hiszen a rendelkezésére álló alapok túlnyomórészt az agrárpolitika és a regionális fejlesztés terén folyósíthatóak. Az RMDSZ Gazdasági Tanácsának április ülése döntött arról, hogy kisebb munkacsoportok jönnek létre, lesz kis- és középvállalkozók munkacsoport, makrogazdasági és stratégiai kérdésekkel foglalkozó munkacsoport, amelyeknek tagjai havi rendszerességgel ülnek össze, míg a Gazdasági Tanács negyedévenként tart összegző, kiértékelő ülést.

Vissza a tartalomjegyzékhez »

A kisebbségi tematikájú európai polgári kezdeményezés

A kongresszusi dokumentumból kiindulva, az RMDSZ szövetségi elnöke áprilisban munkacsoportot hozott létre, amely cselekvési tervet készít az európai uniós kisebbségi keretszabályozás elfogadtatására. A dokumentum értelmében a munkacsoport konzultációt kezd a Kárpát-medencei magyar érdekképviseleti szervezetekkel és pártokkal, valamint az Európai Unióban élő őshonos nemzeti kisebbségek szervezeteivel, megvizsgálja, hogyan hasznosítható az állampolgári kezdeményezés nevű új európai eszköz a keretszabályozás elfogadtatása szempontjából. Kelemen Hunor szövetségi elnök előterjesztésében kiemelte, hogy meg kell teremteni az európai őshonos nemzeti közösségek jogait tartalmazó keretszabályozást, amelynek része kell legyen a közösségek önrendelkezése, az autonómiaformák, az anyanyelv-használati, oktatási és kulturális jogok.

Sajtótájékoztatón Déván Kelemen Hunor RMDSZ szövetségi elnökkel és Széll Lőrincz ifjúsági államtitkárral
Sajtótájékoztatón Déván Kelemen Hunor RMDSZ szövetségi elnökkel és Széll Lőrincz ifjúsági államtitkárral

Kezdeményezőként az SZKT ülésén elmondtam, hogy a Lisszaboni Szerződés által létrehozott európai eszköz a demokráciát erősíti, hiszen az egy millió európai állampolgár által támogatott kezdeményezések komoly jelzéssel bírnak majd az EU-s döntéshozatalban. A kezdeményezés lehetővé fogja tenni, hogy legalább egy millió – és legalább hét tagállamból származó – polgár közvetlenül felkérje az Európai Bizottságot, hogy az EU hatáskörébe tartozó területen új kezdeményezést tegyen. Minden kezdeményezés elindításához Polgári Bizottság áll fel, amely legalább hét olyan polgárból áll, akik legalább hét különböző tagállam állampolgárai. A polgári kezdeményezések szervezőjének egy év áll rendelkezésére, hogy összegyűjtse a szükséges támogató nyilatkozatokat.

Később az időközben megalakult Külügyi Tanács – amelyben az európai külpolitikai tevékenységet koordinálom – döntött arról, hogy az RMDSZ, Európa legnagyobb kisebbségi szervezeteként, a kérdésben határozatot javasol az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) kongresszusára, a szervezet szerepvállalását kérve a kezdeményezés elindításában. A FUEN, az európai nemzetiségek legnagyobb szervezete Kismartonban (Eisenstadt, Ausztria), június 2-a és 4-e között tartott kongresszusán egyhangúan döntött, hogy kezdeményezi, összehangolja és kivitelezni fogja az európai uniós kisebbségi keretszabályozás megteremtésére irányuló állampolgári kezdeményezést. Hans Heinrich Hansen, a FUEN elnöke megköszönte és üdvözölte az RMDSZ kezdeményezését, méltatva annak fontosságát és elismerve azt, hogy nagyon nagy kihívást jelent az általa vezetett szervezet számára.

A kisebbségi jogok területén egységes európai szabályozási keretre van szükség, hogy a kisebbségi közösségek jogai ne függjenek a tagállamok változó politikai légkörétől. A folyamat elindítására lehetőséget jelent az európai állampolgári kezdeményezés intézménye. Az RMDSZ elképzelése szerint az európai kisebbségi keretszabályozás legfontosabb kulcskifejezései: önrendelkezés; a kisebbségeknek kedvező tagállami megoldások alkalmazhatósága más tagállamokban is, beleértve az autonómiaformákat; anyanyelvhasználat; teljes körű anyanyelvű oktatás és oktatáshoz való hozzáférés. Ezeknek a garanciáknak már az állampolgári kezdeményezés szövegében meg kell jelenniük, ami nem lesz könnyű feladat, hiszen a javaslatok egy előzetes normakontrollon esnek át a Bizottságban, mielőtt az aláírásgyűjtés zöld utat kapna. Az eszköz 2012 áprilisától lép érvénybe.

Június végén már az előkészítés módozatairól egyeztettünk Brüsszelben a FUEN vezetőségével, majd egy szemináriumon több EP-képviselővel ismertettük a kezdeményezés lényegét. Tájékoztattam a szeminárium résztvevői arról, hogy a FUEN-kongresszusa óta eltelt időszakban, a magyar közösségeken kívül, több európai kisebbségi szervezet és EP-képviselő támogatta a kisebbségi kezdeményezés gondolatát. Javasoltam, hogy az őszi ülésszakban már kezdődjön el a szakértői munka a kezdeményezés konkrét tartalmáról és az aláírásgyűjtés stratégiai kérdéseiről. Ezzel párhuzamosan az EP-ben további képviselőket is meg kell megnyerni a kisebbségi jogok szószólójának. A kezdeményezés előkészítésébe a FUEN, szoros partnerségben az RMDSZ-el, bevonja az európai kisebbségi szervezeteket, szakértőkkel és jogászokkal konzultálva fogalmazza majd meg a kezdeményezés pontos szövegét, hogy az illeszkedjen az EU-s jogrendbe.

Winkler a kisebbségi szemináriumon

Az Európai Parlament több képviselőjével, köztük Winkler Gyulával is találkozott szerdán Brüsszelben az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) vezetősége.

A szervezet intenzívebbé kívánja tenni kapcsolatait Brüsszelben, főként az EP-ben, ezért a munkaebéddel egybekötött szemináriumon Hans Dietrich Hansen elnök és Jan Diedrichsen igazgató az európai kisebbségvédelem szempontjából fontos témákat vetettek fel. Az RMDSZ európai parlamenti képviselője a kisebbségi tematikájú európai polgári kezdeményezésről beszélt.

2011. július 01.

Az európai polgári kezdeményezés kiteljesíti az egy évvel ezelőtt hatályba lépett Lisszaboni Szerződés alkalmazását. A szabályozás értelmében az eljárás lehetővé teszi a polgárok számára, hogy közvetlenül forduljanak az Európai Bizottsághoz, és az Európai Parlament, illetve az Európai Tanács által gyakorolt kezdeményezési joghoz hasonló jogot biztosít számukra. A szabályozás elfogadásáról szervezett plenáris vitán tett hozzászólásomban azt hangsúlyoztam, hogy az EP súlyának növekedése mellett az európai polgári kezdeményezés olyan eszköz, amely kiteljesíti a demokráciát és közvetlen kezdeményezési jogot ad a polgároknak. A polgári kezdeményezések még európaiabbá tehetik intézményeink napirendjét, hiszen a szabályozás értelmében a különböző nemzeti érdekeken túlmutató, minél több tagállamot érintő kérdések kerülnek napirendre. Reményeim szerint ez olyan lehetőség, amellyel a polgárok hamar megtanulnak élni, az igazi kihívás az, hogy az európai intézmények megbirkóznak-e az új feladatokkal. A legnagyobb kihívást pedig az jelenti, ha olyan valós igényt megfogalmazó és a formai követelményeknek megfelelő kezdeményezések születnek, amelyeknek tematikája az EU-intézmények szerint – a szubszidiaritás merev alkalmazásával – tagállami hatáskört céloznak.

Vissza a tartalomjegyzékhez »

Célunk a kisebbségek jogbiztonságának megteremtése

Az RMDSZ legfontosabb európai partnere az Európai Néppárt, ezért Szövetségünk maximálisan kihasználja azokat a lehetőségeket, amelyeket tagsága révén a kisebbségi jogok európai előmozdítására adódnak. Az EPP új politikai programot készít egy közel két évig tartó programalkotási időszak során. Az EPP jelenlegi programja közel húsz évvel ezelőtt született, az új programot pedig a 2012-ben megrendezett kongresszus tervezi elfogadni. Wilfried Martens, az EPP elnöke a programalkotó bizottság első ülésén úgy fogalmazott, hogy 1992 óta a világban és Európában nagyon sok minden megváltozott, ezért a Néppártnak meg kell erősítenie értékeit, politikai hitvallását, meghatározó cselekvési irányait. Az ülésen az RMDSZ nevében üdvözöltem a programalkotási folyamatot, majd javasoltam az európai szolidaritás gondolatának beépítését a dokumentumba, utalva ezzel arra a félelemre, hogy törés következhet be a régi és az új tagállamok között. Az RMDSZ értékelése szerint az EU nem lehet sikeres a központ és a periféria szolidaritása nélkül. Az eurózónában erős koordinációra, a tagállamok között szoros együttműködésre, a krízis után Európa egészében pedig válság utáni szolidaritásra van szükség. Fontos, hogy a programvázlatban – az európai kohézió kiteljesítésének eszközeként – kiemelt szerepet kapnak a régiók. A régiók gazdasági szerepét hangsúlyozni kell, különösen a közpénzek hatékony felhasználásával összefüggésben.

Az EPP programalkotó bizottság ülésén annak szükségességéről beszéltem, hogy a dokumentumban foglalkozzon külön rész az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak védelméről, megkülönböztetve a nemzeti kisebbségek jogait a bevándorló, új európai kisebbségek által jelentett problémakörtől. A kisebbségi jogokkal kapcsolatban az RMDSZ saját módosító javaslatokat nyújtott be, amelyek a kisebbségek védelméről, az európai kisebbségi keretszabályozás megteremtésének szükségességéről, az anyanyelvű oktatás és az anyanyelvhasználat biztosításáról, az európai pozitív gyakorlatok hasznosíthatóságáról szólnak. Ezeket a jogokat rögzítette az EPP egy korábbi dokumentuma, amelyet szintén az RMDSZ javaslatára fogadott el az európai alakulat 2009-es bonni kongresszusa.

Sajtóbeszélgetés romániai újságírókkal Brüsszelben
Sajtóbeszélgetés romániai újságírókkal Brüsszelben

Az EP Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek kérdésével foglalkozó Frakcióközi Munkacsoportja az elmúlt egy évben több alkalommal fontos meghallgatásokat szervezett az európai kisebbségi jogokkal kapcsolatban. 2010. november végén az ülésen jelen volt az Európai Bizottság (EB) részéről a nevelésért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúsági ügyekért felelős biztos. Androulla Vassiliou az Európai Bizottság által tervezett új kulturális programok gondolatáról beszélt, amelyet időközben európai közmeghallgatásra bocsátottak. Hozzászólásomban a közmeghallgatások és közviták fontosságáról beszéltem és kifejtettem, hogy az európai polgárok véleményének kikérése olyan kérdésekben hozhat új megközelítést, amelyeket a politikusok eddig megkerültek. Ilyen az anyanyelvhasználat és a kisebbségi jogok kérdésköre, amelyeket az EU intézményei az alapdokumentumra való hivatkozással mindig a tagállamok fele hárítanak. Emlékeztettem a biztos-asszonyt arra, hogy az EU politikusainak és intézményeinek véleménye nagyon sok kérdésben folyamatosan változik vagy átalakul, ez a dinamika pedig bennünket is feljogosít arra, hogy a keretszabályok módosítást tervezzünk.

A munkacsoport egy korábbi, 2010. szeptemberi ülésének témája a nemzeti kisebbségek védelméről szóló, már 1998-ban életbe lépett keretegyezmény alkalmazása volt. Felszólalásomban úgy értékeltem, hogy a keretegyezmény alapja lehet a kisebbségi kérdés európai uniós szintű jogi szabályozásának. A tanácskozáson jelen lévő Rainer Hofmann professzor, a Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről (KENK) Tanácsadó Bizottságának elnöke úgy vélte, hogy a felvetés szakmai szempontból indokolt lenne: az egyezményben szereplő kisebbségi jogok alapját képezhetnék egy EU-s szintű jogi szabályozásnak. Felmerült a kisebbségi média állami támogatásának kérdése, hiszen a keretegyezményben az aláíró államok vállalták a kisebbségi média támogatását. Szerintem a meglévő jog, ha nem alkalmazható, akkor a kisebbségi közösségek szempontjából tulajdonképpen nem létezik, márpedig a gazdasági válság a teljes médiaágazatban nehézségeket okozott, a kisebbségi média pedig fokozottan hátrányos helyzetbe jutott. Javaslatomra válaszolva Rainer Hofmann elmondta, hogy véleménye szerint a kisebbségi média esetében az államoknak pozitív intézkedéseket kell hozniuk, hiszen támogatás nélkül a kisebbségi média nagyon nehéz helyzetbe kerülhet, sok esetben megszűnhet, ez pedig egyben az anyanyelvhasználat visszaszorulását és egy kisebbségi jog csorbulását jelenti.

2010. június elsején nyílt meg Brüsszelben Székelyföld képviseletének irodája, amelyet közösen hozott létre Hargita, Kovászna és Maros megye önkormányzata. A képviselet megnyitása hisztérikus reakciókat váltott ki a romániai politikusokból és médiából. Pedig az irodanyitás révén Székelyföld csatlakozik azon európai tartományok, régiók, megyék és városok hosszú sorához, amelyek saját érdekképviseleti irodával vannak jelen Európa fővárosában. EP-képviselőként üdvözöltem, hogy Hargita, Kovászna és Maros megyék önkormányzati vezetői – legitim módon – közös európai képviselet mellett döntöttek, mert ezáltal egységes arculattal, egységes stratégiával tudják bemutatni a székelyföldi régiót. A közös iroda létrehozása kifejezi a három megye lakosságának összetartozását, lehetőséget teremt a közös gazdaságfejlesztési és egyéb projektek összehangolására az idegenforgalom, a kulturális cserék, a vállalkozások, valamint a társadalmi élet számos területén. Az iroda munkatársai segíteni tudnak abban is, hogy a megyék önkormányzataival, vállalkozásaival pályázati lehetőségeket ismertessenek, támogatást nyújtsanak a pénzalapok lehívásában. Ez rendkívül fontos tevékenység, hiszen az elmúlt évtizedben az EU-hoz csatlakozott 12 új tagállam közül Románia a maga hét százalékos felhasználási arányával, továbbra is sereghajtó a pénzalapok lehívásában.

Vissza a tartalomjegyzékhez »

Új nemzetpolitika, új stratégiák

A magyar nemzetpolitika összehangolása érdekében a 2010-es választások nyomán felálló magyar kormány a nemzetstratégiát más dimenzióba helyezte, azzal a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma mellett újra összehívta a Magyar Állandó Értekezletet is. Ugyanakkor új testületek, szakpolitikai bizottságok jöttek létre és megalakult a támogatáspolitikát gyökeresen átalakító rendszer, a Bethlen Gábor Alap.

A határon túli EP-képviselőket 2010 decemberében vendégül látta a Magyar Országgyűlés külügyi és határon túli bizottsága. A kisebbségi érdekérvényesítés európai dimenziójáról szervezett tanácskozáson az RMDSZ részéről Sógor Csabával voltunk jelen. Az ülés meghívottjai voltak az EU-n kívüli tagállamok magyar szervezeteinek vezetői. A tanácskozáson üdvözöltem a magyar Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának kezdeményezését és fontosnak neveztem, hogy a romániai magyar közösség érdekében Budapesten, Bukarestben és Brüsszelben egyaránt fontos és hatékony, egymást kiegészítő érdekképviseleti munka zajlik.

A támogatáspolitikával kapcsolatban hangsúlyoztam, hogy a támogatások szakmai alapú megítélését kellene erősíteni, amellyel elkerülhető lehet a médiatámogatások kapcsán a Romániában kialakult felháborodás megismétlődése. Véleményem szerint a szórványközösségek esetében normatív támogatási rendszerben kellene gondolkozni, hiszen szórványvidéken a magyar házak, magyar iskolák, civil szervezetek számára ez létkérdés. Természetesnek neveztem a kettős állampolgárság intézményének bevezetését, és reményemet fejeztem ki, hogy a szülőföld megtartó erejének növekedését fogja jelenteni, a nemzetstratégiában foglalt szülőföldön való megmaradás és gyarapodás elvének megfelelően. Az egységes magyar autonómiamodellel kapcsolatban hozzám intézett kérdés kapcsán kifejeztem azt a meggyőződésemet, hogy a Kárpát-medencében inkább autonómiafajtákról lehet beszélni, nem egységes kárpát-medencei autonómiamodellről, hiszen Erdélyben is több autonómiafajtában kell gondolkodni, más-más autonómiára van szükség Székelyföldön vagy a szórványban, a területi autonómiától a személyi elvű kulturális autonómiáig.

A szórványban élő magyarok számára fontos dokumentumot, a szórványstratégiát idei márciusi ülésén fogadta el a KMKF. Szórványból érkezett képviselőként üdvözöltem a stratégia elfogadását, méltatva mindazok munkáját és erőfeszítéseit, akik az elmúlt két évben részt vettek a dokumentum kidolgozásában. Javaslatomra a KMKF nyitott dokumentumként fogadta el a szórványstratégiát, így a jövőben még lehet bővíteni, finomítani, kiegészíteni. Véleményem szerint a stratégia két pillére, a templom és iskola nagyon fontos, de nem elégséges, a későbbiekben ki kell egészíteni egy harmadik pillérrel, a nemzeti közösség politikai érdekképviseletével. Ez önkormányzati jelenlétet, a lakhely szerinti állam közigazgatásában való jelenlétet, végső soron a személyi elvű, kulturális autonómiaformák megvalósítását jelenti.

A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) szórvány albizottságának RMDSZ-es tagjaként januárban a testület budapesti ülésén vettem részt, amely a szórványstratégia elkészítéséről döntött. A Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár vezetésével szervezett tanácskozáson elhangzott, hogy a résztvevő szervezetek helyzetfelmérést készítenek a szórványban működő intézményekről és különböző programokról, amelyből megismerhető lesz a szórványban élők helyzete, és amelyre felépíthető a megmaradásukat segítő stratégia. A résztvevőknek arról beszéltem, hogy a szórványt nem kezelhetjük egységesen, hiszen sajátos helyzetük, sajátos stratégiákat követel. Külön kell kezelni a városi vagy nagyvárosi magyar közösségeket és a vidékieket, de figyelembe kell venni a regionális és megyei szintet is, azt, hogy a közigazgatási egységben milyen intézmények léteznek, és ezeknek a szerepe hogyan hat a magyar közösségekre. A tanácskozáson kiemeltem a Székelyföld-Szórvány partnerség sikerét és méltattam a romániai oktatási törvény által nyújtott lehetőségeket, de hozzátettem, hogy az abban foglaltak maradéktalan kihasználására a kisebbségi törvényben lefektetett garanciáira van szükség, éppen ezért a szövetség számára a következő időszak prioritása a jogszabály elfogadtatása lesz.

Az ülésen megfogalmazott prioritások egyike a Bethlen Gábor Alap idei tevékenységére és programjaira vonatkozott. Ezzel kapcsolatban kifejtettem, hogy annak ki kell térnie a közösségépítés és az intézményfejlesztés kérdéskörére, a támogatási rendszereket pedig a célokhoz kell igazítani. Javasoltam a szórványkollégiumok támogatását, valamint a Magyar Ház program folytatását és kibővítését, lehetőség szerint éves normatív támogatást biztosítva az életképességüket már bizonyító intézmények. Nyomatékosítottam, hogy a szórványban a jövő kulcsa a kiszámítható támogatási rendszer, hiszen ez biztosítja intézményeink fennmaradását.

Vissza a tartalomjegyzékhez »

A politikai cselekvés és a demagógia párharca

Az RMDSZ Hunyad megyei szervezete élén és a Szövetség országos fórumaiban idén kifejtett tevékenységem egyik visszatérő motívuma volt az új erdélyi magyar párt megalakítása. A témáról több alkalommal beszéltem újságíróknak sajtótájékoztatók vagy interjúk keretében, a véletlen azonban úgy hozta, hogy a kérdésről kialakított véleményemet a legbővebben és legátfogóbban az áprilisban meghívásomra Brüsszelbe látogató MIÉRT-es fiatalok, az RMDSZ önkéntesei, a X. Kongresszus kolozsvári és nagyváradi szervezőcsapata, valamint besztercei és kisbácsi fiataloknak mondtam el. A fiatalok másfajta perspektívát igényelnek, rájuk tekintve akaratlanul is a jövő és annak biztonsága ötlik a politikus eszébe. A következőket mondtam nekik:

Tegyünk különbséget a tett és a nyilatkozat, a politikai cselekvés és a demagógia között. A fiatal generációnak választ kell adnia az erdélyi suttogó-propaganda hamis állításaira. Nem hallgathatjuk el az igazságot, az RMDSZ 21 éven át dolgozott az erdélyi magyarság érdekében, jövőre a folytatásra kér bizalmat és támogatást. Otthon újabban arról hallunk, hogy Erdély modernizációja természetes folyamat, a visszaszolgáltatást, az új iskolákat, útépítéseket, közművesítést és sok más munkálatot az európai uniós csatlakozás hozta el Erdélybe, miközben minden, ami mulasztás, az a romániai magyar érdekképviselet kizárólagos hibája. Ezt vissza kell utasítanunk, nem csupán azért, mert védeni akarjuk a tulipánt és az RMDSZ-t, hanem azért, mert nem igaz. Igaz ugyan, hogy az RMDSZ sok mindent csinálhatott volna jobban az elmúlt két évtized alatt, lehet, nem mindig volt elég kemény, de az eredményeket szívós munkával, kitartással és a közösség érdekében megkötött politikai kompromisszumok sorozatával sikerült elérnie. Minden alkalommal a romániai törvényhozásban a hét százalékos RMDSZ-részarányt kellett többségi döntéssé változtatni.

A márciusi 16-i bukaresti parlamenti vita kísértetiesen hasonlított a 90-es évek elejének parlamenti hangulatához. Azt mutatta, hogy a magyar kérdésben a román törvényhozás egyik pillanatról a másikra ismét intoleráns, elutasító lehet, és csupán az RMDSZ politikai helytállásán múlt, hogy nem született kedvezőtlen döntés. Bebizonyosodott, hogy sajnos, az RMDSZ hiányában nagyon rövid időre volna szükség ahhoz, hogy az elmúlt két évtizedben a romániai magyarság és általában a kisebbségek számára kedvező anyanyelv-használati, oktatási és egyéb jogokat eltöröljék a különböző törvények cikkelyei közül. Politikai felelőtlenség, tehát egy olyan mandátumnyi idő lehetőségéről beszélni, amikor a romániai magyarság képviselői már nem ülnek a román törvényhozásban. Egy ilyen forgatókönyvnek beláthatatlan következményei volnának az erdélyi magyarság számára.

A romániai magyar közéletről beszéltem fiataloknak az Európai Parlamentben
A romániai magyar közéletről beszéltem fiataloknak az Európai Parlamentben

A felelőtlenül pártot alapítók nem számolnak az alapvető logikával: például Hunyad megye alig huszonötezres magyarságának megosztása olyan új arányt teremtene, amellyel egyik alakulat sem lehet elégedett és ráadásul súlytalanná válik a megyei politikai porondon. Újságíróknak egy sajtótájékoztatón úgy fogalmaztam: nem igaz, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt kiegészíti majd az RMDSZ-t, ahogyan azt az új párt kezdeményezői állítják. Az EMNP tulajdonképpen egy eszköz, amelynek célja az RMDSZ gyengítése, megosztása, ezáltal pedig a romániai magyar parlamenti képviselet megszüntetése.

Hunyad megyében az elmúlt két évtizedben úgy tudtunk eredményeket elérni, hogy a magyar egyházak és felekezetek vezetőivel, a pedagógusokkal, a magyar kultúrát és hagyományokat ápoló közösségépítőkkel, minden felelős magyar emberrel együtt dolgoztunk. Ennek a jövőben sem szabad megváltoznia, hiszen a magyar összefogás létkérdés a dél-erdélyi szórványban. Felidéztem az RMDSZ szerepét a romániai demokrácia kialakulásában, a román-magyar párbeszéd elindításában az 1990-es marosvásárhelyi márciusi eseményeket követően. Újságíróknak nyilatkozva rámutattam, hogy az RMDSZ arra kapott mandátumot a romániai magyar közösségtől, hogy parlamentáris eszközökkel valósítsa meg célkitűzéseit és az elmúlt huszonegy évben bebizonyítottuk, hogy a teljes romániai magyar közösséget képviseljük, azokat is, akik támogattak szavazatukkal és azokat is, akik nem. Szerintem négyévente, a választási kampány előtti időszakban az RMDSZ mindig támadások célpontja lesz, mert nem enged a független politizálásból, amelynek legalább öt évszázados hagyománya van az erdélyi magyar közéletben.

Megint egy új magyar párt?

Ujvári Flórián írása

Május elején a bukaresti törvényszéken benyújtották az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzéséhez szükséges dokumentumokat. Toró T. Tibor, a párt ideiglenes elnöke szerint közel harmincezer támogató aláírást sikerült összegyűjteniük a törvény által előírt 25 ezerrel szemben, 18 megyéből és Bukarestből. Toró lapnyilatkozatában leszögezte, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) az elmúlt két évtizedben mintegy hatszázezer szavazót veszített, elsősorban őket kívánnák mozgósítani.

Valóban ilyen arányú a szavazatvesztés? Ez mennyiben indokolja újabb magyar párt életre hívását? – kérdeztük Winkler Gyulától, az RMDSZ Hunyad megyei elnökétől, aki egyúttal az RMDSZ egyik képviselője az Európai Parlamentben.

– Lemorzsolódás a választók körében valóban tapasztalható, ám ez messze nem magyar sajátosság Romániában. Valamennyi párt bázisa lényegesen szűkült, az RMDSZ esetében ez teljesen megfelel az országos trendnek. Tehát az arány, ami húsz évvel ezelőtt a romániai pártszínképet jellemezte – benne a mintegy 6-7 százalékos magyar szavazótáborral – jottányit sem változott napjainkra.

– Elképzelhetőnek tartja, hogy az új párt megjelenése hozzájárul a magyar választópolgárok aktivitásának növeléséhez? Toró T. Tibor azt állította, hogy azt az űrt kívánják betölteni, ami sem az RMDSZ-nek, sem pedig a később, Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester által alapított Magyar Polgári Pártnak (MPP) nem sikerül.

– Ez az optimizmus enyhén szólva is megkérdőjelezhető. (...) A parlamenti bejutás küszöbje öt százalék. Ezt az RMDSZ-nek mindeddig sikerült megugrania. Ha most többen pályáznak ugyanazon magyar szavazók voksaira, nyilván egyikük sem éri el ezt a küszöböt. De ha két párt összeáll egy választási koalícióba, az sem segít, mert akkor a törvény értelmében nyolcszázaléknyi szavazatot kell összegyűjteniük, s ez a jelen politikai helyzetben teljességgel irreális. Toró Tibor szerint a pártjuk jobbközép irányultságú, modern európai néppárt lesz – az RMDSZ éppenséggel ezt képviseli Szövetségként, az erdélyi Magyar Összefogás meghatározó tagjaként. Otthon is, az Európai Parlamentben is. (...)

2011. május 15.

A szórványpolitizálás egyik eszközeként a Szövetségi Képviselők Tanácsában újraalakult a Szórvány Frakció. A Szórvány Frakciót Brassó, Szeben, Hunyad, Krassó-Szörény és Beszterce-Naszód SZKT képviselői alkotják, a sajátos szórványérdeket jelenítve meg az SZKT-ban. Az SZKT Állandó Bizottságához küldött nyilatkozatban frakcióelnökként, Kovács Attila frakcióvezető-helyettessel, a Brassó megyei szervezet elnökével együtt az érdekképviselet egyik legnagyobb kihívásának neveztük, hogy a szórványban élők magyarként megmaradjanak és közösségként megerősödjenek, ehhez azonban elengedhetetlen ennek a kérdésnek a folyamatos napirendben tartása, a szórványstratégia alkalmazása és a szórvány minden eszközzel való támogatása. A Szórvány Frakció tagjai úgy látják, hogy sajátos szerepük van, hiszen a Szövetségi Képviselők Tanácsában nemcsak a politikai, ideológiai sokszínűséget fontos képviselni, hanem a magyar közösségek társadalmi, földrajzi és történelmi sajátosságait. A nyilatkozat ugyanakkor kiemeli a Székelyföld-Szórvány együttműködés eredményességét, hiszen újból bebizonyította a romániai magyarság szolidaritását.

Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Szövetségi Képviselők Tanácsa
Szórvány Frakció

NYILATKOZAT

A szórvány-kérdés Szövetségünk közösségpolitikájának egyik meghatározó összetevője, hiszen a számbeli kisebbségben élő magyarok közel egyharmadát teszik ki a romániai magyar közösségnek. Az érdekképviselet egyik legnagyobb kihívása, hogy a szórványban élők magyarként megmaradjanak és közösségként megerősödjenek, ehhez azonban elengedhetetlen ennek a kérdésnek a folyamatos napirendben tartása, a szórványstratégia alkalmazása és a szórvány minden eszközzel való támogatása. Ezeket a célokat jeleníti meg a Szövetségi Képviselők Tanácsában a Szórvány Frakció.

A Szórvány Frakció tagjai úgy látják, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsában nemcsak a politikai, ideológiai sokszínűséget fontos képviselni, hanem közösségeink társadalmi, földrajzi és történelmi sajátosságait. A romániai magyar nemzeti közösség megmaradásának záloga az egymásra figyelés, az együttdolgozás és egymás támogatása; az elmúlt két évben a Székelyföld-Szórvány együttműködés újból bebizonyította a romániai magyarság szolidaritását, az erős magyar közösségek segítették a külső segítségre szoruló magyarokat, de a Székelyföld is erősebb lesz azáltal, hogy törődik a szórványban és interetnikus környezetben élőkkel. Az együttműködést a Szórvány Frakció folytatni kívánja és lehetőség szerint kiterjeszteni minél több szórványvidékre. A Székelyföld-Szórvány együttműködés eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy még a nyelvi és kulturális szempontból nehéz körülmények között élő magyar közösségeket is sikerült megszólítani és aktivizálni.

Az SZKT Szórvány Frakciója folytatja munkáját a szórványstratégia megvalósítása és kiterjesztése érdekében, különösképpen az oktatás és a kultúra: a tanintézmények és oktatási programok, a Magyar Házak hálózata, az anyanyelvű művelődési programok elérése, az épített örökség megtartása és felújítása terén. A Szórvány Frakció képviselői következetesen jelenítik meg a sajátos szórvány érdeket, és ilyen módon járulnak hozzá az SZKT dokumentumaihoz és állásfoglalásaihoz.

Marosvásárhely, 2011. június 25.

Winkler Gyula
frakcióvezető

Kovács Attila
frakcióvezető-helyettes

Miközben érdekeink érvényesítéséhez szövetségesek keresünk Bukarestben, Brüsszelben vagy a világ valamelyik másik pontján, gyakran elfeledkezünk arról, hogy a közösségünk tagjait foglalkoztató kérdésekre válaszoljunk, hogy részletesen kifejtsük álláspontunkat a kihívásokról. Szívesen tettem eleget Seres Dénes parlamenti képviselő, a Szilágy megyei szervezet elnöke meghívásának és vettem részt a varsolci Falunapokon. Az összegyűlt embereknek arról beszéltem, hogyan tarthatjuk meg sajátos erdélyi identitásunkat, miközben részei vagyunk az európai közösségeknek. Elég gyakori az a szemlélet, amely szerint az EU egy olvasztótégely, amelyben a régiók, nemzetek feladják identitásukat, de én az EP-ben töltött három év után azt tudom mondani, ez nem igaz, hiszen az EU-ban a sokszínűség azt jelenti, hogy a hagyomány, a közösségi identitás, a kultúra és a történelem fontos tényező. Mindeközben otthon az egyetlen járható út az egység megtartása és a közösségi szolidaritás. Ugyanúgy ahogy az Európát fenyegető veszélyek esetén a mérvadó válasz az egységesebb, szolidárisabb Európa, itthon Erdélyben, a magyar közösség válasza a minket érintő kihívásokra egyértelműen az összetartozás, a szolidaritás és az egységes lehet.

Vissza a tartalomjegyzékhez »

Az EU-n kívüli magyar közösségek támogatása

Meggyőződésem, hogy szakpolitikai eszközökkel hatékonyan tudjuk támogatni az EU-n kívül élő magyar közösségeket. Horvátország mihamarabbi csatlakozását az EU-hoz következetesen támogatom, hiszen romániai magyar képviselőként különös figyelemmel követem a horvátországi magyar közösség sorsát. A témáról ebben a felvetésben egyeztettünk Budapesten Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel és Martonyi János külügyminiszterrel az Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság (INTA) 2010. novemberi látogatása kapcsán. A Nyugat-Balkán csatlakozása és a Duna stratégia által a kereskedelempolitika a horvátországi és vajdasági magyar közösségek számára a nemzetstratégia eszköze lehet. Ugyanezt a gondolatsort erősítette meg a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel folytatott megbeszélés, amelyen a vendéglátó kiemelte: a jelentős magyar közösségekkel rendelkező országok esetében a magyar nemzetpolitika érdeke az, hogy Közép- és Délkelet Európában sokoldalúbb és gazdagabb együttműködés alakuljon ki, ennek pedig a kereskedelem fontos eszköze.

Az EP delegációja Martonyi János magyar külügyminiszterrel
Az EP delegációja Martonyi János magyar külügyminiszterrel

Márciusban, az Európai Néppárt zágrábi vezetőségi ülése apropóján Sógor Csaba képviselőtársammal együtt a horvátországi magyar érdekképviselet vezetőivel, Jakab Sándorral, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) elnökével és Pálinkás Krisztián ügyvezető titkárral, valamint Szekeres Péterrel, a Horvátországi Magyar Kisebbségi Tanácsok és Képviselők Országos Koordinációjának (HMKTKOK) elnökével találkoztunk. A megbeszélésen áttekintettük Horvátország EU-csatlakozásának helyzetét, annak kihatását a magyar közösség életére, valamint a Kárpát-medencei magyar érdekképviselet aktuális kérdéseit. Átadva az akkor frissen megválasztott RMDSZ szövetségi elnök, Kelemen Hunor üdvözletét, hangsúlyoztam, hogy a Szövetség eddigi gyakorlatához hasonlóan ezután is partneri viszonyban kíván együtt dolgozni a Kárpát-medencei magyar szervezetekkel.

A horvátországi magyar érdekképviselet vezetői felkérték a két erdélyi magyar képviselőt, hogy az anyaország EP-képviselői mellett – akik természetszerűleg gondot viselnek a határon túli magyarok iránt – ők legyenek a horvátországi magyarok képviselői az Európai Parlamentben. Mint mondták, jelentős súllyal esik a latba, hogyha a kisebbségi törekvésekről egy másik ország, szintén kisebbségi közösséget megjelenítő parlamenti képviselője beszél. A felkérést megtisztelőnek neveztem, és nagyon szívesen teszek neki eleget, lehetőségeim szerint a horvátországi magyarokat is képviselem minden nemzeti kérdésben, többek között azokban az erőfeszítésekben, amelyek egy európai kisebbségi keretszabályozás elfogadását célozzák.

Találkozó a horvátországi magyarok érdekképviseletének vezetőivel
Találkozó a horvátországi magyarok érdekképviseletének vezetőivel

Az EP néppárti képviselőcsoportjának zágrábi szemináriumán magam is hozzászóltam a Horvátország EU-s csatlakozásának előrehaladásról szervezett vitához. A csatlakozási folyamat regionális dimenziójára utaltam, hangsúlyozva azt, hogy az uniós piac fontos lehetőséget jelent majd a horvát üzletemberek számára, de mielőtt belépnének a közös gazdasági térbe, regionális szinten gyakorolhatják az együttműködést más országokkal a gazdaság, a kereskedelem és a befektetések terén. A különböző regionális társulások, köztük a Közép-európai Szabadkereskedelmi Egyezmény, a CEFTA ilyen keretet jelent. Emlékeztetettem arra, hogy Románia és a térség többi állama megfelelően tudta hasznosítani ezt az eszközt és a gyakorlaton túl a gazdaság fejlődésében, a kereskedelem bővítésében és új munkahelyek teremtésében mutatkozott rendkívül fontosnak.

Vissza a tartalomjegyzékhez »


II. Parlamenti tevékenység – az EU szolidaritása és egysége jegyében

A szolidaritás és az EU megerősítésének szükségessége

Az utolsó egy évben végzett parlamenti tevékenységemet két gondolat határozta meg: az egyértelműen kinyilatkoztatott tagállami szolidaritás elve és az EU megerősítése. Úgy gondolom, hogy az EU belső szolidaritása és megerősödése nélkül a gazdasági válság leküzdése és a tagállamok gazdaságának élénkítése gyenge és esetlen lenne, a válságból való kilábalás pedig nehézkes és fájdalmas. Munkám nagy részét meghatározták az uniós intézményeknek a gazdasági és pénzügyi válság leküzdését, illetve ezeknek a társadalomban kifejtett hatásainak legyűrését célzó kezdeményezései. Mindez párosult azokkal az erőfeszítésekkel, amelyek az EU fejlődésének kívántak új irányt szabni.

A gazdasági, pénzügyi és szociális válságért felelős különbizottság sajátos keretet nyújtott ahhoz, hogy továbbítsam véleményemet azzal kapcsolatban, hogy az EU hogyan térhet vissza a gazdasági növekedéshez. A CRIS-ben megvitatták a Túl a gazdasági kormányzáson – A jövő Uniója című munkadokumentumot, amelyet egy luxemburgi néppárti kollégámmal, Frank Engel képviselővel közösen dolgoztunk ki. Ebben a dokumentumban üdvözöltük az Európai Tanács és az Európai Bizottság által jóváhagyott intézkedési csomagot, amely az unió gazdaságpolitikájára vonatkozik. Felhívtam azonban a figyelmet arra, hogy ezek az intézkedések sem elegendőek ahhoz, hogy megszüntessék azokat a tényezőket, amelyek a gazdasági válság hatásainak gyors elterjedését eredményezték. Rávilágítottam arra a tényre, hogy amikor létrejött a Monetáris Uniót, nem minden tagállam gazdasága felelt meg a konvergencia-kritériumoknak, az EU költségvetése pedig túl kicsi volt ahhoz, hogy az eurót szilárd alapokon tartsa. Ebben a dokumentumban javasoltam az Unió költségvetésének növelését az uniós bruttó össztermék öt és tíz százaléka közötti értékkel. Ez a javaslat szerepel abban a jelentésben és intézkedéscsomagban, amelyet az EP júliusi plenárisa elfogadott és a pénzügyi, gazdasági és szociális válság különbizottság állított össze.

Szakbizottsági szavazás
Szakbizottsági szavazás

Az Unió büdzséjének növelésére hívtam fel a figyelmet 2011 májusában az Európai Néppárt képviselőcsoportjának Palermóban szervezett konferenciáján. A közös mezőgazdasági politika reformjának perspektívái című vitán kifejtettem, hogy a költségvetés növelése elengedhetetlen a közös uniós politika fenntartásához és sikeréhez, illetve elmondtam azt is, hogy nem támogatom azt, hogy a büdzsé növelése a tagállami hozzájárulások növelését jelentse.

Az említett jelentés javaslatomra új munkahelyek létrehozására vonatkozó fejezettel bővült, a kkv-ágazatot egységesen bátorító és támogató politikával. Konkrétan azt javasoltam a Bizottságnak, hogy hozzon létre egy One SME - One Job - Egy kkv, egy új munkahely nevű pénzügyi eszközt, amely stimulálja a köz- és a magánszféra közötti partnerséget. Felhívtam a Bizottság és a tagállamok figyelmét arra is, hogy a bürokráciát, beleértve a közbeszerzésekkel járó túlzó procedúrákat, csökkenteni kell. Kértem a Small Business Act -, Kkv intézkedéscsomag megreformálását olyan értelemben, hogy ajánlásai a jövőben minden tagállamban legyenek kötelező érvényűek. Úgy vélekedtem, hogy a válságot követően csak így lehet megerősíteni a szociális piacgazdaságot.

A CRIS jelentés része lett kezdeményezésem, amely az Európai Bizottság által létrehozandó ösztöndíjrendszerről szól, és amely a műszaki oktatásban és a szakoktatásban részt vevő, a tudásukat elmélyíteni kívánó fiatalok támogatására jön létre. Ennek fő célja az EU2020 stratégiával összhangban az EU kutatási és innovációs tevékenységüket bátorítsa és támogassa.

Néhány képviselőtársammal együtt tagja voltam annak a küldöttségnek, amely idén februárban, Frankfurtban az Európai Központi Bank (EKB) képviselőivel találkozott. A tárgyalások során megszületett egyik gondolat az volt, hogy erősíteni kell az unió gazdasági kormányzását. Erről magam is több alkalommal beszéltem az EP-plénumában és kitartottam azon véleményem mellett, hogy az eurózónán kívüli tagállamok is legyenek részesei a válságból való kilábalás folyamatának és az EU egészének erősödnie kell a globális versenyben. 2010 szeptemberében üdvözöltem az EP-nek a pénzügyi felügyeleti csomag és az új európai felügyeleti hatóságok létrehozásával kapcsolatban hozott kedvező döntését.

Összehangoltabb pénzügypolitika az EU-ban?

Interjú Winkler Gyula EP-képviselővel

Melyek lesznek az EU pénzügypolitika irányelvei a 2013-ban lezáruló jelenlegi költségvetés után? Erre a kérdésre kerestek választ a hétvégi háromnapos konferencián a földrajzilag Afrikához, politikailag Portugáliához tartozó, színtiszta portugál lakosságú Madeira szigeten az Európai Néppárt politikusai. Országunkból a PD-L és az RMDSZ is ennek az európai politikai családnak a tagjai. (...)

A 2014-ben kezdődő új ciklusban az unió kevesebb pénzből fog gazdálkodni, noha addigra minden számítás szerint véget ér a gazdasági válság, szögezte le José Manuel Durão Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Ebből kifolyólag az uniós költségvetés minőségi oldalára tevődik a hangsúly, azaz a pénz hatékonyabb felhasználására. Ami mindenekelőtt a prioritások összehangolását jelenti, uniós, országos és régiós szinten. (...) Egyre kevésbé valószínű, hogy uniós szinten, például, az agárpolitikára fordítanak figyelmet (jelenleg ez a legjelentősebb uniós költségvetési tétel), míg egyes tagországok a kutatás-fejlesztés támogatására. Az Európai Néppártban uralkodó vélemények szerint a pénzügyi megszorításokra való tekintettel, az unió nem engedheti meg magának az alacsony hatékonyság luxusát. (...)

Nem egyik napról a másikra megoldódó problémákról, hanem hosszú távú stratégia kidolgozásáról van szó, hangsúlyozta Winkler Gyula. A vita – eleinte a politikai családokon belül, majd ezek között – várhatóan két évig tart. Éppen ezért fontos, hogy minden tagországnak jól megalapozott stratégiai elképzelése legyen.

Chirmiciu András, 2010. október 18.

Az európai gazdasági kormányzás megerősítésének témakörével folyamatosan foglalkoztam az elmúlt egy évben. Ebben a témában letett javaslataim és plénumbeli felszólalásaim mind-mind az uniós gazdaságpolitika konszolidálását célozták. Véleményem szerint ennek a csomagnak az elfogadása és alkalmazása szoros együttműködést, adófegyelmet, gazdasági felügyeletet, hatékony döntéshozatali szabályokat és erős európai intézményeket fog eredményezni, amelyek elengedhetetlen feltételei az unió gazdaságának fellendítéséhez.

A gazdasági válság és hatásai bebizonyították, hogy nem a nemzetállami megoldások, hanem az EU-s szintű megoldások fogják a jövő unióját alakítani. Életképes válaszra van szükség az államadósságok, az euró megerősítése, a fenntartható gazdasági fejlődéshez való visszatérés és új munkahelyek teremtésére területén, de mindez annak függvénye, hogy mennyire hatékony a tagállamok közötti együttműködés, mennyire sikerül megerősíteni a Gazdasági és stabilitási paktumot, mindez pedig nem más mint az Erős Európa, amely az Európai Tanács magyar elnökségének jelmondata volt.

Márciusban kerekasztal megbeszélésen vettem részt, amelynek témája Az EU új tagjai, költségek és nyereségek mérlege volt. A megbeszélést a The European Development Platform (EDP) és a Friends of Europe alapítvány rendezte, két igen befolyásos európai think-thank. A találkozón szintén az EU költségvetésének megnövelésének fontosságáról érveltem, amelyet elengedhetetlen lépésnek tartok az unió globális szerepének erősödéséhez.

Idén júniusban, a strasbourgi plenárison írásbeli nyilatkozatot tettem le, amelyben felhívtam a figyelmet arra, hogy lankadt a tagállamok lelkesedése a gazdasági válságra született reformokat véghezvitele iránt. Leszögeztem, hogy az EP napirendjén szereplő gazdasági kormányzásról szóló csomag képes megteremteni a szükséges mechanizmusokat a jövő EU-jához úgy, ahogyan azt az alapító atyák elképzelték.

Áprilisban, a magyarországi Adótanácsadók Egyesülete által Mátraházán szervezett, XIV. országos adójogi konferencián a válság utáni EU versenyképessége és az adóverseny témakörben tartottam előadását. Ebben hangsúlyoztam, hogy az EU-ban egyre erősebben van jelen az a tendencia, amely szerint össze kell hangolni az adórendszereket, éppen ezért nagyon fontos minél hosszabb ideig megőrizni a versenyelőnyt, mint amilyen Romániában az egységes adókulcs, amelyet nemrég Magyarország is bevezetett. Az Euró Plusz Paktummal kapcsolatban elmondtam, hogy Románia másik öt euróövezeten kívüli állammal együtt részt vesz a paktumban, míg Magyarország és másik három tagállam ezt elutasította. Szerintem a döntés következményeként a következő tíz évben össze tudjuk hangolni gazdaságpolitikánkat az EU2020 stratégiával, hatékonyabbak leszünk a lemaradások behozatalában és felzárkózhatunk az EU-s átlaghoz.

Idén februárban a strasbourgi plénumban a tavaszi EU csúcstalálkozó előkészítése kapcsán az egységes energetikai piac kérdéséről beszéltem. Azt mondtam: jelenleg huszonhét energiapiac működik, amelyek nincsenek összekapcsolva, ha ez a jövőben nem történik meg az károsan fog hatni az európai versenyképességre és az európai energetikai biztonság megteremtésére. Üdvözöltem Gunther Oettinger energetikai biztos nyilatkozatát, amelyben tudatta, hogy a Bizottság rendkívül ambiciózus módon 2015-öt tűzte ki a belső energia piac létrehozásának határidejeként. Csak gyors és határozott döntésekkel lehet megkezdeni az egységes energetikai piac építését és konszolidálását.

Vissza a tartalomjegyzékhez »

Az EU eszközei: gazdasági együttműködési mechanizmusok és kereskedelmi megállapodások

Csatlakozási és szomszédsági politikájában az EU gazdasági együttműködési és kereskedelmi eszközöket alkalmaz, ezek fontosak az EU-val szomszédos vagy azok közelében lévő államok európai távlatainak fenntartása érdekében. Ebben az értelemben ide tartozik, Horvátország, a Nyugat-Balkán államai, a Dél-Kaukázus, a Fekete-tenger térsége és Moldova Köztársaság.

2010 júniusában az Európai Bizottság Moldova Köztársaság részére 90 millió eurós támogatási keretről szóló határozati javaslatot küldött a Parlamentnek. A nemzetközi kereskedelmi bizottság a javaslat előkészítésével engem bízott meg, így én koordináltam Moldova Köztársaság makroszintű pénzügyi támogatásának parlamenti előkészítését. A segélyezés a gazdasági válság leküzdésében kíván segíteni Moldovának. Szeptemberben az EP nagy többséggel szavazta meg a jelentést. A vissza nem térítendő segély révén Moldova Köztársaság javíthatja fizetési egyenlegét és erősítheti közpénzügyi stabilitási programját. Az európai támogatás kiegészíti a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal kötött pénzügyi megállapodást, amelynek segítségével a Moldovai Köztársaság a pénzügyi és gazdasági válság hatásait szeretné csökkenteni. A pénzügyi támogatást három vagy négy részletben kapta meg az ország, első két részletet 2010-ben, a többit 2011-ben utalták.

A jelentésben kitértem arra, hogy az Európai Bizottságnak a hatékonyság, az átláthatóság és a felelős felhasználás figyelembe vételével kötelező módon tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet a segély felhasználásának módjáról. Jelentéstevőként elégedettségemet fejeztem ki, hogy a határozatot döntő többséggel fogadták el az európai képviselők, ami fontos jelzés a kisinyovi kormány felé, arra bátorítja, hogy folytassa munkáját a demokratikus berendezkedés és az európai orientációjú politizálás folytatása érdekében. Reményemet fejeztem ki, hogy a demokrácia megerősítéséért folytatott erőfeszítések visszafordíthatatlan folyamatot indítottak el Moldova Köztársaságban.

Budapesten a nemzetközi kereskedelmi bizottság küldöttsége
Budapesten a nemzetközi kereskedelmi bizottság küldöttsége

Szintén konkrét segítségnyújtás volt az EP egy másik döntése, amellyel növeltük a Moldova Köztársaság vámmentes borexport-kvótáját. Az Európai Néppárt árnyék-jelentéstevőjeként az INTA-ban nyomon követtem és támogattam a jelentést, amelyet 2011 márciusában sikerrel megszavazott a brüsszeli plenáris ülés. A képviselők döntése konkrét támogatást jelent Moldova Köztársaság EU-s közeledésében, ugyanakkor figyelembe veszi azokat a nehézségeket, amelyekkel az ország a hagyományos exportpiacain szembesül, hiszen a moldáv exporttermékek 40 százaléka mezőgazdasági eredetű termék. Hozzászólásomban emlékeztetettem arra, hogy Moldova Köztársaság tagja a Keleti partnerségnek, ugyanakkor rá is vonatkozik az EU által kidolgozott cselekvési terv, amely a politikai közeledés keretét teremti meg.

2010 januárjában Kisinyovban került sor az első tárgyalási fordulóra Moldova Köztársaság és az EU közötti új Társulási Szerződésről. A kisinyovi Európa-párti kormány érdekelt abban, hogy az új társulási szerződés, vízumliberalizációs intézkedéseket tartalmazzon, térjen ki az ágazati együttműködésre, valamint tűzze ki célul egy szabad kereskedelmi övezet létrehozását. Az EP külügyi bizottsága megvitatta az Európai Tanács és az EB által összeállított tájékoztatást a Társulási Szerződés előrehaladásáról. A nemzetközi kereskedelmi bizottság szakvéleményezte ezt a dokumentumot. Az Európai Néppárt részéről árnyék-jelentéstevője voltam a véleményezésnek. A dokumentumot az EP plénuma 2011 őszén fogadta el.

Árnyék-jelentéstevőként járultam hozzá további két dokumentum előkészítéséhez. Az első az Európai Tanács és az Európai Parlament szabályzatának módosításáról szól, amely lehetővé teszi rendkívüli kereskedelmi intézkedések foganatosítását olyan országok és területek javára, amelyek az EU stabilizációs és csatlakozási folyamatához kapcsolódnak. A dokumentum vámmentes termékbehozatalt tesz lehetővé az EU-ba olyan országokból és területekről, amelyek részei az EU csatlakozási és stabilizációs folyamatnak. Az intézkedés célja, hogy felpezsdítse a nyugat-balkáni régió gazdaságát és hosszú távon növelje a politikai stabilitást. A dokumentum ugyanakkor szabályozza az EU és Koszovó közötti kereskedelmi kapcsolatot. A második dokumentum az Európai Tanács garancianyújtását tartalmazta az Európai Beruházási Bank részére egyes EU-n kívüli országoknak adott kölcsönökből és hitelgaranciákból származó veszteségek fedezésére.

Decemberben egy általam szervezett megbeszélés keretében az Európai Bizottság szakemberei az Európai Parlamentben bemutatták az Európai Unió új kereskedelmi stratégiáját. Az EU kereskedelempolitika hatása a romániai gazdaságra elnevezésű rendezvény megnyitóján úgy fogalmaztam, hogy az új kereskedelempolitika az EU egyik prioritása, hiszen a huszonhetek gazdaságában a kereskedelem a fejlesztés hajtómotorja és a munkahelyteremtés eszköze. Az EB-stratégia a meglévő kereskedelmi korlátok lebontását, az európai vállalatok számára a világpiac további bővítését és előnyös feltételekhez jutását célozza. Romániában a súlyos gazdasági válság idején az egyetlen növekedési tényezőt az export jelentette és ez így maradt 2011 folyamán is. Meggyőződésemet fejeztem ki, hogy Romániának meg kell erősítenie a nemzetközi kereskedelem ösztönzésével foglalkozó intézményrendszerét, erőteljesebben kell foglalkoznia az exporttevékenység promoválásával és támogatásával. Véleményem szerint a jelenlegi megszorító intézkedéseknek nem kellene veszélyeztetniük ezen intézmények hatékony működését, és nem kellene az exportösztönző, valamint a gazdasági hatékonyság-növelést célzó intézkedések finanszírozásán spórolni.

Jelenleg gazdaságpolitikai vonatkozásban Kína jelenti az EU számára a legnagyobb kihívást. Az Egyesült Államok után Kína az EU legnagyobb kereskedelmi partnere. Az EP saját kezdeményezésű jelentést készít EU és Kína: kiegyensúlyozatlan kereskedelem címmel, amelynek kidolgozásában az Európai Néppárt részéről árnyék-jelentéstevőként veszek részt. Az EP-ben megszervezett 31. EU-Kína Parlamenti Találkozón arról beszéltem, hogy az Európai Unió és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlődésének legbiztosabb útja egyenlő piacra jutási lehetőségek biztosítása az európai vállalatok számára. Az EU-Kína kereskedelmi kapcsolatban a mennyiségi növekedés és a kétoldalú cserék egyik legnagyobb hátráltatója az a kereskedelmi hiány, amelyet az EU jegyez Kínával szemben. Ahhoz, hogy a globális szintű fenntartható növekedés beinduljon, fontos az EU és Kína gazdaságának teljesítménye, különösképpen, hogy az egyelőre még törékeny fejlődés a gazdasági válság következményeitől is függ. A tanácskozáson többek között a következőket mondtam:

Nem olyan rég Kína gazdasági növekedése még a kivitelre épült. Jelenleg azonban az országban a közberuházásoknak és az ingatlanpiaci befektetéseknek köszönhetően van gazdasági növekedés. A kínai fél által bemutatott tervek szerint az ország vezetősége a belső fogyasztás szorgalmazását tűzte ki célul, valamint azt, hogy térjenek át a belső fogyasztásra épülő növekedésre. Ez az új növekedési modell egy lehetőség arra is, hogy kiegyensúlyozottá váljon az EU és Kína közötti kereskedelmi kapcsolat. Az EU-nak, amelyet a nyitott gazdaság jellemez, kölcsönösségben kell részesülnie, amelyet a kínai félnek kell biztosítania. Kína gazdaságának, a kínai fogyasztói piacnak nyitni kell az európai vállalatok felé, az uniós exportőrök felé. Csak így teljesül a kölcsönösség elve, így beszélhetünk kiegyensúlyozott kereskedelmi kapcsolatról. Egy adminisztratív vagy nem vámjellegű akadályok nélküli, valós piacra jutási lehetőség biztosítása az európai vállalatoknak, ez a legbiztosabb útja annak, hogy kereskedelmi kapcsolataink tovább fejlődhessenek. A kereskedelem a válság utáni gazdaságélénkítés egyik fontos eszköze lehet mind az Európai Unióban, mind pedig Kínában, hiszen mindkettő a világgazdaság legfontosabb szereplői közé tartozik.

Vissza a tartalomjegyzékhez »

A schengeni csatlakozás, a bukaresti diplomácia próbatétele

A schengeni övezethez és az euróhoz való csatlakozás Románia fő prioritásai maradnak. A világgazdasági válság nyomán kialakult európai politikai feszültség, valamint az Észak-Afrikából érkező, nehezen kezelhető bevándorlási hullám akadályokat gördített Románia és Bulgária csatlakozása útjába.

Az idei év januárjában még optimistán nyilatkoztam arról, hogy országunk az év első felében csatlakozik a schengeni övezethez. Újságírók kérdésére válaszolva, rávilágítottam, hogy európai módon tálalt erőfeszítéseink és érveink meghozzák gyümölcsüket. Arról beszéltem, hogy egy esetleges kudarc a román diplomácia hatékony intézkedéseinek hiányában következhet be. Ezt most is így gondolom. Az Európai Néppártban román delegációjában az RMDSZ-es és a PD-L képviselői egyaránt, mindent megtettünk annak érdekében, hogy az EP kedvező véleményezése időben megszülessen. Így sikerült elhárítani az utolsó akadályt is, amely eljárási hiba miatt halaszthatta volna el a nyári EU-s csúcstalálkozón a csatlakozási döntés megszületését. Sajnos, erőfeszítések ellenére, bár az EP június 9-én megszavazta a csatlakozásról szóló véleményezést, a kitűzött célt nem sikerült elérni. A schengeni csatlakozás elhalasztásával kapcsolatban az EP-plénumában kettős mérce alkalmazásával és veszélyes precedens megteremtésével vádoltam az EU-t, amellyel az európai egység szétbomlását veszélyezteti. Az európai állampolgárok szabad mozgásának korlátozása, még ha ideiglenesen is, az európai egység gyengüléséhez vezet, akárcsak a Schengeni egyezményben nem létező elvárások megfogalmazása Románia és Bulgária esetében. Ezekben a kritikus pillanatokban, mint amilyen a mostani, az európai vezetőknek szolidaritást kell tanúsítaniuk és merészebb jövőképet kell felmutatniuk, a túlzásokba eső populizmus reneszánszát és a belső európai protekcionizmust meg kell fékezni. Ellenkező esetben előrelátható, hogy drámai következményekre lehet számítani. Nem a tiltások és a korlátozások vezetnek a Schengen-övezet megerősödéséhez és stabilitásához – mondtam a plénumban.

Vissza a tartalomjegyzékhez »

A roma kisebbség – forró téma az EU napirendjén

A roma kisebbség kiemelt témaként szerepelt az EP legutóbbi ülésszakának napirendjén. Szomorúan vettem tudomásul, hogy a téma által generált viták és nézeteltérések összevonták a schengeni övezethez csatlakozást a roma kérdéssel. 2010 szeptemberében egy dévai sajtótájékoztatón arról beszéltem, hogy európai uniós szintű roma stratégiára van szükség, amelyhez konkrét pénzalapokat és az életbeléptetéshez eszközöket rendelnek. Az EU elhanyagolta a roma kisebbség kérdését, ugyanúgy ahogy a tagállamokban élő nemzeti kisebbségek ügyét is figyelmen kívül hagyja. Szerintem helytelen, hogy a roma kérdés megoldását azokra az országokra hárítják - legyen az Románia vagy Bulgária - ahonnan a romák emigrálnak vagy a célországokra, ahova a romák emigrálnak. 2008-ban magam is kezdeményezője voltam a roma közösségeket érintő stratégia kidolgozásának, amelyről végül sokat beszéltek, de keveset cselekedtek. Az egyetlen járható út egy roma stratégia kidolgozása, amelyben minden tagállam részt vesz. Nem minden tagállam kormányának lesz feladata ebben a kérdésben, hiszen a stratégiát ott kell majd életbe léptetni, ahol a roma közösségek élnek, de szerintem egyetlen kormány sem tekinthet el ettől a problémától. Közös európai álláspontra van szükség a roma kérdésben, de a nemzeti kisebbségek ügyében is, egységes kerettörvény kidolgozására van szükség, amely kötelező érvényű legyen az egész EU-ban. A sajtótájékoztatón emlékeztetettem arra, hogy a kisebbségek jogállásáról szóló kerettörvény három nagy csoportra osztja a kisebbségeket, az államalkotó nemzeti kisebbségekre, a bevándorló népcsoportokra és a roma közösségre.

Idén májusban az Európa Napon az erdélyi etnikumközi ellentétekkel kapcsolatban fogalmaztam meg politikai nyilatkozatot, amelyben jövőbe néző, szolidaritásra és párbeszédre épülő cselekvést sürgettem. Aggodalmamat fejeztem ki az Erdélyben kirobbant ellentétek miatt, ahol helyi kisközösségek a feszültség, zaklatás vagy éppen félelem hatására befele fordultak, kirekesztve a velük együtt élő közösségeket. Úgy fogalmaztam: egy valóban európai régióban, a roma közösség jövője nem rövidlátó vészintézkedésekben, hanem jövőbe néző, szolidaritásra és párbeszédre épülő európai cselekvésben rejlik. A romániai magyar nemzeti közösség tagjai a jövő Európáját a régiók és a közösségek Európájának képzelik el, amelyben otthonra lelnek a roma közösségek is.

Vissza a tartalomjegyzékhez »

A Fekete-tenger térsége újra Brüsszel figyelmében

Míg 2009-2010-ben földrajzi szempontból a Duna stratégia volt rendkívül fontos téma az EP napirendjén, 2010-2011-ben a Fekete-tenger került az EU intézményeinek érdeklődési terébe. Még 2011 elején több képviselőtársammal együtt a Duna stratégia gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban két jelentést kezdeményeztünk, amelyeket az EP plénuma el is fogadott.

Kollégám, Traian Ungureanu (PD-L, EPP) saját kezdeményezésű jelentést készített a Fekete-tenger stratégia megalkotása céljából. A nemzetközi kereskedelmi bizottság részéről árnyék-jelentéstevője voltam a dokumentumnak, módosító javaslataim beépültek a dokumentumba. A jelentésről szóló vita idén január végén volt az EP strasbourgi plénumában. Valamennyi parlamenti alakulat támogatta az elképzelést, majd a jelentést a plénum nagy többséggel fogadta el. A plenáris vitán hangsúlyoztam, hogy a Fekete-tengernek az EU belső tengerévé kell válnia. A térség számára integrált stratégiára van szükség, amelyet az Európai Bizottságnak kell kidolgoznia az Európai Parlament jelentésében foglalt elvek mentén. Az EU-nak hasznosítania kell a Fekete-tenger gazdasági és kereskedelmi potenciálját, ehhez viszont partnerként kell bevonni azokat a régióban lévő államokat, amelyek nem tagjai az EU-nak. Meggyőződésem, hogy mi, az EU kell legyünk a Fekete-tenger térségének haszonélvezői, nem más államok, ehhez nagyobb mértékben kell támaszkodni a régióbeli tagállamokra. A szkeptikusokhoz szólva, jeleztem, hogy az EU bővítési folyamatának leállítása a demokratikus folyamatok fékezését hozhatja el a térségben. Ha közép- és hosszú távon ingatag politikai környezet jön létre a térség államaiban, azt később Európa nehezen fogja tudni kezelni.

Vissza a tartalomjegyzékhez »

Kohéziós és regionális fejlesztési politika

Az európai régiók között továbbra is jelentős eltérések mutatkoznak gazdasági, társadalmi és környezetvédelemi szempontból. Az egyes régiók közötti különbséghez kétségtelenül hozzájárult a gazdasági válság is.

Idén július első felében az Európai Bizottság közzétette összegszerű javaslatát a 2014-2020 közötti költségvetési időszakra: 1 025 milliárd euró. Ebből az összegből a gazdasági, szociális és területi kohézióra 376 milliárd euró (35,7 százalék) jutna. A jelenlegi költségvetési ciklusban a területnek kiutalt pénz 347 milliárd euró volt. A tagállamoknak és Európai Parlamentnek egyezségre kell jutniuk az összeg és a politikai prioritások fölött. Az EB szerint a kohéziós politika kiemelt szerepet játszik majd az EU2020 stratégia megvalósításában, a reálgazdaságban, különösképpen a foglalkoztatásban és a szociális ügyekben a legnagyobb közösségi befektetést hozva létre.

Elképedéssel figyeltem júniusban, az ország közigazgatási átszabása kapcsán, gyakran nemzeti hisztériába fulladt romániai vitát. Egyértelműen kihallatszott, hogy mekkora különbség van sok román politikusnak az európai folyamatokról alkotott véleménye és a romániai hétköznapi valóság és szükségletek között. Az elmúlt egy évben sok ülésen, vitán és találkozón kifejtettem azon véleményemet, hogy Romániának át kell szerveznie a fejlesztési régiókat az EU pénzalapok hatékonyabb lehívása és felhasználása érdekében.

A regionális fejlesztési bizottság látogatása Aradon 2010 novemberében
A regionális fejlesztési bizottság látogatása Aradon 2010 novemberében

2010 novemberében csatlakoztam kollégáimhoz az EP regionális fejlesztési bizottságából, akik Arad és Temes megyébe látogattak. Lambert van Nistelrooij, holland EP-képviselő vezetésével a REGI több olyan projektet látogatott meg, amely európai uniós pénzalapok bevonásával jött létre. Az európai parlamenti képviselők részt vettek egy kerekasztal beszélgetésen, amelyen jelen volt Borbély László környezetvédelmi miniszter, Traian Igaş belügyminiszter, Király András oktatási államtitkár, valamint helyi önkormányzat képviselők. Időszerűnek neveztem a REGI látogatását, mert Brüsszelben éppen akkor forró viták zajlanak a következő EU-s költségvetési ciklusról és az unió kohéziós politikájáról. Éppen ezért hasznos, ha a bizottság tagjai a helyszínen tapasztalhatják meg az európai kohéziós pénzalapok felhasználásának hatásait Romániában. A 2013 utáni költségvetési ciklus kulcskérdései szorosan kötődnek egymáshoz, különösen, hogy a gazdasági válság továbbra is a tagállamok belső protekcionizmusának újbóli felerősödéséhez vezethet. Ebben a kontextusban Romániának és a többi új tagállamnak érdeke az, hogy a 2007-2013 között lehívható uniós alapokat hatékonyan használja fel és látható eredményeket tudjon felmutatni.

Winkler: kell az euró

Súlyos következményekkel járhat Románia számára az euróövezeti csatlakozás halasztása – szögezte le csütörtöki dévai sajtótájékoztatóján Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő.

Szerinte ugyanis a csatlakozás az eurózónához a gazdasági teljesítmény javulásának elismerése lesz, és olyan gazdasági-pénzügyi stabilitást hoz, amelyre szüksége van az országnak. Az EP-képviselő megütközését fejezte ki annak kapcsán, hogy a közéletben sokan vitatták a miniszterelnök és a jegybank főkormányzójának bejelentését, amely szerint Románia megtartja ez euró bevezetésének 2015. január elsejei céldátumát. „A gazdaság jelenlegi helyzete, az inflációs és makrogazdasági mutatók szempontjából inkább negatív jövő évi várakozások alapján minden bizonnyal sokan arra számítottak, hogy a céldátum módosulni fog. Gyakorlatilag azonban a negatív reakciók egy olyan hírre érkeztek, amely semmi egyebet nem tesz, mint ismét leszögezi a gazdaságpolitika és monetáris politika egyik céldátumát” – állapította meg Winkler Gyula.

A gazdasági szakember elismerte ugyanakkor, hogy a 2015-ös céldátumot eléggé nehéz megmagyarázni a közvéleménynek, pedig az egész társadalom jóléte függ tőle. „Pontosan tudjuk, hogy milyen gazdasági eredményeket kell elérnünk 2013-ig, hogy két évvel később csatlakozhassunk az euróövezethez” – mondta. Hozzátette: három százalék alá kell szorítani a költségvetési hiányt, az államadósságot a GDP 60 százaléka alatt kell tartani, a hosszú lejáratú hitelek kamata pedig nem haladhatja meg több mint két százalékkal az övezet három legkisebb inflációjú országának kamatát. Egy másik kritérium, a stabil valutaárfolyam pedig arra utaló jel lesz, hogy eredményes és versenyképes gazdaságot sikerült kialakítani, véli Winkler. (...)

2011. május 20.

Szerintem a romániai európai parlamenti képviselők nem lehetnek hitelesek Brüsszelben, amikor azt kérik, hogy Románia kapjon nagyobb támogatást, ha otthon a romániai hatóságok nem hatékonyak az uniós alapok lehívásában. Az ellentmondást fel kell oldani azzal, hogy a központi és helyi hatóságok figyeljenek oda jobban és teremtsenek eszközt az uniós alapok lehívására, megnövelve ezzel az alapok lehívásának arányát. Ehhez azonban elengedhetetlen egy új regionális fejlesztési törvény kidolgozása. A konferencián azt mondtam: új régiókra van szükség, a jelenleginél kisebb fejlesztési régiókat kell kialakítani, amelyeket adminisztratív feladatkörrel, saját költségvetéssel rendelkező, választott regionális tanácsok vezetnek. 2013 után az EU költségvetése nagyobb hangsúlyt fektet az európai pénzalapok felhasználásának többletértékére, valamint az európai, a nemzeti és a regionális költségvetések prioritásai köré építhető szinergiára. Romániában nem létezik regionális költségvetés, a NUTS 2 szintjén nincs adminisztratív feladatkör, ez olyan hátrány, amelyet nagyon gyorsan ki kell küszöbölni. Lambert van Nistelrooij delegációvezető bejelentette, hogy a kiszállás beszámolójában mindenképpen feltüntetik, hogy Romániában a régiók feladatkörének növelésére van szükség, különösképpen, hogy a következő évtizedekben a régiók jelentős finanszírozást kérhetnek, de ezt csak akkor tehetik meg, ha van hozzá adminisztratív hatáskörük.

Októberben szervezte az Európai Néppárt a Madeira Autonóm Tartomány fővárosában, Funchalban a hagyományos EPP Tanulmányi Napokat, amelyeknek egyik központi témája a 2013 utáni költségvetési tervezés volt. Felszólalásomban arra utaltam, hogy az EU 2013 utáni költségvetésének vitájával párhuzamosan tárgyalni kellene az európai régiók költségvetési hatásköreinek összehangolásáról, olyan módon, hogy nagyobb legyen közöttük a kompatibilitás, függetlenül attól, hogy a régió melyik tagállamhoz tartozik. Az új EU költségvetésnek az alapok többletértékű és hatékony felhasználására kellene összpontosítania. A kérdés az, hogy tudunk többletértéket és minőséget elérni. Kifejtettem, hogy szerintem két lehetőség van: a nagyobb mértékű összehangolás és az új szinergiák kialakítása: az uniós, az országos és a regionális költségvetési szint összehangolása azonos prioritásokra összpontosítva.

A regionális fejlesztési bizottságban kollégámmal, Iosif Matulával (PD-L, EPP) közösen több alkalommal javasoltuk a bizottságban lévő jelentések módosítását. Ezek közül kiemelném a 2020-ig terjedő közös mezőgazdaság politikával kapcsolatos módosítást, az európai szélessávú internethez való hozzáférésről szóló módosítást és az EU regionális politikájának alakításáról szóló jelentést.

Vissza a tartalomjegyzékhez »

A romániai ipar támogatása

Románia iparának támogatása tevékenységem egyik fontos területe. Jobban kellene hasznosítanunk ipari hagyományainkat, nem volna szabad a szolgáltatóipar kizárólagosságát hirdetők csapdájába esnünk. A versenyképtelen szénbányák bezárását előíró állami támogatásról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról – ún. Rapkay jelentés – rendezett vitán 2010 novemberében tett felszólalásomban arról beszéltem, hogy a szénipar állami támogatásának megszüntetése Európában százezer munkahely megszűnésével járhat. A bányászat állami támogatásának leginkább kedvezményezett tagállamai: Németország, Lengyelország, Spanyolország és Románia. Románia esetében az Európai Bizottság eredeti, 2014. december 31-i céldátumának érvényesülése gyakorlatilag a Zsil-völgyi szénbányászat teljes beszüntetését jelentette volna. A szénbányászat támogatása időről-időre visszatér az EP napirendjére, de ezúttal megváltozott körülmények között történt, hiszen a gazdasági válság által sújtott EU nem engedheti meg magának, hogy 2014. december 31-től megszüntesse a szénbányák állami támogatását. Hangsúlyoztam, hogy figyelembe kellene venni az EU új energetikai stratégiáját, amely tartalmazza azt, hogy Európának nem kellene kizárólag a kőolajtól és származékaitól függnie. Egyetértettem azzal, hogy XXI. századi európai gazdaságot kell létrehozni, de ez nem jelenthet nagyobb függőséget az EU külső beszállítóitól, ellenkezőleg az erőforrások változatossá tételét és az energetikai függetlenségre törekvést kell hogy eredményezze. Az EP plénuma a vita végén elfogadta a Rapkay-jelentést, amely 2018. december 31-ig teszi lehetővé a tagállamok számára a szénbányászat szubvencióját. A kompromisszumos megoldás, módosító indítványok – az aláírók között magam is – benyújtását követően született meg az Európai Néppárt és a szociáldemokraták megegyezésével.

Az Európai Parlament TV-stúdiójában
Az Európai Parlament TV-stúdiójában

A szénbányászat támogatásának folytatása már nem Brüsszel, hanem Bukarest és Petrozsény kezében van - mondtam el később egy romániai helyi televíziónak nyilatkozva. Hozzátettem, hogy szerintem a brüsszeli határozat jó időpontban született, hiszen sem a jövő évi állami költségvetést, sem a petrozsényi Kőszénbánya Vállalat 2011-es költségvetését nem fogadták még el, tehát jövőtől lehet alkalmazni az új lehetőségeket. Az elmúlt tizenkét évben egyetlen kormány sem tudott valós gazdasági alternatívát teremteni a Zsil-völgyi lakosoknak. Most határidőt kaptak, hogy mennyi idő alatt kell működő megoldásokat találni a térségbeli gazdaság problémáira. Személy szerint meggyőződésem, hogy a bányászat, újratechnologizált, modernizált változatban továbbra is nagy szerepet játszhat majd a Zsil-völgyében.

A kohászat szerkezetátalakítása és az acélipar kilátásai voltak annak a gazdasági tanácskozásnak a témái, amelyet Románia brüsszeli Állandó Képviselete szervezett idén júniusban. Az Európai Bizottság (EB) nemrégiben fejezte be az ágazat romániai szerkezetátalakításának monitorizálását. A dokumentum megállapítása szerint a folyamat sikeres volt Romániában, az átszervezésre fordított pénzalapokat az ország rendeltetésszerűen használta fel. A konferencián elmondtam, hogy a helyi önkormányzatokat bátorítani kellene abban, hogy európai pénzalapokra pályázzanak, olyan területrendezési tervekkel, amelyek a volt gyártelepeket urbanisztikai és gazdasági szempontból ismét a települések értékes részévé tennék. Példaként említettem Vajdahunyadot, de ugyanilyen gondokkal szembesül sok más olyan közösség is, amelyeknek szomszédságában kohászati kombinát működött. Vajdahunyadon a volt kohászati kombinát háromszáz hektáros telephelyét a helyi önkormányzat vette át, de a kihasználatlan létesítményeket még mindig nem sikerült lebontani, a területet környezeti szempontból megtisztítani és a város számára hasznosítani. Emiatt otthon nem nevezhetem sikertörténetnek a kohászat szerkezetátalakítását.

2011 júniusában Mario Pirillio olasz kollégám javaslatára több képviselőtársammal közösen kérdést intéztem az Európai Bizottsághoz, amelyben választ kértünk arra, hogyan milyen kompenzálási eszközöket alkalmaznak olyan kohászati kombinátokban, amelyek az új EU-s széndioxid kibocsájtási kvóta tranzakciós rendszerben használnak elektromos kohókat. Egy másik olasz képviselőtársammal, Matteo Salvinivel közösen a mobil és vezetékes hálózatok közötti csatlakozási díjjal kapcsolatban fogalmaztam meg kérdést az EB-hez. Olaszországban ez a díj kirívóan magas, percenként 6,6 eurocent. Az EU-s átlag percenként 4,29 eurocent. Romániában is magasabb a csatlakozási díj mint az európai átlag, percenként 5,03 eurocentet tesz ki. A kérdés kapcsán azt várjuk a Bizottságtól, hogy lépjen közbe az európai fogyasztók érdekében, és érje el a csatlakozási díjak mérséklését, úgy ahogyan az néhány évvel ezelőtt már elkezdődött a roaming költségek díjának fokozatos csökkentésével.

Vissza a tartalomjegyzékhez »

Párbeszéd az üzleti szférával

Folytattam a kapcsolattartást és konzultációt az erdélyi vállalkozókkal, 2010-ben az EU2020 Stratégiát, idén pedig az Euro Plusz Paktumot és az adózás európai jövője kapcsán indított párbeszédet ismertettem Erdély-szerte az üzleti szféra képviselőivel. Fontos tájékoztatni az üzletembereket az aktuális brüsszeli információkról, a Romániát érintő döntések hatásáról, de számomra ugyancsak fontosak az üzletemberektől kapott visszajelzések is. Az elmúlt egy évben a vállalkozókkal folytatott beszélgetéseken, Kolozsvárott (Eureka Egyesület), Temesváron (Romániai Magyar Üzletemberek Egyesülete) és Déván (Hunyad Megyei Kereskedelmi és Ipari Kamara), az Európai Unión belüli adózási versenyről és az egységes adókulcs versenyhelyzetben megmutatkozó előnyeiről beszéltem. A találkozókon azt hangsúlyoztam, hogy Romániának ki kellene használnia azt a potenciálját, amellyel az ipar és innováció terén rendelkezik. Azt hiszem, hogy Romániának nem a nyugat-európai típusú, a szolgáltatóipart előnybe részesítő gazdasági modellre volna szüksége, hanem maximális figyelmet kellene fordítanunk az innovációban rejlő lehetőségek és az ipari potenciál maximális kihasználására. A magunk számára kellene hasznosítanunk az európai és globális tendenciákból adódó lehetőségeket: a zöldgazdaságot, a tudásalapú társadalmat és az újrahasznosító energiákat.

A vállalkozókkal beszélgetve és újságírók kérdéseire válaszolva, több alkalommal elmondtam, hogy Románia csatlakozása az euróövezethez a gazdasági teljesítmény javulásának elismerése lesz, és olyan gazdasági-pénzügyi stabilitást hoz, amelyre szüksége van Romániának. A halasztás azonban súlyos következményekkel járhat az ország számára. Az euró övezethez csatlakozást maximális felelősséggel és komolysággal kellene kezelnünk. Románia sorsa az euró tagság, bekapcsolódásunk ebbe a gazdaság-pénzügyi övezetbe lehetőséget ad majd arra, hogy azokkal üljünk egy asztalhoz, akik a döntéseket hozzák, hogy ne fejünk fölött hozzanak rólunk döntéseket.

Vissza a tartalomjegyzékhez »


III. Közösség, ifjúság, kultúra

Közösségépítés otthon, Hunyad megyében

77 rendezvény, több mint 5000 résztvevő, 40 együttműködő intézmény és szervezet jelenti számokban az egyéves Székelyföld-Szórvány Partnerséget, amelyet a háromszéki és Hunyad megyei magyarok kötöttek 2009 decemberében. Az Összetartozunk együttműködési program kiértékelőjét Vajdahunyadon a Magyar Házban tartottuk, amelyen részt vett Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Talabér Márta, Várpalota polgármestere, Fideszes országgyűlési képviselő, valamint Szandhofer János, Dabas alpolgármestere.

A Székelyföld-Szórvány Partnerség eredményeiről kiadvány készült, amelyet többek között az RMDSZ kongresszus küldöttei kaptak meg
A Székelyföld-Szórvány Partnerség eredményeiről kiadvány készült, amelyet többek között az RMDSZ kongresszus küldöttei kaptak meg
A Székelyföld-Szórvány Partnerséget az elmúlt két év egyik nagy sikerének tartom, hiszen bebizonyította, hogy létrejöhet a szolidaritás a különböző élethelyzetben lévő magyarok között. Igaz, hogy a Székelyföld a lüktető szíve a magyar közösségnek, de azt is tudnunk kell, hogy szórvány nélkül a tömbmagyarság sem tud talpon maradni. Terveink között szerepel, hogy bővíteni fogjuk, egyrészt más szórványban élő közösségek, például Szeben megye irányába, másrészt magyarországi testvérmegyéinkkel egyeztettünk, és Székelyföld-Szórvány-Magyarország hármas programmá alakítjuk. Egy év alatt a programban több mint ötezren vettek részt. Lehet, hogy Székelyföldön ez nem nagy szám, viszont a 25 ezres Hunyad megyei magyar közösséghez viszonyítva igenis jelentős eredmény, és jelentős mértékben hozzájárul a nemzeti identitás megerősítéséhez.

Régi álma valósult meg a Hunyad megyei magyar közösségnek, amikor öt évvel ezelőtt megnyitotta kapuit a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont. Az elmúlt öt év az intézményalapítás időszaka volt, nemcsak az épületet kellett befejezni, felszerelni, hanem közösséggé kellett kovácsolni a pedagógusokat és diákokat. A 2010-2011-es tanév megnyitóján arról beszéltem, hogy a következő öt évben a Téglás Gábor Iskolaközpontnak, mint világítótoronynak kell, kiemelkednie a Hunyad megyei magyar szórványközösség életéből. Ehhez a Téglás Gábor Iskolaközpontnak nem csak jó iskolának kell lennie, hanem a Hunyad megyei magyar közösség oktatási-nevelési, kulturális központjaként kell működnie, mert számunkra több mint tanintézmény. A jövő európai társadalma a tudás és az összetartozás társadalma. A Téglás Gábor Iskolaközpontnak egy ilyen európai jövő felépítésében kell élen járnia, mint a Hunyad megyei magyar közösség, és Szövetségünk, az RMDSZ által létrehozott intézmény – mondtam el a tanévnyitón. A Téglás Gábor Iskolaközpontban tavaly több mint 600 diák kezdte meg tanévet, ötven, túlnyomórészt szakképzett pedagógus irányításával.

Ugyancsak decemberben ünnepeltük a Hunyad Megyei Hírmondó megjelenésének tízedik évfordulóját. Az eseményen egykori és jelenlegi szerkesztők, tudósítók, munkatársak és a hűséges olvasók vettek részt. Az évek folyamán a lap munkatársai legtöbbször önkéntesen végezték ezt a nemes feladatot, amelynek köszönhetően minden hónapban megjelenhetett a Hunyad Megyei Hírmondó, jómagam lehetőségeimhez mérten mindig támogattam anyagilag a lap fenntartását, hiszen nagyon fontos közösségi szerepet tölt be. Hunyad megyében 2.600 magyar családhoz jut el rendszeresen magyar nyelvű újságunk, lefedve ezzel a megye összes magyarok is lakta települését.

Együtt ünnepelünk a Téglás Gábor Iskolaközpont aulájában
Együtt ünnepelünk a Téglás Gábor Iskolaközpont aulájában

A Hunyad megyei RMDSZ csatlakozott a Szövetség országos felhívásához és elkezdte az Erdélyi Konzultációt. Nem először konzultálunk választóinkkal, nem először kérjük ki véleményüket, de ez az eddigi legnagyobb méretű kezdeményezésünk. Ez teljes mértékben indokolt, hiszen az RMDSZ fennállásának húsz éve alatt sosem nézett szembe olyan léptékű kihívásokkal, mint amilyenek 2012-ben várnak ránk. A szórványban végzett adatfelvétel némiképpen eltér attól a jellegtől, amellyel a többi magyarlakta vidéken bír az Erdélyi Konzultáció. Mi nem az önkormányzati választási kampány helyi jelöltjeit keressük, hiszen egyetlen településen sem tudunk polgármestert választani vagy markáns önkormányzati jelenlétet szerezni, hanem a választási kampány tematikáját keressük, ugyanakkor a magyar közösség igényeinek közvetlen felmérésével a megyei és települési politikai együttműködésre fogunk összepontosítani. Ezért nagyon fontos, hogy a jövőben közösségünk nagyon konkrét igényeivel felvértezve kezdjünk tárgyalást partnereinkkel. Az Erdélyi Konzultáció lakossági fórumok keretében indult, amelynek következtetése szerint az összefogás, a szolidaritás és az egységes magyar érdekképviselet biztosítja a magyar közösség jövőjét. A háromnapos találkozósorozatnak legfontosabb üzenetét Petrozsényban Bács Erzsébet petrillai tanárnő fogalmazta meg: „Ne a sértődöttségeinkkel foglalkozzunk, hanem az elérhető célkitűzések megvalósítására összpontosítsunk!”

Az elmúlt évben, más szervezetekhez képest a Hunyad megyei szervezetben egy időközi választáson is helyt kellett állnunk a hátszegi központú választókerületben. Az RMDSZ képviselőjelöltje Fülöp Béla petrozsényi jogász, a Hunyad Megyei Képviselők Tanácsának elnöke volt, aki sikerrel mutatta be programunkat, de a vidéken lévő szerény etnikai arányunk miatt tulajdonképpen esélytelenül indult mandátumért. Programjának legfontosabb célkitűzése Hátszeg fejlesztési stratégiájának kidolgozása, amely jól illeszkedik a megyei fejlesztési elképzelésekhez. A kampány adott alkalmat arra, hogy felavassuk a Lupényi RMDSZ székházát, amely közösségi házként is működik. A székházavató több mint megvalósult álom, általa eszébe juttatjuk minden Zsil-völgyi és minden Hunyad megyei magyarnak, hogy építkező közösség tagjai, ahogy az RMDSZ is mindig építkező szervezet volt a Hunyad megyei szórványban.

Az RMDSZ fennállásának huszadik évfordulóját ünnepeltük
Az RMDSZ fennállásának huszadik évfordulóját ünnepeltük

Az időközi választás, valamint a romániai politikai élet tapasztalatai azt mutatják, hogy a jelenlegi egyéni választókerületes választási rendszer csődöt mondott. Az egyéni választókerületes rendszer hibás megoldásként született egy valós problémára, hiszen valóban szükség van a politikusok felelősségének növelésére, de sajnos, senki nem mondhatja el, hogy az új mandátumban növekedett volna a választottak felelősségérzete a választóik és a társadalom irányába. Több közvélemény-kutatás eredménye azt mutatja, hogy a polgárok túlnyomó többsége elégedetlen ezzel a választási rendszerrel, mert nem felel meg várakozásaiknak. A politikai osztály felelőssége akkor fog növekedni és megfelelni a társadalmi elvárásoknak, amikor a jelölések szakmai szempontok szerint és nem egyéni érdekek és nepotizmus alapján történnek. A választókerületben megválasztott honatya csupán eszköze a megyei pártvezetőnek, kicsinyes helyi érdekek kiszolgálója, holott a parlamentben az egész ország problémáival kellene szembenéznie. A kialakult helyzet egy másik oka az, hogy egyes pártok mindenáron egymaguk akartak kormánytöbbséget szerezni, anélkül, hogy szükségük lenne egyeztetésre és szövetséges-keresésre. Következtetésképpen Romániában vegyes választási rendszerre van szükség, ötvözve az egyéni választókerületes rendszert az országos pártlistákéval.

Vissza a tartalomjegyzékhez »

II. Hunyad Megyei Magyar Napok

A Hunyad Megyei Magyar Napok rendezvénysorozat ötlete 2009 nyarán, Déván, a Magyar Házban született meg, ma pedig már bátran mondhatjuk, hogy hagyományt teremtettünk. A második alkalommal megszervezett Hunyad Megyei Magyar Napokon, 2011. május 28-a és június 25-e között 23 településen több mint hetven eseményre került sor és több helyszínen is a magyarok a Miénk itt a tér jelszóval vettük "birtokba" a köztereket. A nyolcnapos rendezvénysorozaton mintegy nyolcezren vettek részt.

Babos Aranka főszervező által készített mérleg szerint nagyon sok lelkes embernek köszönhető a magyar napok sikere, hiszen kialakult egy összeforrott szervezői csapat, amely hitt abban, hogy meglehet valósítani azt, amit közösen elképzeltünk. Fontosnak tartjuk, hogy sikerült olyan fiatalokat is bevonni, akik eddig nem vettek részt a közösségi életben. A résztvevők száma azt is jelzi, hogy az emberek bizalma megnőtt a magyar napok iránt. Külön köszönjük a háromszékiek segítségét, akik jelentősen hozzájárultak a rendezvény színvonalához – mondta el Babos Aranka újságírókkal beszélgetve.

A II. Hunyad Megyei Magyar Napok plakátja
A II. Hunyad Megyei Magyar Napok plakátja

A Székelyföld-Szórvány Partnerség magyarországi együttműködéssel egészül ki – a két éves Összetartozunk program kiértékelése mellett erről szólt az a szórványkonferencia, amely a II. Hunyad Megyei Magyar Napok nyitórendezvénye volt. A helyszínválasztás szimbolikusnak tekinthető, hiszen húsz évvel korábban szintén Déván szervezte meg az RMDSZ az első szórványtalálkozót, amelynek résztvevői kidolgozták a Szövetség szórványstratégiájának alapjait. Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke gratulált azoknak, akik a Székelyföld-Szórvány Partnerséget elindították és olyan kezdeményezésnek nevezte, amelyre évek óta szükség volt, és amely megteremtette a közeledés útját közösségeink között. Az elmúlt húsz évben a politikai vezetők gyakran találkoztak, a közösségek, az emberek szintjén viszont erre kevesebb lehetőség adódott. A magyar-magyar együttműködésnek a kulcskérdése a bizalom, ezt egymás megismerésével lehet megerősíteni – fogalmazott Kelemen Hunor, kiemelve, hogy ez az együttműködés akkor lehet teljes, ha a magyarországi közösségek is bekapcsolódnak. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke felidézte az együttműködés kezdeteit, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke pedig úgy vélekedett: ideje, hogy vége legyen a szétszórtságban élő magyarok bezárkózásának, eljött az ideje nyílt építkezésnek. A háromszéki tanácselnök hozzátette, ezek a kapcsolatok csak akkor működnek, ha vannak lelkes emberek, akik ezt éltetik, mint amilyen Babos Aranka Hunyad, Demeter László Kovászna megyében.

Szórványkonferencia a Hunyad Megyei Magyar Napokon
Szórványkonferencia a Hunyad Megyei Magyar Napokon

Úgy vélem, nagyon fontos, hogy egy ilyen stratégiát folyamatosan töltsünk meg új tartalommal, a legújabb eleme pedig a szórványstratégiánknak a Székelyföld-Szórvány Partnerség, és ha ezt sikerül kiegészítenünk a magyarországi partnerekkel, úgymond háromszögesíteni, akkor munkánk nem volt hiábavaló. A dévai Téglás Gábor Iskolaközpontban megszervezett szórványkonferenciára hét erdélyi megyéből és Magyarországról érkeztek vendégek, Kovászna, Hargita, Hunyad, Temes, Beszterce, Fehér és Szeben megye, valamint Torda, Szombathely, Bács-Kiskun, Csongrád, Zala és Békés megye küldöttsége vesz részt a rendezvényen. A gyakorlati együttműködésre épülő program szervezői beszámoltak az eredményekről, egyeztették a közös terveket, egyaránt bővítették a személyes és intézményes kapcsolatrendszert.

A bukovinai székelyek emlékére állított kopjafa Déván
A bukovinai székelyek emlékére állított kopjafa Déván

A Hunyad megyei magyarok a bukovinai székelyek emléke előtt tisztelegtek azzal a kopjafával, amelyet Déván a Magyar Ház udvarán avattak fel május 29-én, a Hunyad Megyei Magyar Napok második napján. A kopjafaavatás tulajdonképpen a folytonosságot jelenti a tavalyi és idei Hunyad Megyei Magyar Napok között. Tavaly a Hunyad Megyei Magyar Napok rendezvényei a bukovinai székelyek letelepedésének százéves évfordulója köré szerveződtek. Idén a székely-szórvány kapcsolat a központi eleme az ünnepnek, ezt a kettőt köti össze ez a kopjafa.

A szászvárosi magyar közösségnek régi álma valósult meg, az 1918-ban elveszett, Gróf Kún Kocsárd emléktáblát helyeztük el és avattuk újra. Az a politikus, aki szolgálja közösségét, megmarad az emberek emlékezetében. Egy olyan személyiségre emlékeztünk, aki közösségét szolgálta, olyan példát mutatva, amely ma is érvénye - mondtam a táblaavatón. A rendezvényen jelen volt a település román nemzetiségű polgármestere, Alexandru Munteanu, aki az együtt élő nemzetekről, a tolerancia fontosságáról beszélt. Dézsi Attila, Hunyad megye prefektusa köszöntőbeszédében arról beszélt, hogy Gróf Kún Kocsárd nemcsak az erdélyi magyar kulturális élet kiemelkedő személyisége volt, hanem a közigazgatásban is maradandó munkát hagyott maga mögött. Demeter László, a Kún Kocsárd Egyesület elnöke, megyei tanácsos tolmácsolta Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Antal Árpád András, sepsiszentgyörgyi polgármester üzenetét. Az emléktábla avatójára Sepsiszentgyörgy önkormányzatának támogatásával kerülhetett sor, valamint Fülöp Júlia, a szászvárosi RMDSZ elnöke és Schreiber István, a Hunyad megyei EMKE elnökének következetes munkájának köszönhetően.

A Gróf Kún Kocsárd emléktábla felavatása szászvároson
A Gróf Kún Kocsárd emléktábla felavatása szászvároson

Lupényban még soha nem volt ekkora méretű magyar szabadtéri rendezvény – mondták el a helyiek, akik június 4-én, szombaton, büszkén vonultak fel az utcán, többször is hangsúlyozva, rendkívüli eseményen vesznek részt. Népviseletben, szekereken haladt a felvonulás, amelyet táncos megállókkal tarkítottak, a közönség spontán módon verbuválódott, a reakcióból kiderült, a román közösség tagjai is megálltak gyönyörködni a szilágysági, csernakeresztúri és magyarlapádi táncokban. A több száz résztvevő felvonulása után a mozi-teremben néptánc-előadást tartottak, majd a rendezvény óriásgulyással zárult.

A Hunyad Megyei Magyar Napok ezúttal is jóleső érzéssel töltöttek el, hiszen nagyon sokan vettünk részt rendezvényeken, találkozókon. Én úgy éreztem, s gondolom a résztvevők többsége is így volt vele, fontos közösségi élményben részesültünk. Felmutattuk értékeinket, megmutattuk, hogy méltó módon tudunk ünnepelni, örvendeni és vigadni. A nehézségek, a nemzetféltés miatt nem kellene elveszítenünk kedélyünket és ezt a Hunyad megyei magyarság megmutatta a Magyar Napok ideje alatt.

Lupényi magyar szabadtéri rendezvény
Lupényi magyar szabadtéri rendezvény

Vissza a tartalomjegyzékhez »

A fiatalok Európája

A fiatalokkal és az ifjúsági szervezetekkel kialakított kapcsolatot képviselői munkám egyik legértékesebb részének tekintem. Azt is mondhatnám, hogy a legkellemesebbnek. Minden alkalommal, örömmel fogadok fiatalokból álló látogatócsoportokat – és a legtöbb látogató, aki hozzám érkezik, ebből a korosztályból kerül ki –, hiszen rendkívül nyitottak és érdeklődőek mindazzal kapcsolatban, amit az Európai Parlamentről, az európai intézményekről hallanak. Februárban a dévai Téglás Gábor Iskolaközpontból és a kalotaszentkirályi Ady Endre Iskola 12-12 diák vett részt brüsszeli jutalomkiránduláson. A VII-XI. osztályos diákok előzőleg a két iskolában megrendezett Irány Európa elnevezésű vetélkedőn vettek részt. Az EP meglátogatása során megismerhették az intézmény működését, betekintettek a képviselői munkába, majd számos brüsszeli nevezetességet látogathattak meg.

A Magyar Ifjúsági Értekezlettel kialakított sikeres együttműködést most már hagyományos módon otthon, Erdélyben valósítjuk meg, de évente egyszer Brüsszelben tekintjük át. Idén áprilisban találkoztunk Brüsszelben a MIÉRT küldöttségével. A találkozón kiemeltem azt a pozitív folyamatot, amely a Székelyföld-Szórvány együttműködés jegyében kezdődött el az ifjúság területén is. Hunyad megyében a Kovászna Megye Tanácsával és Sepsiszentgyörgy városával kialakított kapcsolatot, a háromszéki HÁRIT és a Hunyad megyei HUMIT ifjúsági szervezetek kapcsolatfelvétele, együttműködése és közös programjai követték. Idén a II. Hunyad Megyei Magyar Napokon ismét együtt voltak ifjúsági szervezeteink, a MIÉRT-esek részt vettek az Összetartozunk szórványkonferencián, nyárára pedig közös táborozást terveznek Hunyad megyében.

Igen hasznosnak tartom a MIÉRT és a köréje szerveződött különböző programokat és kezdeményezéseket, hiszen a szervezet olyan programokat valósít meg, amelyek révén a romániai magyar fiatalok részt vehetnek az európai uniós folyamatokban. Így tavaly szeptemberben Sógor Csaba képviselőtársammal együtt erdélyi magyar fiatalok csoportját fogadtam az EP-ben. A 47 fiatalból álló csapat tagjai az EU Tábor Karrier Express csapatvetélkedőjének, illetve a webEU Pályázatok.ro on-line, európai uniós tematikájú versenyének tavalyi és idei nyertesei voltak. A látogatás révén a fiataloknak alkalmuk nyílt arra, hogy élőben tapasztalhassák, hogyan működik az Európai Parlament. A webEU egyik próbája egyébként az Európa 2020 stratégia települési összetevőjének kidolgozása volt, éppen abban az időszakban, amikor az EU intézményei épp a stratégiát készítették elő. A verseny célja a projekt-alapú gondolkodásmód népszerűsítése volt a romániai magyar fiatalok körében, tudásuk mélyítése az európai projekt-menedzsment terén, illetve olyan kreatív, életképes, kidolgozott ötletek generálása, amelyek majd az EU által támogatott projektek listájára kerülhetnek.

Találkozó a MIÉRT küldöttségével Brüsszelben
Találkozó a MIÉRT küldöttségével Brüsszelben

Brüsszeli találkozónkon Jakab Adorján, a MIÉRT főtitkára elmondta, hogy szervezet folytatni szeretné az EU2020 stratégia ifjúsági összetevőjének romániai népszerűsítését, amely a tavaly májusi brüsszeli MIÉRT Elnökségi ülésen született döntés eredményeképpen az EU Táborban kezdődött el. Ugyanakkor a MIÉRT a továbbiakban is ajánlani fog az EP-képviselőnek olyan fiatalokat, akik európai parlamenti gyakornoksági időszakon vehetnek részt Brüsszelben és Strasbourgban. Az irodám gyakornokainak 90 százaléka a MIÉRT ajánlásával jutott el Brüsszelbe, a látogatócsoportotok pedig több mint egyharmada erdélyi magyar fiatalokból tevődött össze. A marosfői EU-táborban szervezett vetélkedők nyerteseit ismét brüsszeli látogatáson vesznek részt.

Az Európai Parlament egyébként májusban fogadta el az EU2020-as stratégia ifjúsági összetevőjét, a Mozgásban az ifjúság kezdeményezést, amely az Európai Bizottság intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést elősegítő EU2020 stratégiájában szereplő hét kiemelt kezdeményezés egyike. Célja a fiatalok oktatásának és képzésének javítása a mobilitás révén, továbbá az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenet megkönnyítése. Az elfogadás tényét közös nyilatkozatban üdvözöltük Bodor Lászlóval, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnökével, hiszen a kezdeményezés fontos előrelépésnek számít az ifjúság fejlődési lehetőségeiben. Az ifjúság olyan erőforrásunk, amelyre különösen fontos figyelnünk, a helyi, az országos döntéshozatal és az EU minden szintjén képviselnünk, segítenünk kell őket és támogatnunk törekvéseiket, hiszen ők jelentik a jövőt. E tekintetben a kezdeményezés elfogadása kiemelkedő eredménynek számít és meghatározó lehet a jövőbeli munkánk szempontjából.

Szívesen tartok előadást diákoknak, egyetemistáknak Európáról, az őket foglalkoztató témákról. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány által működtetett Magyarok Nagyasszonya Kollégium kisiskolásainak tartott órát rendhagyónak nevezném. A IV. osztály tanítónője, Kiss Imola meghívására beszéltem a kisiskolásoknak Európáról, hiszen választott tantárgyuk az Európai Unióról szóló ismeretek, neve pedig, magyarországi minta alapján, Közös kincsünk Európa. Az interaktív óra során szóba került, ki mit tud Európáról és az egyik válasz az Eiffel torony volt. Elmeséltem a kisiskolásoknak, amit kevesen tudnak otthon, hogy a Vajdahunyad melletti Govazsdiában készültek az 1889-es párizsi világkiállításra készült Eiffel torony oszlopait összetartó szegecsek, tehát már több mint száz évvel azelőtt, hogy az EU megalakult volna, Erdély már része volt az európai gazdasági rendszernek. A mostani kisdiákoknak új életlehetőségeik vannak, az EU bármely országában továbbtanulhatnak, ha jól elsajátítanak egy szakmát, bármelyik európai országban kamatoztathatják tehetségüket. Arra biztattam a gyerekeket, hogy tekintsék előnynek és értéknek azt, hogy tízévesként már két nyelvet ismernek, beszélnek magyarul és románul, az iskolában pedig már tanulják a harmadik nyelvet.

Rendhagyó Európa-óra dévai kisiskolásoknak
Rendhagyó Európa-óra dévai kisiskolásoknak

Meggyőződésem, hogy az EU tagállamaiban élő fiataloknak kell folytatniuk annak az Európának az építését, amelyet minden polgár a sajátjának érezhet, hiszen a fiatal generáció nagy része nyitott és még mentes az előítéletektől és közhelyektől. Ezért különös lehetőség volt számomra, hogy francia egyetemisták csoportját láthattam vendégül Strasbourgban, a Belfort-Montbeliard Egyetemi Intézet diákjait és tanáraikat, ahol tizenhárom évvel ezelőtt jómagam is diákoskodtam. Arra bátorítottam a francia diákokat, hogy látogassák meg a kelet-európai országokat, személyesen tapasztalják meg, hogy ezek az államok nem csupán egy politikai döntés nyomán váltak az EU tagjává, hanem valóban Európához tartoznak. Erdélyi magyarokként nyitottaknak kell lennünk az EU többi tagállama iránt, hiszen, ha megismertetjük velük helyzetünket, érdekeink szószólóivá válhatnak.

2011 májusában egy telekonferencia meghívottja voltam, amelyet az International Haus Sonnenberg (IHS) - Education and Conference Centre szervezett Világkereskedelem és a fejlődés címmel romániai és németországi tanulók részvételével. A modern technológia adta eszközzel élve arról beszéltem a középiskolás diákoknak, hogy az Európai Parlamentnek fontos szerepe van a különböző tagállamok, szakmai szervezetek és iparágak érdekeinek összehangolásában, azzal a céllal, hogy minél életképesebb és hatékonyabb közpolitikák szülessenek, amelyek az EU megerősödéséhez vezetnek. Ugyanakkor kiemeltem, hogy az EU a demokrácia megerősítéséért, az emberi jogok tiszteletben tartásáért, a szegénység felszámolásáért küzd, és amikor háromoldalú kereskedelmi tárgyalásokat folytat, akkor ezeket az értékeket kiemelten képviseli. A kereskedelem célja a profitszerzés, de arra törekszünk, hogy a méltányos kereskedelmet szorgalmazzuk, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a kereskedelmi jövedelem és a lakosság életszínvonal-növekedése között.

2010 novemberében BBTE Közgazdasági karán tartottam előadást az EU közös kereskedelempolitikájáról. A Kereskedünk, tehát gyarapodunk címmel megtartott előadásban a közös kereskedelempolitika alapelveit ismertettem, kitérve a kereskedelmi egyezmények típusaira is, majd konkrét példa kapcsán az EU-Dél-Korea szabadkereskedelmi megállapodást részleteztem. Néhány nappal később Brüsszelben a budapesti Corvinus Egyetem Államigazgatási Kar közigazgatás szakos hallgatóinak egy csoportjával találkoztam A nekik tartott előadásban különlegesnek neveztem azt a szerepet, amelyben az erdélyi magyar képviselők találják magukat az Európai Parlamentben, hiszen a magyar nemzet tagjai, mandátumukat Romániában szerezték, a mandátumot pedig az erdélyi magyaroktól kapták. Természetszerű, hogy politikai tevékenységünk legfontosabb részét a romániai magyarság érdekeinek képviselete, a kisebbségi jogérvényesítés eszközeinek megteremtése jelenti itt Brüsszelben is, kiegészítve azt a politikai tevékenységet, amelyet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a bukaresti parlamentben lát el.

Előadás Brüsszelben a budapesti Corvinus Egyetem diákjainak
Előadás Brüsszelben a budapesti Corvinus Egyetem diákjainak

A MIÉRT EU Táborában az EU2020 stratégiáról szóló előadáson a stratégia célkitűzéseit ismertettem. Elmondtam, hogy a stratégia három pillérre épül. Az első pillér a tudásalapú társadalom, amely tulajdonképpen tudásalapú közösséget jelent. Az EU2020 stratégia kimondja, a gazdasági növekedés fő hajtómotorja az innováció kell hogy legyen. A második pillér a versenyképesség, ez nemcsak versenyképes gazdaságot, de versenyképes közösséget és versenyképes egyént is feltételez. A harmadik, az EP-képviselő szerint a legfontosabb pillér az emberközpontúság. A gazdasági fejlődést, az európai szociális modellt emberközpontúvá kell tenni, ugyanis sikeres egyének nélkül nincs sikeres közösség. Ezt a pillért azért is tartom a legfontosabbnak, mert az oktatásról, a munkahelyteremtésről, a fiatalok jövőjéről, érvényesüléséről szól. Az EU2020 a jövő Európáját vetíti elő, de ez tulajdonképpen a jövő Erdélye és a jövő Székelyföldje is.

A MIÉRT 2011-es EU Táborában
A MIÉRT 2011-es EU Táborában

EU TÁBOR 2011
Jövőre a MIÉRT delegálja Winkler gyakornokait

(...) Keddtől szombatig összesen 8 csapat versenyzett a legtöbb pengő összegyűjtéséért, hogy részt vehessenek a fődíjként felajánlott brüsszeli tanulmányúton, vagy kiérdemeljék a különdíjat, a bukaresti parlamentlátogatást. (...)

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy Winkler harmadik éve ajánlja fel a tábornak a tanulmányutat. „A három napos látogatás rövid, de rávilágít arra, hogyan történik az unió szintjén a döntéshozás, természetesen a belga sör is hozzátartozik a munkához” – avatta be a programba a sajtósokat a képviselő.

Kabinetjének gyakornoki programjáról elmondta, hogy a jelentkezők ezentúl a MIÉRT tagszervezetétől kell kérjenek ajánlást. Ez csak szükséges, de nem elégséges feltétele a gyakornokságnak, hiszen kötelező például a román és magyar mellett még egy nyelv ismerete is. Winkler elmondása szerint az ajánlólevél azt jelenti, hogy „az illető fiatal szerepet játszik a saját közösségében”. A táborszervezők szerepét a szelekciós folyamatban tovább növeli, hogy jövőre öt személyt a MIÉRT fog kiválasztani.

„Valószínűleg ősszel hirdetjük ki a programot, amelyben lesz egy pályázati időszak. A teendőm csak annyi lesz, hogy megkapom az öt kiválasztott személy nevét és önéletrajzát, majd a fiatalok a jövő év során 5-5 hetet fognak eltölteni Brüsszelben” – mondta az képviselő.

Arra a kérdésre, hogy más szervezeti tevékenységgel miért nem lehet bizonyítani a közösségi szerepvállalást, Winkler elmondta: „a Fidesz Szabad Európa gyakornoki programjára a párt otthoni irodája szelektálja a jelölteket, MSZP-s szimpatizáns biztos nem jelentkezett erre a programra. Nevezhetjük politikai, közösségi szelekciónak is, természetes számomra, hogy az RMDSZ képviselői mandátumomat az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezetekkel közösen gyakoroljam. Ez egy logikus választás.

Vissza a tartalomjegyzékhez »

Képzőművészek és zenészek az Európai Parlamentben

Fontos az erdélyi szellemiséget megjeleníteni Európában, ugyanakkor otthon ismertetni az európai realitásokat, valamint azt a következetes munkát, amelyet az RMDSZ politikusai Brüsszelben végeznek. Szójátékkal élve: Vigyük Európát Erdélybe, mutassuk meg Erdélyt Európában. Az előző évek hagyományát folytatva idén is eljutottak az Európai Parlamentbe az erdélyi kultúra nagykövetei. Ezúttal Brüsszelben képzőművészeti kiállítást szerveztem, Strasbourgban pedig meghívásomra erdélyi művészek A színház zenéje című előadást mutattak be.

Számos vendég és érdeklődő jelenlétében október elején nyílt meg hat Hunyad megyei képzőművész kiállítása Brüsszelben. A tárlat közel harminc képképzőművész alkotásait tartalmazta, közülük Doina Lucia Ionescu, Maria Miertoiu, Sütő Éva, Balázs Tibor és Dan Vifor Pichiu voltak jelen. A rendezvény apropója, hogy idén ünnepli fennállásának 55. évfordulóját a Romániai Képzőművészek Hunyad megyei szervezete. Megnyitóbeszédemben a kulturális ellenállás értékéről beszéltem, amely a szabadságvágy egyetlen kifejeződését jelentette a diktatúra évtizedeiben. A képzőművész egyesület Hunyad megyei szervezete egy olyan időszakban jött létre Romániában, amikor a kommunista rezsim konszolidációja, a nacionál-kommunizmus megalapozása zajlott az országban. Ebben az időszakban Déva és Vajdahunyad csupán két szempontból volt értékes a kommunista hatalom számára: szén- és acéltermelése miatt. Nem volt könnyű művésznek lenni, a két város bányászati és kohászati központ volt, a művészeket, de általában az értelmiséget nem nézte jó szemmel a kommunista hatalom. A Hunyad megyei művészek abban az időszakban biztosan nem gondoltak arra, hogy a fennállás 55. évfordulóját Európa szívében, Brüsszelben fogják kiállítással ünnepelni.

Képzőművészeti kiállítás az EP-ben 2010 októberében
Képzőművészeti kiállítás az EP-ben 2010 októberében

Június elején A színház zenéje címmel öt erdélyi művész és az Apassionato kórus lépett fel Strasbourgban, az Európai Parlament Bronislaw Geremek Agora nevet viselő belső udvarán. Cári Tibor, Tóth Tünde, Veress Albert, Radu Guţi és Răzvan Anemţoaei előadásában Bartók Béla és Johannes Brahms művek csendültek fel, de Cári Tibor zeneszerzőként is bemutatkozott a közönségnek. A Színház zenéje a színházi élőzene mellett teszi le voksát, koncertjeiken meghívott énekesek, zenészek lépnek fel. Többnyelvű projektről van szó, amely sokszínű stílust is képvisel, repertoárjukban a klasszikus zenétől a hip-hop, a blues és a rockzenén át minden zenei stílus szerepel, előadásaik bármilyen helyszínen működnek, éppen ezért mindenütt közönségsikert aratnak. Cári Tibor elmondta, az európai parlamenti fellépésük egy mini-turné részét képezi, amely Nagyváradon kezdődött, majd Temesváron és Strasbourgban léptek fel, innen Belfortba utaztak, a mini-turnét végül a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján fejezték be.

Zenészek az EP strasburgi épületének udvarán 2011 júniusában
Zenészek az EP strasburgi épületének udvarán 2011 júniusában

A húszfős csapat meglátogatta az Európai Parlament épületét, megismerkedett az intézmény működésével. Az intézményt bemutató előadáson az európai szellemiségről beszéltem: Az EU a politikai elit építménye, azonban menetközben egyértelmű lett, hogy csak az európai népek akarata révén lehet európai jövőt építeni. Az Európai Parlament, amelynek tagjait direkt választják meg, 1979 óta az unió alapintézménye. Itt a parlamentben az európai állampolgároknak nemcsak a választottjaikon keresztül kell hangjukat hallatniuk, hanem közvetlenül is. Tavaly több mint 5000 romániai állampolgár látogatta meg az Európai Parlamentet, egy része az én meghívásomra. A mai esemény ismét egy lehetőséget ad arra, hogy a hazai művészek számára európai tapasztalatot szerezzünk. Meggyőződésem, hogy a művészek az úttörő gondolkodásmód követei, éppen ezért arra kérem önöket, hogy hazatérve, népszerűsítsék az európai szellemiséget.

Látogatócsoport Strasburgban 2011 júniusában
Látogatócsoport Strasburgban 2011 júniusában

A gyakornoki program és a látogatócsoportok fogadása egy sajátos része tevékenységemnek. A Brüsszelbe és Strasbourgba látogató erdélyi csoportok szintén egyedi élményt szerezhetnek: megismerhetik az európai intézmények fővárosának nevezett Brüsszelt vagy a német-francia megbékélés szimbólumát, az EP központi helyszínét, Strasbourgot, betekintést nyernek az EP-épületébe, előadás keretében ismerik meg működését. Az elmúlt egy évben az EP látogatói programja jóvoltából 225 erdélyit láttam vendégül, és reményeim szerint egy év múlva már az ezres számot közelítjük meg.

A gyakornokok a nálunk töltött idő után megfogalmazott gondolatai azt hiszem, magukért beszélnek – alább ezekből szemléztünk. Remélem, hogy azok a fiatalok, akik gyakornokként megfordultak brüsszeli és strasbourgi képviselői irodámban nem csupán élményeket szereztek, amelyeket megosztanak egyetemista kollégáikkal vagy munkatársaikkal, hanem olyan tapasztalattal gazdagodtak, amely segíteni fogja őket életük során, karrierjük építésében, esetleg a közösségi munkában. Én úgy érzem, hogy az irodámban töltött öt hét alatt a gyakornokok – 2010 szeptembere és a 2011 júniusa között kilenc fiatal – olyan munka- és élettapasztalatot szereztek, amely segített nekik megérteni az EP, az európai intézmények mibenlétét és működését, végső soron gyakorlatban élhették meg az európaiságot. Szeptembertől a gyakornoki program keretében öt helyet a MIÉRT-tel közösen hirdettem meg, Olyan fiatalok jelentkezését várjuk, akiket érdekel az EU intézményrendszere, az Unió működése, kiemelten a gazdasági, kereskedelmi és regionális fejlesztési kérdéskör.

Az EP-képviselő gyakornoki programja

Románia határait átrepülve a nemzetközi közösségben töltött idő sok szempontból megváltoztatta nézeteimet. Már az első nap rádöbbentett arra, hogy mennyire más az élet ott. Természetesen, maga a parlamenti közeg játszotta a főszerepet, de a séták a városban, a hétvégi kirándulások, a bulik által megismert emberek is sokat formáltak rajtam. Kommunikáció és közkapcsolatok szakot végzett hallgatóként az idők során bele-bele láttam a romániai politikába, viszont Brüsszel teljesen átvilágította számomra a döntéshozatalok folyamatokat. A bizottsági gyűléssorozatok, a képviselőkkel folytatott beszélgetések, a kulissza-titkok, teljesen más képet rajzoltak bennem a politizálásról.

Bartha-Bíró Barna

Az öt hét alatt különböző konferenciákon, megbeszéléseken, szakbizottsági-, delegációs-, valamint plenáris üléseken vettem részt. Határozottan hasznosnak bizonyult számomra a Flandria fővárosában eltöltött gyakornoksági időszak. Főként az EU külügyi kapcsolatai, valamint regionális politikája keltette fel az érdeklődésemet. A Parlament könyvtáráról is érdemes szót ejteni, hiszen rengeteg könyv, publikáció és tanulmány birtokába jutottam, valamint az online anyagok bőséges választéka tárult elém.

Csutak István

A strasbourgi plenáris héten a képviselők hevesen vitáztak a schengeni egyezményről és annak esetleges újratárgyalásáról, a roma stratégiáról, a nukleáris energia témája keretében a csernobili katasztrófáról és sok más aktuális témáról.

Külön megemlíteném a strasbourgi plenáris ülés napirendi pontjainál május 9-ét, az EU születésnapját, ugyanis 61 évvel ezelőtt ezen a napon tett nyilatkozatot Robert Schumann francia külügyminiszter, amely az első lépést jelentette az egységes Európa megteremtése felé. Ez alkalomból Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke tömören és biztatóan fogalmazott: "A jelenben dolgozunk, a múltra emlékezve, egy jobb jövő reményében".

Megemlíteném május 17-ét, a homofóbia-ellenes világnapot, a brüsszeli és a strasbourgi Nyitott Kapuk Napokat, amelyen hosszú sorokat álltak ki az érdeklődők, hogy élőben lássák azokat az intézményeket, ahol fontos emberek meghatározó döntéseket hoznak azért, hogy megteremtsék az egységes Európát.

Balogh Ágnes

Ráébredtem arra, hogy nem minden politikus olyan, mint, amit én itthon láttam (és nem akarok senkit minősíteni, csak nekem nem szimpatikusak), és a politika nagyban, nem olyan, mint a romániai politika. Lehet benne dolgozni, lehet benne érdekes dolgokat találni. Volt szerencsém olyan bizottsági üléseken, vitákon, konferenciákon részt venni, amelyeknek témái valóban érintették Romániát, a kisebbségeket, az általam jól ismert régiókat. Ezekben a helyzetekben és ezekben a vitákban valódi érvek, tények hangzottak el és valódi döntések születtek. Volt szerencsém olyan politikusokat megismerni közelebbről, vagy legalább a munkájukat, akikben igazi tenni akarást láttam és a legfontosabb – akiktől úgy érzem, tanulhatnék, akikkel jó lenne nagyon-nagyon sokat beszélgetni.

Asztalos Boglárka

Sok mindent tanultam az elmúlt hetekben. Túl a szimbólumokon, az európai értékeken, az alapító atyák szellemiségén, nem is beszélve a szerződésekről és a felgyülemlett joganyagról, rájöttem, hogy itt jóval többről van szó. Nem mintha a megbékélés vagy a jószomszédi viszonyok nem lennének fontosak. Ellenkezőleg, nagyon is fontosak. Csak, amit az egyetemen az EU-ról több féléven keresztül próbáltak belénk sulykolni, az túl szép volt ahhoz, hogy „európai” legyen. Valahogy most én is így vagyok az Európai Unióval. Úgy jöttem ide, hogy könyvből vagy netről meg tudtam különböztetni a három tanácsot, tudtam mi a különbség a rendelet és az irányelv között, vagy hogyan hoz döntéseket az EU. Azonban nem tudtam azt, hogy milyen heves viták és felszólalások előznek meg egy-egy elfogadott és megszavazott jogszabályt. Egy szerző sem tesz említést a képviselők asszisztenseinek munkájáról, arról meg pláne nem beszélnek, hogy mekkora „nyűg” évente tizenkétszer Strasbourgba utazni, ahol a hagyományokhoz híven, plenáris üléseket tartanak és szavaznak.

Szabó Tamás

A gyakornoksági programnak a legnagyobb előnye, hogy szinte mindenféle szakterületről lehet uniós tapasztalatot gyűjteni. A héten a mezőgazdaságon belül esett szó a kistermelőkről, tegnapelőtt meg a kisebbségek nyelveinek védelméről beszélgettek, azelőtt a schengeni csatlakozást vitatták. Megsúgom nektek, hogy Winkler úr nem ragaszkodik ahhoz, hogy csak a Külkereskedelmi Bizottságba menjenek a gyakornokok, úgyhogy ha kíváncsi vagy valamire, akkor szabad a pálya a többi szakbizottság felé is. Érdekes az is, hogy minden a szemed előtt zajlik. Hazamész, és mikor érzed az itteni szabályozásoknak a hatását, eldicsekedheted, hogy itt voltál, amikor ezt vitatták. Persze, csak ha mered ...

Balogh Levente

Vissza a tartalomjegyzékhez »


Letöltés (PDF formátum - 2,27 MB)

 
 
FŐOLDAL  |  ÖNÉLETRAJZ  |  EURÓPAI UTINAPLÓ  |  TEVÉKENYSÉG  |  GALÉRIA
 
Developed by: Konnertfilm © 2009