Európában súlyos identitásválság van, amelynek kialakulásához számos tényező vezetett, de minden bizonnyal a legsürgetőbb és egyben a leglátványosabb közülük a gazdasági válság. 2011-ben az Európai Bizottság azt javasolta, hogy 2013 legyen a polgárok európai éve, kiemelve azt, hogy szükség van a polgárok közvetlen részvételére az Európai Unió alakításában. [ Bővebben ]
 
 
Az erdélyi magyar nemzeti közösség legitim érdekképviselete, az RMDSZ számára az idei év legfontosabb külpolitikai célja a kisebbségi európai polgári kezdeményezésének elindítása és az európai kisebbségvédelmi keretszabályozási csomag – a Minority SafePack – elfogadása lesz. [ Bővebben ]
 


Látogatók száma : 1340214

ERDÉLYI ÉRDEKEK EURÓPÁBAN

Letöltés (PDF formátum - 2,39 MB)


Tartalomjegyzék

Erdélyi érdekek Európában

Erdély 2020 – a szülőföld fejlesztésének terve
Kisebbségi jogérvényesítés Európában
Kezdeményező szórványpolitika
Közösségépítés otthon, Hunyad megyében
Halogatás és remény az Európai Unióban
Szakpolitikai tevékenység az EP-ben
Erdélyi hírnév Európában
Fiataloknak Európáról


Erdélyi érdekek Európában

Tevékenységem az Európai Parlamentben 2011. szeptember – 2012. július között

 

Winkler GyulaAz elmúlt évekhez hasonlóan ezúttal is elkészítettem az ősztől, a következő év nyaráig tartó parlamenti ülésszak személyes mérlegét. Ebből kitűnik, hogy eseményekben gazdag munkaévet zárok második európai parlamenti mandátumom felénél. A beszámoló ezúttal sem kizárólag az Európai Parlamentben végzett munkára koncentrál, hiszen a kisebbségi érdekérvényesítés egyik politikusaként, a szórvány képviselőjeként, az RMDSZ egyik megyei szervezetének elnökeként, nem utolsó sorban gazdasági szakpolitikusként, több helyszínen, szerteágazó munkát folytattam.

Az Erdély 2020, a szülőföld fejlesztésének terve meghatározó eleme a romániai magyarság középtávú tennivalóinak. Szakmai és politikai elemzésünk szerint az Európában két évvel ezelőtt elhatározott, a 2013 utáni költségvetési időszakra érvényes fejlesztési keretterv azt modellezi, ahogyan a következő években, Erdélyben, a magyar közösségekben terveznünk és fejlesztenünk kell. Az EU-tagság első öt évének tapasztalata azt mutatja, hogy Romániában az európai pénzalapok gyenge felhasználási arányának egyik meghatározó oka, hogy a kezdeti tervezés nem volt megfelelő, a programok nem igazodtak a helyi sajátosságokhoz és igényekhez. A pénzlehívás csak akkor lehet sikeres, ha nem csupán bevételi forrásként tekintünk az európai büdzsére, hanem eszközként hasznosítjuk a keretprogramokat, stratégiai gazdasági terveink megvalósításhoz.

Az Erdély 2020 fejlesztési tervet, kezdeményezésemre, az RMDSZ Gazdasági Tanácsa dolgozta ki, majd közvitára bocsátottuk, amelynek során szakemberek, önkormányzati vezetők, kormányzati szakemberek dolgozzák ki az ágazati és területi részprogramokat. Fontosnak tartom, hogy az Erdély 2020 terv részét képező Székelyföld 2020 és a többi területi stratégiával a szülőföld fejlesztési irányát magunk határozzuk meg, idejében felkészüljünk az előttünk álló gazdasági kihívásokra és lehetőségekre. Kolozsvárott, Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószentmilóson, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Brassóban és Temesváron konferenciákon, vállalkozói fórumokon vettem részt, amelyeken a fejlesztési terv és az uniós alapok megpályázása kapott főszerepet.

Több olyan kérdéskörrel foglalkoztam az elmúlt egy évben, amely a korábban megkezdett munka folytatását jelenti. Ez elsősorban a szórványpolitikára érvényes, hiszen a szórványközösségek megmaradása érdekében tett erőfeszítések, az elmúlt több mint két évtizedben meghatározták a Szövetség politikáját, esetemben pedig 15 év közéleti tevékenységét. Örvendetesnek tartom, hogy 2011 végén új alapokra helyeztük az RMDSZ szórványstratégiáját, hangsúlyt és eszközöket váltottunk szórványközösségeink megóvása érdekében. November 15-én, Bethlen Gábor születésnapján, első alkalommal ünnepeltük meg a Magyar Szórvány Napját Erdélyben. Örvendenék annak, ha kezdeményezésünkre 2012. november 15-én már az egész Kárpát-medencei magyarság velünk ünnepelne és figyelne az interetnikus közegben élő kisközösségekre.

A Hunyad megyében végzett közösségépítés töretlen maradt, a korábbi évekhez képest több magyar vett részt rendezvényeinken, a választásokon nőtt a támogatásunk. Ezt a képet beárnyékolja a népszámlálás lehangoló eredménye, amely közösségünk zsugorodását mutatta. Harmadik alkalommal, minden korábbinál nagyobb közönséget megmozgató Hunyad Megyei Magyar Napokat szerveztünk. Helyt álltunk az év első nagy választási megmérettetésén, az önkormányzati választásokon. Hunyad megyében erős magyar közösségünk van, olyan oktatási és kulturális intézményi hálózattal, amelyet tégláról-téglára rakva, a Szövetség hathatós támogatásával együtt építettünk fel. A jövő fele kell tekintenünk, magyar iskolánkat diákokkal kell megtöltenünk, a Magyar Házakat színvonalas műsorokkal kell fenntartanunk, karöltve civil szervezetekkel, történelmi egyházainkkal és felekezeteinkkel.

A kisebbségi jogérvényesítés kérdésköre és helyszínei állandóak maradtak. Képviselőként, az Európai Parlamentben, elsősorban a kisebbségi frakcióközi munkacsoportban vethettem fel intézményes formában kisebbségi kérdéseket. Az Európai Néppárt (EPP) különböző struktúrái és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) szintén fontos partnereink céljaink megvalósításában. Legfontosabb célunk az európai kisebbségi keretszabályzás megteremtése maradt, ennek érdekében vettem részt az Európai Néppárt programjának módosításában és kezdeményeztem, a FUEN-nel közösen, a kisebbségi tematikájú európai állampolgári kezdeményezés kidolgozását. Jelentős eseménynek számított az EPP marseille-i és a FUEN moszkvai kongresszusa. A látványos, sajtónyilatkozatokban is olvasható tevékenység mellett, nagyon sok kétoldalú találkozó, hivatalos tájékoztatás, személyes megbeszélés, levelezés, háttéranyagok megírása jelenti az RMDSZ brüsszeli külkapcsolatait. Erre a munkára a szövetségi elnöktől kaptam megbízást.

Az EP szakbizottságaiban végzett munkámat, elsősorban a közösségi számára fontos kérdések napirendre kerülése határozza meg. Románia számára kiemelkedően fontos a 2014 utáni költségvetési időszak előkészítése, és az ehhez tartozó különböző európai célok meghatározása. A regionális fejlesztési bizottságban módosításaimmal hozzájárultam a kohéziós és területi politikák alakításához. A nemzetközi kereskedelmi bizottság napirendjén az EU több jelentős partnerével folytatott kereskedelmi egyezmény vitája szerepelt, amelyekhez abból a meggyőződéssel járultam hozzá, hogy az Európai Uniónak egységesen kell fellépnie és kölcsönösségre kell törekednie a világpiacon, csupán így erősödhet meg a globális versenyben.

Az említett állandó témákat kiegészítették a romániai és az európai politikai élet történései. Románia példátlan társadalmi és erkölcsi válságba zuhant. Az elmúlt évek gyakran felelőtlen politizálása mára meghozta „gyümölcsét”. Az állampolgárok nem bíznak a politikusokban, az önkormányzati választáson jelentős arányban támogattak szavazatukkal a populista eszméket hirdető politikai kalandorokat. Az állam alapvető intézményei, a demokratikus eljárások kerültek veszélybe, amikor egyik napról a másikra közméltóságokat váltanak le, amikor azt kellett tapasztalnunk, hogy a megszerzett kisebbségi jogainkat elveszíthetjük, amikor közösségünk politikusait – például a Mikó-ügyben – igazságtalanul meghurcolták, mivel a visszaszolgáltatási folyamatban a törvénynek szereztek érvényt.

Az EU napirendjét szinte teljes egészében a gazdasági válságot követő euróválság és a szuverén államadósságok által okozott helyzet határozta meg. EP-képviselőként több alkalommal fogalmaztam meg, hogy rendkívüli helyzetekben gyors, a szolidaritást erősítő döntéseket kell hozni. Meggyőződésem, hogy a XX. századi európai nemzetállam nem alkalmas a mai világválság kihívásainak megválaszolására.

Szolidáris Unióra, erős Európára van szükség. Ennek érdekében folytatódnia kell a szuverenitás-átadási folyamatnak Brüsszel felé. Természetesen ennek mikéntje sem mellékes, hiszen az átalakítás gyeplőjét nem az Európai Bizottság technokrata, állampolgárok által meg nem választott tisztviselőinek, az úgynevezett "eurokratáknak" a kezébe kell adni, hanem az erősödő Európai Parlament felügyelete alá rendelt, közös döntéshozatali testületeknek. Erősíteni kell az EP-t, hiszen az 500 millió európai állampolgár érdekeit, az Unió intézményei közül legjobban, a közvetlenül megválasztott törvényhozás védi. Mindezt egyesek úgy nevezik: Európai Egyesült Államok. Én magam úgy nevezem: a régiók Európája, a közösségek Európája.

Winkler Gyula, aláírás

Brüsszel, 2012. július 13.

Vissza a tartalomjegyzékhez »


Erdély 2020 – a szülőföld fejlesztésének terve

Románia öt éve tagja az Európai Uniónak, ez az időszak viszont nem minden területen hozta meg a várt eredményeket: az EU-s forrásokat elégtelen mértékben sikerült felhasználni, a modernizáció mértéke és a felzárkózás sebessége sem igazodott elvárásainkhoz. Ha Románia helyzetét összehasonlítjuk a 2004-ben csatlakozott tíz ország helyzetével, akkor láthatjuk, hogy a kezdeti időszak mindenütt nehéz volt, a tanulság az, hogy késedelem nélkül teljesíteni kell. Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának szeptemberi, majd januári ülésén arról beszéltem, hogy ezt a lehetőséget teremti meg az Erdély 2020 keretdokumentum. A fejlesztési terv az uniós források hatékony felhasználását tűzi ki célul Erdély modernizálása érdekében, de mentalitásváltást is szeretnénk elérni.

A kormány 2010-ben meghozott, szükséges, de a lakosság számára fájdalmas megszorító intézkedéseit követően a legfontosabb feladat a gazdaságban: összpontosítani a fellendítésre. A két évvel ezelőtti intézkedéseknek köszönhetően Románia nem került Görögország, Olaszország, Írország vagy Portugália helyzetébe. Láthattuk, mit jelent, amikor az erős gazdasággal rendelkező Olaszországot leértékelik a hitelminősítők, láttuk, mit jelent az átmeneti kormány, amely megkésve hozta meg a romániaihoz hasonló megszorító intézkedéseket. Görögország után Spanyolországban és Olaszországban a túlméretezett közszféra, a nehezen fenntartható szociális védőháló vagy a fedezet nélküli ingatlanhitelek, végül fájdalmas kormányzati intézkedések meghozatalára kényszerítették ezeket az országokat. Romániában, több területen kellett volna idejében olyan intézkedéseket bevezetni, amelyek biztosítják a gazdasági növekedést, és amely a lakosság támogatását is megkapja.

Az RMDSZ az elmúlt egy évben több konkrét családtámogatási elképzelést fogalmazott meg, amelyeket hosszútávon érdemes bevezetni. A demográfia nem egy olyan terület, amelynek elég egy évre bevezetni egy intézkedést és máris eredményt hoz, hanem olyan közpolitikára van szükség, amely legalább egy évtizedig érvényben van. Sajnos javaslatainknak nem sikerült maradéktalanul érvényt szereznünk, hiszen a koalíciós kormány áprilisban megbukott.

Az RMDSZ-nek van elképzelése a kis- és középvállalatok támogatására, új munkahelyek létrehozására, az uniós alapok hatékonyabb felhasználására. Az export és az ipari termelés – különösképpen az autóipar, az elektrotechnika, az IT magas hozzáadott értéket képviselő ágazatai – az idén is a gazdasági növekedés hajtóereje lesz. Tavaly a kivitel 25 százalékkal nőtt 2010-hez viszonyítva. Az Európai Bizottság előrejelzései, de a gazdasági elemzők is, ami az EU-t illeti, komor kilátásokat vetítenek elő, bizonyos tagállamok esetében recesszióról beszélnek, és ez a mi exportpiacunkat is érinti.

Az elmúlt időszak konzultációi során az erdélyi magyarok világosan kifejezték, hogy gazdasági problémáik megoldására van szükségük, az életminőség és létbiztonság javítására, az életszínvonal emelésére, valamint a munkahelyteremtésre. Mivel gondjaik nagymértékben gazdasági jellegűek, ezekre gazdasági válaszokat kell adni. Az Erdély 2020 terv a jövőről szól, nem olyan füzetnek készül, amely egy fiók alján porosodik, hanem hozzá kíván járulni a szükséges mentalitásváltáshoz, annak érdekében, hogy pontosan megismerjük és kihasználjuk az európai uniós tagságból fakadó lehetőségeket.

Meggyőződésem, hogy nem támaszkodhatunk csak az uniós alapokra, de az európai pénzek sokat számíthatnak. Jó felhasználásuk 2-2,1 százalékos gazdasági növekedést hozhat úgy, ahogy az Európai Bizottság is előre jelezte. Véleményem szerint az idei év vízválasztó az új, öt-hét évre szóló növekedési ciklus elindításában. Ebben az időszakban Romániának gyorsabban kell fejlődnie, mint az uniós átlag ahhoz, hogy megállítsuk a szétfejlődést és felzárkózzunk az európai uniós konvergencia-folyamatokhoz. Az európai egy évtizedes fejlődését meghatározó Európa 2020 stratégia alapján időszerű lenne egy Székelyföld 2020 és egy Erdély 2020 fejlesztési terv megalkotása.

Kelemen Hunor szövetségi elnök bemutatta Erdély 2020 fejlesztési tervet
Kelemen Hunor szövetségi elnök bemutatta Erdély 2020 fejlesztési tervet

Kelemen Hunor szövetségi elnök január végén ismertette az Erdély 2020 elnevezésű, a Szövetség gazdaságélénkítő és fejlesztési tervét. Az EU2020 stratégiának megfelelően készülő erdélyi terv követi a brüsszeli dokumentum irányait annak hét területén: iparpolitika, képzés és munkahelyteremtés, innováció, szegénység elleni harc, erőforrás hatékonyság, digitális menetrend, ifjúságpolitika, és kiegészül az erdélyi szempontból kiemelten fontos vidékfejlesztéssel és agrárpolitikával. Tíz éves tervről van szó. Ha komolyan gondoljuk, hogy Erdélyt fel lehet emelni egy sikeres európai régió szintjére, akkor nekünk is az EU 2020 céljaihoz kell igazodni. Persze mozgó célpontról van szó, hiszen nem tudjuk pontosan, hogy mi fog történni a következő 2-3 évben, 20-30 éves távlatról nem is beszélve, így persze a globalizáció jövője sem látszik. Ami biztos, hogy tervezés nélkül nem tudunk fejlődni. A felzárkózás útja a fenntartható fejlődés megtervezése, a közép- és hosszú távú tervek összehangolása.

Az Európai Unió intézményei már a 2014-2020 közötti időszak költségvetésén dolgoznak, most készül az új agrárpolitika, amely számunkra kulcsfontosságú, és most alakul az új regionális fejlesztési politika is. Vállalkozóként, de önkormányzati vezetőként is elsősorban a saját adólejeinkre és az uniós forrásokra számíthatunk. 2020-ig 24-26 milliárd euró értékű uniós forrás áll Románia rendelkezésére, amely közvetlenül a regionális fejlesztés, a településfejlesztés, a közúti, vasúti szállítás és a kommunikáció területeire fordítható. Ezért kulcsfontosságú, hogy a 2014-ben kezdődő költségvetés tervezésében mi, erdélyi magyarok is beleszóljunk. A következő költségvetés tervezése idén, 2012-ben történik, ezért az RMDSZ az év elején megkezdte az Erdély 2020 fejlesztési terv megalkotáshoz szükséges szakmai konzultációt.

Az Erdély 2020 fejlesztési terv célja a fenntartható fejlődés, amelynek csak eszköze az európai pénzek lehívása. A tervet nem lehet sem Bukarestben, sem Budapesten megalkotni, habár bukaresti politikai jelenlét és budapesti hathatós támogatás nélkül a megvalósítás nehézkes lenne. A terv megalkotása az erdélyi magyar szakmai, civil, egyetemi, tudományos és politikai elit felelőssége, megvalósítása pedig kulcsa az erdélyi magyar jövőnek, ugyanakkor alapja az autonómiatörekvéseink megvalósításának.

Az Erdély 2020 terv egyben a területi fejlesztési stratégiák elkészítését is jelenti, Hunyad megyében is készítjük a következő 10 év jövőképét tartalmazó dokumentumot. A Hunyad 2020 terv olyan konkrét programokat fog tartalmazni, amelyek európai forrásokból is finanszírozhatóak. Ilyenek az ipari övezetek ökologizálása, a Zsil-völgye fejlesztése, ebben az erőfeszítésben a Petrozsényi Egyetem kap nagy szerepet. A Hunyad 2020 terv figyelembe veszi a kistérségek kulturális sajátosságait, hagyományait, szokásait, amelyek szükségesek a helyi értékeket középpontba helyező programhoz. A Hunyad megyei RMDSZ szerint ez az egyetlen lehetőség, hogy a megye egyenletesen fejlődjön európai és globális tekintetben is.

Partiumi önkormányzati vezetők és fiatalok az Európai Parlamentben
Partiumi önkormányzati vezetők és fiatalok az Európai Parlamentben

Az elmúlt egy évben Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Brassóban, Temesváron vettem részt vállalkozói fórumokon, amelyeken a fejlesztési terv és az uniós alapok megpályázása kapott főszerepet. A Romániai Magyar Közgazdász Társaság huszadik, kolozsvári vándorgyűlésén szeptemberben szintén bemutattam az Európa 2020 stratégia fontosabb elemeit és a kiemelt kezdeményezéseket. Ugyanakkor javaslatot fogalmaztam meg a Nemzetgazdasági Minisztérium Kárpát-medencei gazdaságpolitikai elképzeléseivel kapcsolatosan. Felidéztem a magyar-román együttes kormányülés gyakorlati eredményeit, az erdélyi magyarság szempontjából kiemelkedően fontos megvalósításait, javasoltam, hogy folytatódjon a magyar-román együttes kormányülések megszervezése, hiszen ezáltal úgy a magyar kormány elképzeléseit, mint pedig az erdélyi magyar gazdaságfejlesztési terveket megfelelő, kétoldalú keretbe lehet helyezni. Sajnálatos, hogy az RMDSZ által is több ízben szorgalmazott román-magyar kormányülésre nem került sor még abban az időszakban sem, amikor pedig Bukarestben is, és Budapesten is néppárti alakulatok voltak kormányon.

Milyen Erdélyt akarunk?

Székely Hírmondó, 2011.12.21

Nem egyszerű feladat arról beszélni, mi várható a gazdaságban itthon vagy Európában – indította előadását Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője Sepsiszentgyörgyön, pénteken, a háromszéki vállalkozókkal tartott konzultáción az Inkubátorházban. A képviselő az Európai Unió 2020 stratégiából kiindulva az Erdély 2020 – Székelyföld 2020 fejlesztési tervek megalkotását szorgalmazta.

– Nekünk igazából az európai fejlődésről kell beszélnünk, és azon az úton kell elindulnunk, amelyen az unió is halad. Az EU 2020 stratégiát megismerve arra hívnám fel a figyelmet, hogy ennek alapelvei: a tudásalapú gazdaság, az információs társadalom, a „zöld” gazdaság, a fenntartható fejlődés és az emberközpontúság, ezeket az elveket kellene itthon is irányadónak tartanunk – mutatott rá.

Az europarlamenter szerint (aki gazdasági szakember is, és 2004 decembere – 2007 áprilisa között kereskedelmi miniszter volt), lehetetlen a globalizáció elől elzárkózni, inkább ezt a hullámot kell valamilyen módon meglovagolni, megtartva helyi értékeinket, jellegzetességeinket. Ez az, amit a szakirodalom glokalizációnak nevez – tette hozzá. Szerinte ugyanennyire fontos, hogy a nemzeti reformprogramok és a brüsszeli tárgyalások a formális szintről a gyakorlati területre kerüljenek. (...)

– Ha Erdélyről beszélünk és tervezünk, figyelembe kell vennünk Székelyföld, Partium és Közép-Erdély sajátosságait. Ezeket a terveket nekünk kell megalkotnunk, és ezt szó szerint kell érteni, el kell tudnunk mondani, milyen Erdélyt, milyen Székelyföldet akarunk, és ezt hogyan akarjuk megvalósítani – fejtette ki Winkler Gyula a vállalkozóknak. (...)

A rendezvényt az ASIMCOV elnöke, Bagoly Miklós moderálta. Ugyancsak az Inkubátorházban tartotta ülését a Gazdasági Tanács, ahol Winkler Gyula az Erdély 2020 – Székelyföld 2020 terv keretét mutatta be.

Márciusban, az Európai Parlamentben Szatmár és Arad megyei polgármesterekkel, önkormányzati vezetőkkel kerekasztal-megbeszélésen elemeztük az Erdély 2020 fejlesztési tervet. A megbeszélésen elmondtam, a mi felelősségünk, hogy szülőföldünkön úgy tervezzünk, hogy beruházásaink a jövő generációk számára is értéket jelentsenek. Nem elég csupán felhasználni az európai uniós pénzalapokat, az iskolát, a művelődési, otthont és bármilyen létesítményt a jövőre tekintve kell felépíteni. A jelenlévő polgármesterek és alpolgármesterek kérdéseire válaszolva, utaltam az uniós pályázati kiírások és elbírálások okozta visszás helyzetekre, a folyamatban tapasztalható túlzott bürokráciára és a továbbra is meglévő erős romániai központosítási szándékra, de ugyanakkor beszéltem, arról a Romániában több helyen tetten érhető valóságról, hogy a tervezés önkormányzati oldalon nem mindig ésszerű.

Diákokat is bevontam a készülő tervbe, hiszen a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági- és Gazdálkodástudományi Karának diákjait egy olyan megyei fejlesztési terv kidolgozására kértem, amely összhangban van az EU 2020 stratégiával. Számomra kiemelten fontos együttműködni fiatalokkal, hiszen az általuk jelzett elvárások, követelmények segítenek megtartani a kapcsolatot a valósággal és a közösséggel. Közösségünknek szüksége van a fiatalok jövőképére, javaslataira, ezért nagyon fontos, hogy kivegyék a részüket a társadalmi életből, mert csak így lehet olyan irányba terelni a folyamatokat, hogy egyénként is jól érezzék magukat szülőföldjükön.

Vissza a tartalomjegyzékhez »


Kisebbségi jogérvényesítés Európában

Képviselői munkámmal szorosan összekapcsolódik az RMDSZ brüsszeli külpolitikai tevékenysége, amelynek központi eleme természetszerűen a kisebbségvédelem. Az EP-ben intézményesen a kisebbségi frakcióközi munkacsoportokban (ún. Intergroup) van lehetőség a kisebbségi kérdést felvetni, de ugyanakkor a plenáris hozzászólások, a különböző rendezvények találkozók, látogatócsoportok fogadása is lehetőséget ad arra, hogy felvessük sajátos kérdéseinket. Az intézményen kívül elsősorban az Európai Néppárt fórumain, munkacsoportjain szerzünk érvényt kisebbségi törekvéseinknek, országunk és a térség sajátos érdekeinek. Egyre hangsúlyosabb fórumot jelent az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójával (FUEN) kialakított partneri kapcsolatunk, amelynek legfontosabb eredménye a kisebbségi tematikájú állampolgári kezdeményezéshez kidolgozásának folyamata Ez egy olyan közel két éves tevékenység, amely az RMDSZ kezdeményezésére kezdődött el, az európai kisebbségek legfontosabb és legnagyobb ernyőszervezetében.

A kisebbségi európai állampolgári kezdeményezésről rendezett konferencia az EP-ben
A kisebbségi európai állampolgári kezdeményezésről rendezett konferencia az EP-ben

Emlékeztetőül, a Lisszaboni Szerződés életbelépésével jött létre egy új, az állampolgárok által használható eszköz. Az európai állampolgári kezdeményezés lehetővé teszi, hogy legalább egy millió – és legalább hét tagállamból származó – polgár közvetlenül felkérje az Európai Bizottságot, hogy az EU hatáskörébe tartozó területen új kezdeményezést tegyen. Párhuzamosan az Európai Parlament szerepének megerősödésével, az állampolgári kezdeményezés használata az unión belüli demokrácia-deficit csökkenéséhez vezet. Az állampolgári kezdeményezés lehetőségének kiaknázásával növelni lehet az EU-ban élő őshonos nemzeti kisebbségek problematikája iránti fogékonyságot. Az állampolgári kezdeményezés egyik legértékesebb hozadéka az lehet, hogy általa az eddig nemzeti kompetenciának tartott kérdésekre lehet terelni az EU figyelmét, hiszen a jelenleg érvényes gyakorlat szerint a történelmi kisebbségek kérdésköre tagállami kompetencia.

Sajnos, politikai értelemben továbbra sem korrekt a kollektív jogokról beszélni Brüsszelben, ezt nekünk, kisebbségi képviselőknek tudomásul kellett vennünk, mégis meg kell ragadnunk minden alkalmat arra, hogy elmondjuk, egy kisebbség számára nem elegendőek az egyéni jogok. Kizárólag a kollektív jogok biztosítják mindazokat az eszközöket, amelyek egy közösség megmaradását szavatolják, amelyek lehetőséget adnak az önrendelkezésre – fogalmaztam a kisebbségi Intergroupban tett egyik felszólalásomban.

A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) kialakult magyarellenes és törvénytelen helyzetről több alkalommal szólaltam fel az Európai Parlamentben. Novemberben a kisebbségi munkacsoport ülésén emlékeztettem kollégáimat arra: ismét olyan témával szembesülnek, hogy egy EU-s tagállamban élő nemzeti kisebbség jogait a többség semmibe veszi. Elmondtam, ismeretes, hogy az EU-s csatlakozás után Szlovákiában és Romániában számos alkalommal érte diszkrimináció a magyarokat, amelyeket az EP-ben is szóvá tettek. Egyetértettem azokkal a képviselőtársaimmal, akik szerint nagy szükség van az őshonos nemzeti kisebbségek jogait szabályozó európai keretrendszerre. Mindenekelőtt, a legjobb gyakorlat hasznosítása érdekében, alkalmazni kellene az Európai Tanács idevágó határozatait, a továbbiakban pedig nekünk, kisebbségi képviselőknek arra kell törekednünk, hogy az új szabályozás valósággá váljon. Ugyanakkor a kettős mérce alkalmazásáról beszéltem, hiszen a csatlakozni kívánó országoktól az EU megköveteli az etnikai kisebbségek jogainak védelemét, az Unión belül viszont már elnézi a jogtiprásokat, a Szlovákiában elkezdődött visszalépéseket, a Romániában felszínre jutó magyarellenes törekvéseket. Állást foglaltam a Szerbia csatlakozási tárgyalásainak lezárásaként felmerült kisebbségi témával kapcsolatban.

A sepsiszentgyörgyi Mikó-ügyben született elsőfokú ítélettel kapcsolatban, Sógor Csaba képviselőtársammal együtt, szolidaritást vállaltunk Markó Attila államtitkárral és a romániai bűnvádi eljárás másik két vádlottjával, akiket meghurcoltak, és hatalommal való visszaélés vádjával ítélték el alapfokon. Felháborítónak és elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az Európai Unióban ilyesmi megtörténhet. Markó Attilát azért állították bíróság elé és ítélték el alapfokon, mert az Országos Restitúciós Bizottság tagjaként a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása során a törvényt alkalmazta. Kollégánk mindvégig elhivatottan végezte munkáját és meggyőződésből, a törvényes eljárás előírásait követve szerzett érvényt magyar közösségünk és történelmi egyházaink jogos, törvényes visszaszolgáltatási igényeinek.

Az önrendelkezés, a közösségi autonómiaformák megteremtésének egyik feltétele a decentralizáció. Romániában azonban megtapasztaltuk, hogy a decentralizáció a visszájára is fordulhat, ha kizárólag a többségi demokrácia eszköztárától függ. Egyértelmű, hogy a nemzeti kisebbségek esetében pozitív diszkriminációra van szükség, hogy a kisebbség jogai ne a többség kénye-kedvétől függjenek. Ugyanakkor minél több jogot kell törvénybe foglalni, amelyhez elengedhetetlen a kisebbségi közösség egységes politikai képviseletének megtartása és megerősítése – mondtam az EP kisebbségi frakcióközi munkacsoportjának ülésén.

Szeptemberben Sógor Csaba kollégámmal Markó Béla szenátort, az RMDSZ volt elnökét láttuk vendégül Brüsszelben. Az Európai Parlamentben tartott kisebbségi konferencián a nemzeti identitás kérdésének európai vonatkozásairól, a romániai magyar érdekvédelmi politizálás alapvető kérdéseiről szóló előadásában Markó Béla rávilágított, hogy az EU-nak közösen kell megoldásokat keresnie a nemzeti, kulturális, nyelvi identitások védelmére: az Unió jövője ugyanis nem elsősorban a gazdasági válságra adott válaszoktól függ, hanem a rendkívül komplex – természetesen gazdasági elemeket is tartalmazó – nemzeti identitások egybeillesztésétől.

A kisebbségi európai állampolgári kezdeményezésről rendezett konferencia az EP-ben
Nemzeti identitások Európában: kisebbségi  konferencia az EP-ben

Az Európai Parlament kisebbségi frakcióközi munkacsoportjának számos tagja, az Európai Nemzetiségek Föderális Uniójának (FUEN) vezetősége és több érdeklődő vett részt azon az idén januárban szervezett kerekasztal-megbeszélésen, amelynek témája a kisebbségi tematikájú európai állampolgári kezdeményezés volt. A rendezvényt és a kezdeményezést üdvözölte Tabajdi Csaba, a kisebbségi frakcióközi munkacsoport új társelnöke, méltatva az RMDSZ javaslatát. Jan Diedriechsen, a FUEN igazgatója, köszönetet mondott az RMDSZ kezdeményezéséért és a szervezet 90 tagjának támogatásáról biztosította az új eszköz hasznosításának tervét.

A megbeszélésen vázoltam az RMDSZ és a FUEN közös indítványát, hogy az európai állampolgári kezdeményezés eszközét felhasználva, az európai kisebbségi szervezetek kisebbségi keretszabályozás megalkotását kérjék az Európai Uniótól. Az eddigi egyeztetések konklúzióját ismertettem és utaltam az elmúlt két évtizedben sorozatosan kudarcba fulladt hasonló kezdeményezések tapasztalataira. Bemutattuk az RMDSZ és a FUEN közös nyilatkozatát, amely együttműködésre és együttdolgozásra kéri fel az európai őshonos kisebbségi szervezeteket az állampolgári kezdeményezés előkészítésében és kivitelezésében. A közös nyilatkozathoz a kezdeményező mellett csatlakozott a kisebbségi frakcióközi munkacsoport vezetősége, az európai nemzetiségek ifjúsági szervezete (YEN) és a Dél-tiroli Néppárt is.

A kisebbségi dokumentum hivatkozik a Lisszaboni Szerződésre, amely a kisebbségeket európai értéknek nevezi, utal azokra a nehézségekre, amelyekbe a kisebbségi szervezetek ütköznek a hazai érdekérvényesítő erőfeszítéseik során, a kisebbségi közösségek fogyására és fenyegetettségükre, a gazdasági válság által egyre nehezebb helyzetbe kerülő kisebbségi oktatási-, kulturális- és médiaintézményekre, ugyanakkor az európai jó gyakorlatok hasznosításának hiányára. Mindezek tükrében a nyilatkozat az őshonos nemzeti kisebbségek megmaradása és védelme érdekében Európai kisebbségi keret megalkotását célzó állampolgári kezdeményezés elindítását tűzi ki célul és felkéri az európai kisebbségi szervezeteket és népcsoportokat, hogy csatlakozzanak egy összeurópai sikeres aláírásgyűjtési kampányhoz.

A kezdeményezésről az elmúlt másfél évben széles konzultáció kezdődött a Kárpát-medencei magyar kisebbségi szervezetekkel és más európai őshonos kisebbségekkel. A kétoldalú találkozókon valamennyi megkeresett szervezet egybehangzóan támogatta a keretszabályozás megalkotását igénylő indítvány tervét. Az egyik legjelentősebb európai kisebbségi képviselője, a dél-tiroli németek legnagyobb szervezete, a Dél-Tiroli Néppárt támogatását fejezte ki az RMDSZ és a FUEN kezdeményezésével kapcsolatban, ugyanakkor a dél-tiroli németek stratégiai partnerségéről biztosították a romániai magyarságot. Később több szervezet, így a Nyugati Trákiai Törökök Európai Szövetsége (ABTTF) és a Bretonok Kulturális Egyesülete is támogatásáról biztosította a kisebbségi európai polgári kezdeményezést.

A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács idén februárban tartott ülésén kértem a Kárpát-medencei magyar közösségeket, hogy csatlakozzanak a körvonalazódó európai kisebbségi szolidaritáshoz. A kisebbségi kérdést valóban európai uniós szintre kell emelnünk, megfontoltan, a meglévő jogi keretre alapozva és a szubszidiaritás elvével egyező szövegezéssel, felsorakoztatva a kezdeményezés mögé minél több tagállam kisebbségi szervezetét. Emlékeztettem arra, hogy miként a KMAT-nak több tagja nem EU-s tagállamból érkezik, a FUEN-nek, az 1949-ben alakult európai kisebbségi ernyőszervezetnek is számos EU-n kívüli tagja van. Ők közvetlenül nem vehetnek ugyan részt az aláírásgyűjtésben, de erősíthetik és szolidárisak lehetnek a kezdeményezéssel, amely siker esetén államaikban hivatkozási alap lehet.

Felszólalás a FUEN moszkvai kongresszusán
Felszólalás a FUEN moszkvai kongresszusán

Keletről nyugatra és északról délre a kisebbségi közösségek különböző, jellegzetes élethelyzetek között élnek, de véleményem szerint céljaink közös nevezője az őshonos kisebbségi keretszabályozás, ezért az állampolgári kezdeményezés tárgyát az uniós keretszabályozás kidolgozása képezi. Előttünk áll a legnagyobb kihívás, az Unió alapszerződéseivel megegyező jogi kodifikációja a célkitűzésnek, ez pedig nagy felelősséggel járó feladat. Nyilvánvaló, hogy csak megfelelő módon előkészített kezdeményezés indítható útjára. Ebben a munkában nagy szerepe van az EP-ben tevékenykedő kisebbségi Intergroup és a FUEN közötti, egyre szorosabb, tartalmasabb együttműködésnek.

A kezdeményezést napirendjére tűzte a FUEN idén májusban, Moszkvában szervezett kongresszusa. A résztvevők valamennyien támogatásukról biztosították a megkezdett munkát, amely kimozdíthatja a holtpontról az Európai Uniónak a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos álláspontját. A kongresszust tájékoztattam arról, hogy az elvégzett jogi konzultáció alapján közel állunk egy olyan szöveg megalkotásához, amelyet benyújthatunk az Európai Bizottsághoz. Habár egy európai uniós kezdeményezésről van szó, meggyőződésem, hogy jelentősége túlmutat az Unió határain, és valamennyi Európában élő kisebbség számára fontos.

Moszkvában, a FUEN 57. kongresszusán több mint húsz ország 150 küldötte előtt mondott üdvözlő beszédemben kiemeltem, hogy az európai kisebbségeknek szükségük van a FUEN-re, Európa legnagyobb és legbefolyásosabb kisebbségi ernyőszervezetére és egymás partnerségére, hogy kettős céljukat érvényesítsék. Bővíteni kell az EU-ban és a tagállamokban, valamint az Európai Tanács országaiban a kisebbségi jogokat, az anyanyelvhasználat, a közösségi autonómiaformák, az oktatás és a kultúra területén, másrészt meg kell őrizni a kivívott jogokat, ami állandó készenlétet jelent a kisebbségi közösségek és szervezetek számára. Romániában megtapasztalhattuk, hogy az új kormánytöbbség első intézkedése egy megszerzett kisebbségi jog eltörlése, a MOGYE kormányhatározat visszavonása volt. Utaltam arra, hogy 1996 óta az új szociáldemokrata-liberális kormány, amelynek programjában nincsen kisebbségi fejezet.

Két nappal később a kongresszus az RMDSZ javaslatára határozatban ítélte el a romániai kormánynak a közelmúltban született kisebbségellenes intézkedését. Az előterjesztés azt követően készült, hogy a FUEN elnöksége a romániai politikai fejlemények megismertetése után sürgősségi határozati javaslat megalkotására kérte az RMDSZ küldöttségét. Az egyhangúan elfogadott dokumentumban a szervezet szerint bármilyen, már meglévő jog visszavonására irányuló lépés visszalépést jelent a demokráciában. A határozat emlékeztet arra, hogy a kisebbségi jogok egyik alapvető eleme épp annak biztonsága, hogy a meglévő jogokat nem lehet politikai döntésekkel eltörölni vagy korlátozni az illető kisebbségi szervezet beleegyezése nélkül.

A FUEN kongresszusának résztvevői a továbbiakban felidézték a hatvanhárom éves szervezet meggyőződését, hogy a nemzeti kormányok és a kisebbségi képviseletek között állandó párbeszédre van szükség, amelyet Romániában is folytatni kell, hiszen elfogadhatatlan, hogy az illető közösség beleegyezése nélkül kisebbségi jogokat korlátozzanak vagy töröljenek el. A határozat emlékeztet arra, hogy Románia nem elszigetelt eset, hiszen az elmúlt években hasonló jelenségek voltak Szlovákiában, ahol az anyanyelvhasználatot korlátozták és magyar embereket kettős állampolgárságuk miatt üldöznek. A kongresszuson huszonegy országból jelenlevő küldöttek meggyőződése, hogy a kisebbségek számára kedvező döntéseket más országokban is alkalmazni kell. A FUEN felkérte a romániai kormányt, hogy ne engedjen bármiféle visszalépést a meglévő kisebbségi jogok rendszerében, illetve őrizze, folyamatosan bővítse és erősítse meg azokat.

A kisebbségvédelem terén tett visszalépések voltak a témája az EP kisebbségi Intergroupjának májusi és júniusi ülésének is. A májusi ülésen Sógor Csaba képviselőtársammal együtt az új romániai kormánykoalíció kisebbség- és magyarellenes intézkedéssorozatára hívtuk fel az európai frakcióvezetők figyelmét, és arra kértük őket, emeljenek szót testvérpártjaiknál a romániai események miatt. Júniusban, Strasbourgban Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke ismertette az Európai Parlament képviselőivel az erdélyi magyar kisebbség helyzetét. Borbély László bemutatta az RMDSZ által a kisebbségi érdekképviselet terén 1990 óta elért eredményeket, majd ismertette a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen magyar vonalának létrehozásával kapcsolatos helyzetet és az oktatási törvényben foglaltak alkalmazása, a jog betartása mellett érvelt. Nem kell megvárni a bíróság decemberi döntését, párbeszéd útján érvényt kell szereznünk a megszerzett jog megtartásának, hiszen a másik két multikulturális egyetemen nem ütközött akadályokba a magyar karok létrehozása – hangsúlyozta Borbély László.

Az Európai Néppárt Marseille-ben rendezett kongresszusa
Az Európai Néppárt Marseille-ben rendezett kongresszusa

Tavaly december 7-8-án került sor az Európai Néppárt jubileumi, huszadik kongresszusára Marseille-ben. Az esemény az RMDSZ és az európai parlamenti képviselők számára is az év egyik legfontosabb külpolitikai eseménye volt. Kelemen Hunor szövetségi elnök ennek kapcsán elmondta, hogy az RMDSZ számára nagyon fontos a részvétel az Európai Néppárt kongresszusán, hiszen a kezdetektől ehhez a politikai családhoz tartozunk, alapelveivel egyetértünk, vezetővel pedig nagyon jó kapcsolatban vagyunk. Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke szeptemberi, és legutóbbi májusi bukaresti látogatásán is megerősítette véleményét, hogy a romániai magyarságnak egységes képviseletre van szüksége ahhoz, hogy meg tudja őrizni és erősíteni a pozícióját, és hogy a kisebbségi jogok terén előre tudjon lépni. Wilfried Martens teljes támogatásáról biztosította Kelemen Hunor szövetségi elnököt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, és elmondta, nagyon elégedett az RMDSZ kormányzati, parlamenti és európai parlamenti tevékenységével és szerepével.

A Néppárt kongresszusának központi témái a gazdasági válság leküzdése és Európa megerősítése voltak. Az RMDSZ az előkészítő munkálatok során több pontban fogalmazott meg javaslatokat a dokumentumokkal kapcsolatban, ezek elsősorban a kis- és közepes vállalatok ösztönzésére és bátorítására, valamint a fiatalok munkavállalásának könnyítésére vonatkoznak. A kongresszusi dokumentum támogatja az egyéni vállalkozókra vonatkozó terveket, amely egységes európai státust ad azoknak a vállalkozóknak, akiknek az alapító az egyetlen alkalmazottja, valamint támogatja az új vállalatok alapítását. Az RMDSZ javaslata szerint az EU-nak vonzó adózási környezetet kell biztosítania a kkv-k számára, hogy megérje Európában befektetni, és el kellene törölni az Európában belüli munkaerő-mobilitás útjában álló utolsó akadályokat is. Az Európai Néppárt külön fejezetet szentel a fiatal munkanélküliek helyzetének megoldására, hiszen ők ebben a pillanatban egyértelmű vesztesei a gazdasági válságnak.

Az RMDSZ számára az év egyik kiemelkedő eseménye az Európai Néppárt (EPP) őszi bukaresti kongresszusa lesz. Az október 16-17-én sorra kerülő esemény mérföldkő a Néppárt életében, hiszen az európai jobb-közép pártokat tömörítő szervezet – két évtized után először – új programot alkot, egyben megújítja vezetőit. A legutóbbi programalkotó kongresszus 1991-ben Athénban volt. A programalkotási folyamatban az RMDSZ már egy éve intenzíven részt vesz, célja, hogy az őshonos nemzeti kisebbségekre külön fejezet térjen ki a dokumentumban. Wilfried Martens, az EPP elnöke határozott ígéretet tett szeptemberben arra, hogy a Néppárt programjának módosításakor támogatja az RMDSZ-t abban, hogy a nemzeti közösségek jogai, az autonómia kérdése, mindazok a közösségi jogok, amelyeket a Szövetség évek óta szorgalmaz, helyet kapjanak a dokumentumban.

A Kolozsvári Televízió adásában
A Kolozsvári Televízió adásában

Az alapprogramhoz a Szövetség képviselői a kisebbségvédelemmel és a régiókkal kapcsolatban fogalmazott meg indítványokat, amelyeket a néppárti szaktestületek már elfogadtak. Egy éves munka áll a hátunk mögött, nemzeti közösségünk európai képviselői aktívan vettek részt a néppárti program kialakításában. Jelentős siker, hogy sikerült meggyőzni a néppárti testvérszervezeteket arról, hogy a nemzeti kisebbségek védelme erős hangsúllyal legyen jelen a dokumentumban. Az RMDSZ-nek az európai jövővel kapcsolatos víziója, a régiók Európája és a közösségek Európája a válság miatt eltolódó hangsúlyok ellenére fontos célja marad az Európai Néppártnak a következő években is.

Az Európai Néppárttal kialakított kapcsolatunkat a jövőben még inkább elmélyíti az RMDSZ mellett működő Kós Károly Akadémia, amely május óta tagja az EPP szakmai-kutatási háttérintézményeként működő brüsszeli székhelyű Európai Tanulmányok Központnak (Centre for European Studies – CES). A döntés révén a politikai jelenlét mellett a romániai magyar érdekképviselet szakmai és kutatási téren is része lesz a legnagyobb európai politikai pártcsalád tevékenységének. A két éve működő romániai magyar intézmény politikai-ideológiai fórum kíván lenni Erdélyben és a térségben, ehhez a CES partnerségét kérte. Az erdélyi közvéleménynek információkra van szüksége Európáról, az Európai Unió tevékenységéről, az Európai Parlamentben képviselőink által végzett munkáról, természetszerű, hogy az RMDSZ az Európai Néppárt tagjaként, a Kós Károly Akadémia révén is a néppárti politikai ideológia értékeire támaszkodó európai válaszokat és megoldásokat közvetít korunk szociális és gazdasági kihívásaira.

Vissza a tartalomjegyzékhez »


Kezdeményező szórványpolitika

Az RMDSZ tavalyi, 10. kongresszusa november 15-ét, Bethlen Gábor születésének napját a Magyar Szórvány Napjának nyilvánította. Első alkalommal 2011 novemberében ünnepeltük meg a Szórvány Napját szerte Erdélyben. A központi ünnepségeknek Hunyad megye adott otthon. A megnyitón, Déván, Kelemen Hunor szövetségi elnök fogalmazta meg az RMDSZ szórványpolitikájának célját. Itt kell megvetnünk a lábunkat annak érdekében, hogy a szórvány ne tűnjön el, hogy a tömb megerősödjön, és ne szórványosodjon el – mondta a szövetségi elnök a szórványkonferencián.

Megnyitóbeszédemben házigazdaként arról beszéltem, hogy az RMDSZ képviselőiként az elmúlt 22 évben rengeteget terveztünk, dolgoztunk, voltak kudarcaink és sikereink egyaránt. Az egyik nagy kihívás számunkra a szórványban élő magyar emberek sorsának, jövőjének a mindenki által elfogadott rendezése volt. Az interetnikus közegben elő magyar emberek sorsa továbbra is kiemelten fontos számunkra, ezért is fogadtuk el a nagyváradi kongresszuson a Szórvány Napjának megünneplésére vonatkozó javaslatot. Párhuzamba állítottam az 1989 óta eltelt 22 évet a két világháború közötti 22 évvel, amelyről Mikó Imre készített felmérést. Látnunk kell hogy az erdélyi magyar közösségen belüli kapcsolatok megerősödtek, ilyen szempontból példamutató a székelyföldi és a szórványmegyék közötti együttműködés.

Felszólalás a Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén
Felszólalás a Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén

A szórványkonferencia résztvevői tartalmas zárónyilatkozatot fogadtak el, amelyben leszögezik: a magyar szórványok kérdése társadalmunk egyik legfontosabb ügye, ezért helyzetüknek javítása, nemzeti identitásuk megőrzése össztársadalmi odafigyelést, összefogást, cselekvést igényel. A dokumentumot decemberben a Szövetségi Képviselők Tanácsa is elfogadta. A tanácskozás helyszínét, Sepsiszentgyörgyöt szimbolikusnak neveztem, hiszen az itteni vezetők felismerték, hogy Székelyföld is erősebb lesz, ha a szórvány megerősödik. Felszólalásomban kitértem arra, hogy korábban a demográfiai, de a politikai folyamatok is arról szóltak, hogy az erősebbek tovább erősödnek, a gyengék gyengülnek. A népszámlálás demográfiai szempontból nem hozott jó eredményt a szórványban, de az biztató, hogy az RMDSZ kiemelten odafigyel ezekre a közösségekre. Méltattam annak fontosságát, hogy az SZKT is megerősítette a Szórvány Napja alkalmából elfogadott zárónyilatkozatot, valamint elfogadásra került a szórvány cselekvési stratégia.

Az SZKT-én díjazták azokat a személyiségeket, akik hozzájárultak a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont létrehozásához, felépítéséhez. Alapító díszoklevelet kapott Markó Béla miniszterelnök-helyettes, volt RMDSZ-elnök, Takács Csaba, a Communitas elnöke és Varga Károly, valamint alapító oklevelet kapott Dézsi Attila kormányfőtitkár, Kocsis Attila, a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont igazgatója és Széll Zoltán nyugdíjas pedagógus és jómagam. Post mortem kapta meg oklevelét Hauer Erich, az iskola alapításának egyik kezdeményezője.

Az ünnepi rendezvények egyik mozzanataként a dévai prefektúra épülete előtt lelepleztük Barcsay Ákos erdélyi fejedelem emlékoszlopát, amely Hunyad megye első, 1989 után állított köztéri magyar emlékműve. Dézsi Attila, Hunyad megye prefektusa, aki a XIX. században készült emlékoszlop restaurálását és köztérre állítását kezdeményezte, ünnepi beszédében az erdélyi fejedelem életútját ismertette, kiemelkedő eredményeit, emlékeztetve, hogy az erdélyi országgyűlés Barcsay Ákos fejedelemsége alatt határozta meg először Erdély hivatalos címerét.

A Magyar Szórvány Napján a dévai prefektúra dísztermében
A Magyar Szórvány Napján a dévai prefektúra dísztermében

Később a Művész Színházban rendezett gálaműsoron, amelyre a megye minden részéről érkeztek nézők, hangsúlyoztam, hogy a szórványközösségeket nem megmenteni kell, hanem megerősíteni és támogatni kell úgy, hogy megmaradhasson a magyar identitás és a következő nemzedéknek is átadható legyen.

A rendezvénysorozat vasárnap Marosillyén, a Bethlen Gábor szülőházának tartott Veres bástyában megtartott ünnepséggel zárult. Böjte Csaba, ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója reményt és tenni akarást sugalmazó ünnepi beszédet mondott. Én reményemet fejeztem ki, hogy rövidesen az egész Kárpát-medencében megünnepeljük Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének napján a magyar szórványközösségek jövőjéről szóló napot.

Az RMDSZ Brassó és Hunyad megyei szervezeteinek kezdeményezésére, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége együttműködésével áprilisban tartották meg a két megye szórványpartnerségének rendezvényeit. Délelőtt, a magyar történelmi egyházak képviselőinek részvételével ökumenikus istentiszteletet tartottak a brassói Keresztelő Szent János ferences templomban, ezt követően az Áprily Lajos Főgimnázium dísztermében oktatási fórumra került sor, amelyen vajdahunyadi, petrozsényi és dévai pedagógusok vettek részt Brassó megyei pedagógusokkal és oktatási döntéshozókkal együtt. A brassói és hunyadi szórványközösségek együttműködésének központi intézményei a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont és a brassói Áprily Lajos Főgimnázium, hiszen partnerségünk gerincét a magyar oktatás megerősítése jelenti. Beszédemben szóltam arról, hogy a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont új oktatási intézmény, alig pár éves múltra tekint vissza, hiszen mi nem voltunk olyan szerencsések, hogy visszaszerezhessük a több évtizeddel korábban magyar intézményként működő dévai magyar líceum épületét, ezért új iskolát építettünk, amelynek egy nagy múltú iskola tapasztalataira, hagyományainak megismerésére van szüksége. Ezt vehetjük át a 175 éves múltú Áprily Lajos Főgimnáziumtól – fogalmaztam.

A szórványközösségek fejlődése szempontjából sikeres munkaévet zárunk. Decemberben a Hunyad megyei RMDSZ évértékelő ülésén úgy értékeltem, hogy 2011 a szórványközösségekre fordított figyelem éve volt és ebben a Hunyad megyei szervezet, kezdeményező szerepet vállalt. Bővült a székely-szórvány Összetartozunk partnerség is, amelynek az elkövetkezőkben is fontos szerepe lesz az erdélyi magyarság életében. Az RMDSZ vajdahunyadi szervezetének tisztújító közgyűlésén azt mondtam, hogy az RMDSZ új szórványpolitikája kezdeményező, proaktív, fogalmazhatunk úgy is, hogy offenzív jellegű, nem pedig egy belenyugvó, önsirató, defenzív politika. Megismételtem meggyőződésemet, hogy a Magyar Szórvány Napja nem a fogyás és pusztulás siratónapja, hanem az aktív szórványközösségek ünnepe.

Az RMDSZ szórványpolitikájában bekövetkezett szemléletváltásról több alkalommal beszéltem budapesti tanácskozásokon. A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) Szórvány és diaszpóra munkacsoportjának tavaly novemberben, az Országgyűlésben megtartott alakuló ülésén ismertettem a résztvevőkkel a mögöttünk lévő, a szórvány szempontjából gazdag időszak következtetéseit. Leszögeztem, hogy az iskola és az egyház kettős pillére mellett a közképviselet és érdekképviselet a harmadik pillér, amelyre a szórványnak támaszkodnia kell. Úgy értékeltem, hogy sikerült kitörni a stratégiák bűvköréből és konkrét programokat működtetni. Az első évtizedben elindultak a legfontosabb programok: a szórványkollégiumok, a Magyar Ház program, az ingázó tanárokat és lelkészeket támogató program. 2000-et követően a programok megértek arra, hogy rendszert alkossanak, és valódi szórványstratégia bontakozzon ki Erdélyben. Kiemeltem a Communitas Alapítvány valamint az RMDSZ Ügyvezető Elnökség szórvány szaktestületének tevékenységét és elmondtam, hogy a szórványstratégia eddigi legfontosabb elemei megmaradnak, de kiegészülnek a nagyvárosi szórványokat megcélzó stratégiával és hálózatba foglalják az eddig sikeresnek bizonyult megoldásokat.

A szórvány cselekvési terv keretében az RMDSZ Örökségünk őrei – Fogadj örökbe egy műemléket néven új programot indított. A Magyar Házban idén júniusban szervezett tanácskozáson Hegedüs Csilla, az RMDSZ kulturális főtitkár-helyettese ismertette a kezdeményezést, kiemelve, hogy a program célja a szórványban elő magyar közösségek identitástudatának megőrzése, a közösségi élet helyszíneinek biztosítása, az összetartozás érzésének kialakítása és fenntartása, mert az RMDSZ-nek minden magyar számít. Én arra az európai gyakorlatra hivatkoztam, hogy a ma már működő, életképes kezdeményezéseket átadják más közösségeknek is, Hegedűs Csilla azt a több mint tízéves munkát ismertette, amelynek köszönhetően sikerült a bonchidai Bánffy-kastélyt élettel megtölteni és újból közösségi térré változtatni.

Az elképzelés szerint egy-egy magyar osztály, tagozat fogadna örökbe egy-egy magyar műemléket, ennek témájában fognak szervezni történeti, hely- és honismereti vetélkedőket, rendezvényeket. Az örökbefogadás gondoskodást is jelent, az iskolások tavaszi nagytakarításon, fa- és virágültetésen vesznek részt, idegenvezetői képzést kapnak, szóróanyagok, honlapok elkészítését tanulják meg, hogy megfelelően népszerűsíthessék az örökbefogadott műemléket. A kezdeményezők célja, hogy létrejöjjön egy közösségi tér, ahol a magyar emberek találkoznak, szocializálódnak, ünnepelnek. A program keretet biztosít arra, hogy kialakuljon az örökbefogadók hálózata, tartsák egymással a kapcsolatot, vegyenek részt egymás rendezvényein. A programban való bekapcsolódáskor örökbefogadási ceremóniára kerül sor.

Vissza a tartalomjegyzékhez »


Közösségépítés otthon, Hunyad megyében

Májusban harmadik alkalommal szerveztük meg a Hunyad Megyei Magyar Napok rendezvénysorozatot, amelynek ebben az évben a család volt a központi eleme. A Hunyad Megyei Magyar Napok ugyanakkor idén is az itt élő nemzetiségek egymás iránti tiszteletének jegyében zajlott. Úgy vélem, a harmadszor megszervezett rendezvénysorozat sikernek könyvelhető el és ezúttal is hozzájárultunk a Hunyad megyében élő nemzeti közösségek harmonikus együttéléséhez. Egy hét alatt a magyar közösség nemcsak a Hunyad megyeiekkel, de a magyarországi vendégekkel is megismertette szokásait, hagyományait. A tanügyi, kulturális és egyházi intézményeink nyitott kapukkal várták a vendégeket. Bátran elmondhatjuk, a harmadik alkalommal megszervezett Hunyad Megyei Magyar Napok rendezvénysorozata új hagyományt teremtett.

Központi témaként azért esett a választás a családra, mert a tavalyi népszámlálás eredményei a megye lakosságának jelentős csökkenését mutatták. Az adatok tanúsága szerint egész Erdélyből Hunyad megyében a legnagyobb a népességcsökkenés. A hivatalos megnyitót a vajdahunyadi várban tartottuk, amelyen részt vett Kelemen Hunor szövetségi elnök, kulturális és örökségvédelmi miniszter és Babos Aranka a magyar napok főszervezője. A megnyitón hangsúlyoztam, hogy a rendezvény a magyarság értékes hozzájárulását jelenti a megye kulturális sokszínűségéhez. Meg kell őriznünk magyar épített örökségünket és hagyományainkat tovább kell adnunk az utánunk következő generációknak.

A III. Hunyad Megyei Magyar Napokon Kelemen Hunor szövetségi elnökkel
A III. Hunyad Megyei Magyar Napokon Kelemen Hunor szövetségi elnökkel

A rendezvények keretében bemutattuk a Vajdahunyad-Hunedoara-Eisenmarkt című, a megye kohászati örökségét felelevenítő fotóalbumot. Az eseményen a gyűjtemény szerkesztője, Constantin Găină a Vajdahunyad múltját megörökítő fényképek összegyűjtésének szenvedélyéről beszélt. Az albumban megjelenő fotók nagy része több mint egy évszázaddal ezelőtti, üvegre készült egyedi darabok. A könyvbemutatón megtisztelőnek neveztem a felkérést, hogy támogassam az album megjelenését, amely a hunyadi ipar történetének állít emléket régi, akár száz évesnél is korábbi fotográfiákon keresztül. Szeretem szülővárosomat, Vajdahunyadot, és ennek az albumnak a létrejötte az én szerény hozzájárulásom a történelmünket alakító nagyapáink, dédapáink emlékének megőrzéséhez.

Sajtótájékoztató Markó Béla szenátorral, volt szövetségi elnökkel és Babos Arankával a HMMN főszervezőjével Déván
Sajtótájékoztató Markó Béla szenátorral, volt szövetségi elnökkel
és Babos Arankával a HMMN főszervezőjével Déván

A helyi szervezetekben megtartott tisztújításokat követően a Hunyad megyei RMDSZ szervezet márciusban szervezett tisztújítást. A számadáson tíz pontba szedve vontam meg a legutóbbi tisztújítás óta eltelt időszak mérlegét, majd ismertettem új elnöki mandátumom szintén tízpontos programját.

Az önkormányzati választások eredményét értékelve, megállapíthatom, hogy sikerült helytállnunk Déván, a megyeszékhelyen és Vajdahunyadon, ahol megtartottuk önkormányzati jelenlétünket. Sikerült visszaszerezni Lupényban a négy évvel korábban elveszített helyi képviseletet. További négy településen lesz helyi tanácsosunk. Nem sikerült azonban visszaszerezni a nyolc éve elveszített megyei önkormányzati képviseletet, elsősorban a magas részvételi arány miatt. Sajnos nem sikerült megvalósítani legmerészebb tervünket, hogy magyar polgármestere legyen Vajdahunyad városának. Ehhez fűződik a kampány legkeserűbb tapasztalata is. Vajdahunyadon két évtizeddel fordult vissza a történelem kereke, durva, magyarellenes, idegengyűlölő kampányt szenvedett végig közösségünk, amelynek hatásai félő, hogy túlmutatnak a választásokon. Hiszem azt, hogy ígéretéhez híven Dr. Bende Barna független polgármesterjelölt programjával modern városvezetést honosított volna meg, nyitott, áttekinthető polgármesteri hivatalt szervezett volna, amely a közösséget szolgálja. Sajnos erre nem kapott lehetőséget. Mindazonáltal a Hunyad megyei magyar közösség egységesen és szolidárisan szavazott, voksaival az RMDSZ-t támogatta.

Összességében tíz százalékkal több szavazatot kaptunk, mint 2008-ban, és ez nyilvánvaló bizonyítéka annak, hogy az elmúlt évek munkáját értékelik a magyarok Hunyad megyében, az út, amelyen haladunk, képes megtartani az egységet szórványközösségünkben. Az elmúlt két évtizedben először tett le jelöltlistát húsz településen az RMDSZ Hunyad megyei szervezete, összesen 410 jelöltünk állt versenybe, 370-en húsz település önkormányzati képviselőjelöltjeiként. A Hunyad megyei magyarok mellettünk voltak és szavazatukkal támogatták jelöltjeinket. Köszönet illeti ezért egyházi vezetőinket, pedagógusainkat, közösségünk véleményformáló személyiségeit, hogy ezúttal is a tulipánt támogatták, akárcsak a korábbi években.

Az önkormányzati választási kampány megnyitójára vonulnak a Hunyad megyei magyar közösségek képviselői
Az önkormányzati választási kampány megnyitójára vonulnak
a Hunyad megyei magyar közösségek képviselői

Hagyományainkhoz híven, idén is megünnepeltük március 15-ét. A Hunyad megyei megemlékezéseken mondott ünnepi beszédben arról szóltam, hogy március 15-ének sokféle jelentősége van a magyar nemzet számára, többek között az új kezdet szimbóluma.

1848. március 15-e a forradalom és szabadságharc kezdete volt. A 12 pontból a szabadság és az egyenlőség volt az, amelyet a magyar nemzet kiharcolt, talán ezért a legfontosabb, legfelemelőbb ez a nap nemzetünk számára. 164 évvel később, 2012-ben újból egy kezdetnek vagyunk tanúi. Egy olyan harcnak a kezdete ez, amelyet ebben az évben kell megvívnunk, és amelynek eszmei világa még mindig a 12 pontból merít. Szabadságunk az, amelyért újból és újból küzdenünk kell, az egyenlőségért pedig az elmúlt 22 esztendőben nemcsak harcoltunk, hanem a romániai változások utáni két évtizedben nap, mint nap dolgoztunk, nemzeti közösségünk jogait törvénybe iktatva és közjogi értelemben is biztosítva. Két csatát kell idén megnyernünk, az elsőt júniusban, ezt úgy hívják, önkormányzati választások, a második csatát az év végén kell megvívni, ezt úgy hívják, parlamenti választások.

Ma, március 15-én, egy újabb kezdet napján bizalommal tekintek az előttünk álló hónapokra, az erdélyi magyar emberek támogatásával meg tudjuk válaszolni a ránk váró kihívásokat akkor, ha a tulipán jele alatt, előbbre helyezzük az egységet a pártosodásnál és a megosztásnál.

Március 15-i ünnepi beszéd

Tavaly októberben a helyi szervezet tisztújításán megtudhattuk, hogy Petrozsényben megerősödött a magyar oktatás. Ács Éva, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség helyi elnöke elmondta, 212 diák tanul anyanyelvén, ebből 27 idén kezdte az első osztályt. A 212 gyermek több mint fele a Böjte atya nevével fémjelzett Dévai Szent Ferenc Alapítvány petrozsényi bentlakásaiban lakik. Ugyancsak jó hír, hogy az RMDSZ együttműködésével adták át október elején azt az ingatlant, amely 80 gyermeket befogadó napközi-otthonnak, de a petrozsényi magyar háznak és közösségi központnak is helyet ad. Hiszem, hogy a Hunyad megyei magyar oktatásnak egyre több helyszínen van jövője.

Amikor csak tehetem, különböző rendezvényekre szóló meghívásoknak teszek eleget Erdély-szerte. Tavaly októberben a 13. alkalommal megszervezett Szeben Megyei Magyar Napok megnyitóján vettem részt. Egy hónappal korábban Resicabányán új magyar napközi megnyitásának örvendhettünk, amely a református egyház multifunkcionális épületében nyílt meg. A helyi közösség októberben a Resicabányai Magyar Napokat is megrendezte. Tavaly augusztusban, Kolozsvárott részt vettem a XIII. Szent István-napi Néptánc-találkozó megnyitóján. Nemrégiben pedig Temesváron az önkormányzati választási megyei kampányindító rendezvényen és a Bánsági Magyar Napok záró estjén lehettem jelen.

Vissza a tartalomjegyzékhez »


Halogatás és remény az Európai Unióban

Számunkra az elmúlt egy év csalódásokat is hozott, hiszen a sikeres technikai felkészülés ellenére és jelentős biztonsági beruházások ellenére Románia és Bulgária nem csatlakozhatott a schengeni övezethez. Az EP-ben egy tavaly szeptemberben rendezett közmeghallgatáson üdvözöltem az Európai Bizottság (EB) szándékát, hogy módosítani kívánja a schengeni szabályozásokat, amely által az EB és az EP nagyobb hatáskört és egyben nagyobb felelősséget kapna az európai polgárok szabad mozgása terén.

Az EP egyik szakbizottsági ülésén
Az EP egyik szakbizottsági ülésén
Fotó: Stefan Micsik / Mediafax

Felvételünk a schengeni övezetbe egy igen nehéz időszakban vált esedékessé, a döntésre rányomta a bélyegét, hogy több tagállamban a közhangulatot a gazdasági válság hatására a protekcionizmus és a populizmus, valamint az Észak-Afrikából érkező menekültáradattól való félelem határozza meg. Ilyen körülmények között az európai szolidaritásnak és közösségi szellemnek kellene tanúi legyünk. Az Európai Parlament által a nyár elején elfogadott jelentésből egyértelműen kiderült, hogy a Románia és Bulgária készen állnak a Schengen övezethez való csatlakozásra, teljesítették a feltételeket és átvették a vonatkozó joganyagot. Ezt tudomásul kell venniük mindazoknak a tagállamoknak, amelyek eddig politikai indíttatású fenntartásaikat hangoztatták.

Az elmúlt egy évben az Európai Parlament súlya növekedett, a testületekben végzett munka pedig több ízben került a polgárok érdeklődésébe. Természetes folyamatnak lehetünk tanúi, hiszen a Lisszaboni Szerződéssel az EP kompetenciái bővültek, az EU egyetlen választott testületeként a legnagyobb legitimitással rendelkezik. Felszólalásaimban, hozzászólásaimban több ízben érveltem az EP megerősödése mellett. Olyan Európai Parlamentre van szükségünk, amelynek szélesebb a hatásköre, és amelynek demokratikus felügyelete alatt folytatódhat az európai integráció mélyítése, ugyanis a szuverenitás fokozatos átruházását az egyetlen olyan európai intézmény szavatolhatja, amelyet az Európai Unió 500 millió állampolgára közvetlenül választ meg. Ezzel az európai integráció elmélyülése valóban Európa állampolgárainak előnyére válik. Jelenleg az Európai Uniónak nemcsak a szuverén adósságok terhét és a bizalom hiányát kell elviselnie, hanem választania kell az integráció elmélyítése és a regresszió között.

Az Európai Unió intézményi átszervezése több alkalommal merült fel az Európai Parlament plenáris vitáin. A májusban szervezett Európa jövője címmel tartott vitán úgy fogalmaztam, hogy az EU nem maradhat fenn csak gazdasági unióként és közös piacként, jövője a föderalizáción múlik. Rámutattam, hogy az EU tagállamokban az elmúlt évben megtartott választásokon az állampolgárok a változásra szavaztak. Franciaországban a jobboldalt felváltotta a bal, míg Spanyolországban éppen fordítva történt. Szerintem a nyertesekben a közös a többé-kevésbé populista ígéretek: a megszorító intézkedések megszüntetése és azok elvárásainak a teljesítése, akik a mindenkiről gondoskodó európai szociális állam fenntartása mellett kardoskodnak. A kérdés az, hogy most a válság után vissza lehet-e térni a XX. századi szociális állam mintájához? Úgy látom, hogy az Európai Uniónak át kell alakulnia egy föderális Európává, a régiók és közösségek Európájává, amelynek egyértelmű feladatkörrel felruházott intézményrendszere van Brüsszelben, és mindehhez hozzáadódik az eurokraták felelőssége 500 millió állampolgár felé. Szerintem az európai konstrukció demokrácia deficitjét mindenképpen az EP szerepének felerősödése oldhatja meg.

Az EPP képviselőcsoportjának bukaresti nyári egyetemén
Az EPP képviselőcsoportjának bukaresti nyári egyetemén

Az Európai Néppárt képviselőcsoportjának Bukarestben rendezett nyári egyetemén, 2011 szeptemberében az EU-n belüli új választóvonalak kialakulásának és a meglévő különbségek elmélyülésének veszélyére figyelmeztettem. Véleményem szerint az említett jelenségek leküzdésének egyik eszköze az egységes európai piac megerősítése. Szóltam arról, hogy a különbözőségek rendkívül mérgezőek, akár Európa északi és déli része, akár az unió központi része és perifériái, akár a régi és új tagállamok közötti különbségekről beszélünk. Bármelyik szervező elv mentén meghúzott választóvonal rendkívül veszélyes lehet a kontinens egészére nézve. Úgy fogalmaztam: az EU-t valóban a sokszínűség, a változatosság jellemzi, kulturális és gazdasági értelemben egyaránt, de ez a sokszínűség természetes és értéke Európának, nem szabad szembenállásként vagy áthidalhatatlan szakadékként felfogni. A Románia Parlamentjében zajló rendezvényen mondott beszédemben az európai egységes piac konszolidációs folyamatának felgyorsítása mellett érveltem.

VÁLASZÚT ELŐTT – Összeomlás, vagy jöjjön a föderális Európa?

Transindex, 2012.06.07

Euroszkepticizmusról, kettős beszédről, banánhéjon csúszkáló populista kormányról, befelé forduló magyar gazdaságpolitikáról beszélgettünk az európai parlamenti képviselővel: EU jövőkép à la Winkler Gyula. (...)

Nem lehet könnyű mostanában európai parlamenti képviselőként tevékenykedni. Volt valaha nehezebb?

- Nem tudom megállapítani, hogy ez-e az Európai Unió legnehezebb éve, hiszen a bő harmincéves törtételemben volt már szerbiai háború, bővítés, eurózóna megalakulás. Az viszont tény, hogy először beszélünk feltételes módban az EU jövőjéről, először kérdőjelezzük meg a közös fizetési eszköz létjogosultságát, most merül fel először, hogy egy ország kiléphet az euróövezetből.

Egy kihívásokkal teli időszakot élünk, amikor nagy-britanniai euroszkeptikus képviselőtársaim a parlament plénuma előtt nyíltan országuk unióból való kilépése mellett érvelnek. Egy ilyen légkörben nagyon fontosnak tartom, hogy Sógor Csabával együtt részt vegyünk a vitákban és tolmácsoljuk az erdélyi magyar közösség üzenetét, véleményét. (...)

Sokan attól tartanak, hogy ez által az országok elvesztenék szuverenitásukat...

- Én másképp fogalmaznék. Az Egyesült Európa a tagállamok szuverenitásának a közös gyakorlását jelentené. A vezető döntéshozó szerv egy több kompetenciával rendelkező Európai Parlament kellene legyen, amiben értelemszerűen ott vannak minden országnak a képviselői. Az Európai Bizottság az unió kormányaként kellene működjön.

Fontosnak tartom az EU költségvetésének növelését is. A tagállamok konszolidált nemzeti össztermékének jelenlegi 1%-a helyett 7-8%-a kellene bekerüljön a közös kasszába. Ki kell választani azokat a területeket, amelyek esetében a Brüsszelből elköltött euró hatékonyabb tud lenni, mint egy helyi döntés eredményeként kiutalt összeg. Ilyen lehet a közös szállítás- és energiapolitika.

Amikor már Németországban is egyre nő az Uniót elutasítók aránya, lát reális esélyt arra, hogy a fent említett célokat el lehessen érni?

- Azért, hogy a választók euroszkeptikusak, mi, az európai politikusok vagyunk a felelősek. A nemzeti kormányok az elmúlt két évtizedben a népnek tetsző intézkedéseket saját érdemüknek titulálták, míg a népszerűtlen reformokat, adóemeléseket brüsszeli döntésnek tulajdonították. Mindez erodálta az uniós döntéshozatali szervek hitelességét és elfogadottságát. Meg kell érteni azt, hogy a globális világ ma már mindenható. Amit itt most önnel beszélek, elképzelhető, hogy harminc másodperc múlva angol nyelven lesz olvasható egy nemzetközi hírportálon. Nem létezik ma már kettős beszéd, és nem létezhet izolacionizmus sem.

Kínával, Indiával, Oroszországgal, az Egyesült Államokkal csak közösen tud versenyezni a 27 tagország, erre egyedül Németország sem képes. Széthullva, egymás ellen áskálódva, külön utat járva lehetetlen versenyelőnyre szert tenni. (...)

Szőcs Csongor-Ernő

Egyik írásbeli hozzászólásomban úgy fogalmaztam, hogy fordulóponthoz érkeztünk: el kell döntenünk, hogy folytatni fogjuk az európai gazdasági integrációra vonatkozó projektünket, az egységes piac bővítését, a Gazdasági és Monetáris Unió megerősítését vagy megengedjük, hogy az egységes Európára vonatkozó elképzeléseket elnyelje a populizmus, a szélsőségesség és a befele fordulás sártengere. Az EU-ban tapasztalható válságra egységes európai válasz és nem csupán nemzeti reakciók kellenek. Ugyanakkor hosszú távon európai kormányra is szükség van, amely első körben az euróövezet szintjén működne.

<i>Friends of Europe</i> nemzetközi gazdasági konferencia Brüsszelben
Friends of Europe nemzetközi gazdasági konferencia Brüsszelben

A továbbiakban az EP-képviselőknek meg kell magyarázniuk a választóknak, hogy a szuverenitás közös gyakorlása nem feladást jelent, hanem hozzájárulást a közös európai jövőhöz. Így megnövekedik az európai polgárok bizalma a közeljövőben várható fejlemények és egy egységesebb, jobban koordinált Európa felépítése iránt, amelyben elsődleges szerep jut az Európai Parlamentnek, az egyetlen, az európai polgárok által közvetlenül választott intézménynek. A Stabilitási Paktumnak beépülésének az Európai Unióról szóló szerződésbe továbbra is elsődleges célnak kell maradnia.

A tavaszi ülésszak utolsó strasbourgi plenárisa megvitatta az egy héttel korábbi Európai Tanács határozatait. Írásbeli hozzászólásomban arra figyelmeztettem, hogy haszontalan azt vizsgálni, ki mit nyert vagy vesztett a csúcstalálkozón, elemezve a francia- spanyol-olasz tengely úgynevezett győzelmét a sokak által elutasított német merevséggel szemben. Az európai döntéshozóknak arra kell összpontosítaniuk, hogy az EU-t minél hamarabb kivezessék a válságból, és hogy megalapozzák az unió biztos jövőjét. Az EU-csúcson hozott határozatok fontosságát év végén, az októberi és decemberi summit alkalmával tudjuk majd felmérni. Októberben lesz elérhető a most elfogadott intézkedések eredményeiről szóló előzetes jelentés, míg decemberben az európai állam- és kormányfők a végleges jelentés alapján, a gazdasági és pénzügyi unió megerősítése érdekében, elfogadják a jövő évi, konkrét határidővel ellátott cselekvési naptárat . Úgy véltem, az európai szolidaritás mellett szükség van az összes tagállam felelősségteljes hozzáállására is, a demokrácia-deficit csökkentésének járható útja a közösségi jogalkotás az örökös kormányközi rivalitás ellenében, erre pedig az Európai Parlament a legmegfelelőbb intézmény.

Az Európai Unió tovább bővül. A tervek szerint Horvátország 2013. július elsejétől lesz az Európai Unió 28. tagállama. A csatlakozási tárgyalások sikeres lezárásával küszöbön áll Horvátország csatlakozása. Miközben az EU-nak sorozatos gazdasági nehézségekkel kell szembenéznie, pillanatnyi megelégedést hoz Horvátország csatlakozási tárgyalásainak sikeres lezárása és a 2013. júliusi csatlakozási céldátuma. Megelégedést jelent a horvát nép számára, hiszen a csatlakozási tárgyalások 2004-es megkezdése óta nagyon hosszú idő telt el, de megelégedést jelent az Európai Parlament számára is, hiszen következetesen támogatta Horvátország felvételét az EU-ba. A csatlakozási szerződést nagyarányú támogatása az EP plénumában jelezte a képviselők meggyőződését, hogy az új tagállammal az EU erősebb és gazdagabb lesz, ugyanakkor hozzájárul az unió bővítési távlatának hitelességéhez.

Vissza a tartalomjegyzékhez »


Szakpolitikai tevékenység az EP-ben

Az Európai Parlament szakbizottságaiban végzett munkám egy év alatt számszerűen kilenc jelentést vagy árnyékjelentést összegez. Ezek tág területet öleltek fel a regionális fejlesztéstől az EU-Kína kereskedelmi kapcsolatig, számos további területen át, mint az EU szomszédsága, a kis- és közepes vállalatok támogatása, illetve a minden bizonnyal leginkább mediatizált kérdés a Hamisítás elleni Nemzetközi Egyezmény (ACTA).

Az EuparlTV-nek adott nyilatkozat az EU-Kína kereskedelmi egyezményről
Az EuparlTV-nek adott nyilatkozat az EU-Kína kereskedelmi egyezményről

A kis- és közepes vállalatok támogatása egyik fontos eleme maradt parlamenti munkámnak, hiszen a romániai és a többi tagállamokban működő kkv-knak ugyanazok az erőfeszítéseik: a bürokrácia csökkentése, a finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítése, az európai intézmények lényeges információinak elérése, új, a kkv-kat támogató szolgáltatások, amely által az EU-n kívüli piacokra is betörhetnek. Idén júniusban az Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságban az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére készítettem véleményezést a kkv-k versenyképességéről és az üzleti lehetőségeiről. A dokumentumban megfogalmaztam, hogy az EU kkv-knak mindössze 13százaléka folytat kereskedelmi tevékenységet vagy fektet be Unión kívüli országokban. Az EP az Európai Bizottság Kisvállalkozás, nagyvilág című közleménye bemutatta arra irányuló kezdeményezését, hogy a 2008-as európai kisvállalkozói intézkedéscsomaggal összhangban előmozdítsa a kkv-k nemzetközivé válását. Az általam koordinált véleményezés szerint szükség van a harmadik piacokon a kkv-kat célzó uniós szintű szolgálatokra; együttműködésre bátorítja az állami és a magánszférában működő szakértőket – a piaci hozzáférést segítő uniós csoportokat is beleértve –; egyetért azzal, hogy a kisebb, valamint új tagállamokból származó kkv-k hátrányos helyzetben vannak, mivel egyes harmadik piacokon nem rendelkeznek diplomáciai képviselettel és tapasztalt partnerekkel, vagy ezek egyikével sem.

Az európai kkv-k és a nemzetközi kereskedelem című rendezvényen januárban az új és régi tagállamokban működő kis- és középvállalatok közötti fejlődési eltérések problematikáját vetettem fel. Kiemeltem, hogy szükség van megoldásokat találni, hogy az új tagállamok kkv-i leküzdhessék azokat a nehézségeket, amelyekkel találkoznak, ellentétben a nyugati tagországokban működő vállalataival. Az EU-nak kiemelt célja, az európai kkv-k nemzetközi terjeszkedése, ezért az Európai Bizottságnak meg kell találnia az egyensúlyt a kommunikáció és a kkv-k támogatására vonatkozó belső intézkedések, valamint a kkv-k unión kívüli piacra jutásának megsegítése között. Javasoltam a Bizottság képviselőinek, hogy ne hagyják figyelmen kívül a regionális és az EU közvetlen szomszédjaival megköthető kétoldali kereskedelmi egyezményekben rejlő lehetőségeket, amelyek elsősorban az európai kkv-knak hozhatnak előnyöket.

Szintén az európai kkv-k érdekében szólaltam fel tavaly novemberben, az Európai Néppárt gazdasági és szociális politikákkal foglalkozó munkacsoportjának megbeszélésén, amelyen az Egységes Belső Piaci Intézkedéscsomagról (Single Market Act) tárgyaltak. Elmondtam azt a meglátásomat, hogy kötelező szabályozásokat kell bevezetni a tagállamok számára annak érdekében, hogy az egységes uniós belső piac megerősödjön és kiegyensúlyozottá váljon. Jelenleg a belső piac kiteljesedését többek között a fiskális, az adózási területen tapasztalható akadályok korlátozzák, de ugyanúgy gondot jelentenek a különböző szabványok és szabadalmazási eljárások is, általában a legkülönbözőbb területre vonatkozó szabályozások sokszínűsége jellemző az uniós tagállamokban. Ennek a legeklatánsabb példája, hogy 11 tagállam még mindig különböző korlátozásokat alkalmaz a romániai állampolgárok mobilitása kapcsán. Véleményem szerint a belső piac megerősítésére vonatkozó politikai akarat azonnali kinyilatkoztatására van szükség, elérkezett az idő a korlátokat lebontására, különösen, hogy ezek az akadályok leginkább az új tagállamok kkv-it sújtják, amikor a belső piacra lépnének.

A működőképes egységes piac volt a témája egy tavaly októberben megfogalmazott írásbeli hozzászólásomnak. Ebben hangsúlyoztam: félő, hogy a gazdasági válság, a politikai dadogás és a befejezetlen projektek nyomása alatt az Európai Unió a globális verseny nagy vesztese lesz. Frusztrációval figyeljük a feltörekvő gazdaságokat és felháborodásunknak adunk hangot, amikor a multinacionális cégek, mint a Nokia vagy az Arcelor, úgy döntenek, hogy elviszik Európából termelési egységeiket. Európa azonban nem panaszokat, hanem határozott lépéseket vár, a hatalom pedig nekünk, európai polgároknak a kezében van, hogy megváltoztassuk azt, ami egyelőre elkerülhetetlennek tűnik. Ehhez vissza kell térnünk saját erőforrásainkhoz. Meg kell valósítanunk egyik legfontosabb projektünket, az egységes európai belső piacot. Az Európai Bizottságnak pillanatnyilag tételesen is feladata, hogy ugyanazt a választ adja a nemeszsuki Nokia gyár alkalmazottainak elbocsátása kapcsán, mint tette, amikor a németországi Bochum településről vonult ki ugyanaz a cég. Azonban ezek a válaszok csak a kedélyek csillapítására jók. Működőképes egységes piac nélkül az Európai Unió egyszerű szemlélője marad versenytársai felemelkedésének.

A nemzetközi kereskedelmi bizottság napirendjének egyik fontos szakmai kérdése az EU-Kína kereskedelmi egyezmény volt, amelynek az Európai Néppárt részérők árnyék-jelentéstevője voltam. Az idén májusban az EP plénumában elfogadott dokumentum kialakítása során amellett érveltem, hogy az Európai Unió és Kína közötti kereskedelmi politikát a kölcsönösség elvének kell vezérelnie. Az EU piacainak nyitottsága, ami a kereskedelmi akadályok legnagyobb részének felszámolását és a közberuházásokban való részvétel lehetőségét illeti – közismert. A jelentés vitáján elmondtam, hogy a kereskedelmi egyensúlyvesztés az EU hátrányára történik, ez csak akkor hozható helyre, ha a kínai fél a viszonosság jegyében hozza meg intézkedéseit. Az EU-Kína, kiegyenlítetlen kereskedelem? című jelentés rámutat arra, hogy bár Kína több mint tíz éve tagja a Kereskedelmi Világszervezetnek, a kereskedelem és a belső piac liberalizálását érintő intézkedések még nem teljesültek.

Szavazás a nemzetközi kereskedelmi bizottságban
Szavazás a nemzetközi kereskedelmi bizottságban

Erről az egyensúlytalanságról beszéltem a gazdaság és kereskedelem szerepe az EU-Kína stratégiai partnerségének fejlesztéséről témakörben szervezett megbeszélésen, a második alkalommal megtartott Kína-Európa Politikai Pártok Fórumon. A magas szintű találkozót tavaly novemberben tartották Brüsszelben. Üdvözöltem a kínai fél szándékát, amely szerint nyitnának piacukon és harcolnának a protekcionizmus ellen, de úgy véltem, hogy szükség lenne egy olyan ütemtervre, amelyben konkrét határidőket szögeznek le az említett problémák megoldására. Az európai vállalatok bizalma csakis így erősödhet a kínai fél irányába, ez segíthetne abban, hogy üzleti terveiket a kínai fél konkrét vállalásaira építhessék. Rámutattam, hogy a világgazdaságra ma az jellemző, hogy a legnagyobb szereplők egymásra vannak utalva. A fenntartható gazdasági fejlődést pedig nem egymás ellenében lehet elérni, hanem egymás kiegészítésében, kihasználva a komplementaritás lehetőségeit. Ez érvényes az EU-Kína kapcsolatokra is.

Az INTA részéről Moldova Köztársasággal kapcsolatos jelentéstevőként több, Románia keleti szomszédjával kapcsolatos jelentésen dolgoztam. Az egyik értelmében az Európai Unió és a Moldovai Köztársaság szerződést köt a földrajzi árujelzők kölcsönös oltalmáról, és ezáltal a kétoldalú kereskedelmi forgalom feltételeinek javításáról, a minőségnek az élelmiszer-ellátási láncon belüli fokozásáról és a fenntartható vidékfejlesztés által képviselt érték előtérbe helyezéséről. Az Európai Unió számára a tárgyalásoknak két célja volt: egyrészt a földrajzi árujelzői rendszer oltalmának és használatának kiterjesztése (a Moldovai Köztársaság az EU összes földrajzi árujelzője számára oltalmat fog biztosítani), másrészt az, hogy az EU képes legyen elejét venni a földrajzi árujelzőkkel való esetleges visszaéléseknek. A Moldovai Köztársaságnak hasonlóképpen érdeke saját jelenlegi földrajzi árujelzőinek továbbfejlesztése és az EU területén biztosított oltalma, valamint az EU-hoz fűződő kapcsolatának erősítése. Ez a javaslat a 2011. április 18-án lezárult kétoldalú tárgyalások eredményeként született.

Elkötelezett maradtam a Nyugat-Balkán államai európai uniós integrációs távlatának javítása mellett. Szerbia vonatkozásában a makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) jelentéstevője vagyok. Az eszközt arra használták fel, hogy a rövid távú fizetésimérleg-problémákkal küzdő harmadik országok számára makrogazdasági jellegű pénzügyi segítséget nyújtsanak. Eddig összesen 55 makroszintű pénzügyi támogatásról szóló határozatot hagytak jóvá, amelyből 23 ország részesült és összesen 7,4 milliárd EUR – vissza nem térítendő támogatás és hitel formájában létrejött – kötelezettségvállalásra került sor. Az MFA jelentős mértékben hozzájárult az Unió tagjelölt országainak, a lehetséges tagjelölt országoknak és a szomszédos országoknak a makrogazdasági stabilitásához és ez kedvezően hatott az uniós gazdaságra is (pl. Moldova, Nyugat-Balkán országai).

Hasonlóképpen az új Előcsatlakozási Támogatási Eszközre (IPA II.) irányuló bizottsági javaslat célja olyan eszköz létrehozása, amely a tagjelölt országok számára technikai és pénzügyi támogatást kínál annak érdekében, hogy segítse őket az EU-hoz való csatlakozás feltételeinek teljesítésében. Előadóként üdvözöltem a Bizottság arra irányuló törekvését, hogy a jövőbeli előcsatlakozási támogatás a korábbinál stratégiailag érettebb, hatékonyabb és célzottabb legyen, annak érdekében, hogy a tagjelölt országok tagságra való felkészültségének javítása terén fenntarthatóbb eredményeket sikerüljön elérni. Az új eszköznek fenn kell tartania azt az általános politikai célkitűzést, hogy támogatást nyújt a tagjelölt országok és a potenciális tagjelöltek számára (Izland, Montenegró, Macedónia, Törökország és Szerbia) az uniós tagságra történő felkészülésük, valamint intézményeik és gazdaságuk európai uniós normákhoz és politikákhoz történő fokozatos közelítése során.

Az európai polgárok számára egyik legkonkrétabb döntést idén februárban hozta az Európai Parlament. A strasbourgi plénum elfogadta az euróátutalások és -beszedések technikai követelményeit módosító jelentést. A dokumentum értelmében 2014. február elsejétől az Egységes Euró- Pénzforgalmi Övezet (SEPA) tagjai között az euróban eszközölt átutalások és beszedések felgyorsulnak és a pénzforgalmi díjak csökkennek. Mindenki egyetértett azzal, hogy az egységes európai piacban rejlő potenciált nem sikerült teljes mértékben hasznosítani. Állásfoglalásomban üdvözöltem, hogy ennek érdekében konkrét intézkedést sikerült hozni, hiszen a munkaerő és a tőke szabad áramlása, valamint az európai kkv-k támogatására irányuló erőfeszítések csak akkor válhatnak valósággá, ha az államhatárok által szétszabdalt európai bankrendszer egységesebb szabályozások szerint működik. A továbbiakban egyetlen bankszámlaszám és egyetlen banki szolgáltató használása az EU egész területén nagy előnyt jelent a polgárok és a vállalkozások – különösképpen a kkv-k – számára. A SEPA új szabályozásai annál is inkább fontosak, hogy megerősítik a belső piacot, főként a pénzügyi szolgáltatások és az elektronikus kereskedelem terén.

A regionális fejlesztési bizottságban (REGI), amelynek helyettesítő tagja vagyok, számos módosító indítványt nyújtottam be, jobbára közösen romániai és más tagállamokból származó képviselőkkel közösen. A REGI az illetékes szakbizottság a nagy ívű, az európai alapokra vonatkozó jogi csomag vitájáért és elfogadásáért. A közös Stratégiai Kerethez tartozik az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapítása és az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapítása. A módosítások oka, hogy a jelenlegi regionális finanszírozási programok 2013-ig működnek. Már folynak a megbeszélések a 2014 utáni kohéziós politika alternatíváiról. A megbeszélés az EU költségvetés és az Európa 2020 stratégia szélesebb kontextusához kapcsolódik. A stratégiai iránymutatást a különféle alapok, források sokkal jobb kombinálását fogja lehetővé tenni a tagállamokban, ezáltal maximalizálva az EU-s befektetések hatását. A nemzeti és regionális hatóságok ezt a keretet fogják használni a Bizottsággal kialakítandó saját Partnerségi szerződéseik felvázolásakor, elkötelezve magukat Európa növekedési és foglalkoztatási céljainak 2020-as elérése mellett.

Stúdióbeszélgetés a Román Televízió műsorában
Stúdióbeszélgetés a Román Televízió műsorában

A közvélemény által az Európai Parlamentben legnagyobb érdeklődéssel kísért téma a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (ACTA) elfogadása volt. Képviselői munkám kezdete óta ez volt az első téma, amellyel a legtöbben kerestek meg otthonról és Európa többi tagállamaiból is. Több ezer e-mailt kaptam, amelyeknek túlnyomó többségében az ACTA elutasítására kért, a plenáris szavazás előtti órákban, óránként százötven új e-mail érkezett postaládámba. A jelentés főbizottsága ráadásul a nemzetközi kereskedelmi bizottság volt. A jelentés az EP-ben is hosszú utat járt be, nagyon sok vélemény és felvetés elhangzott. Az én következtetésem az volt, hogy az EP nem fogadhat el olyan szabályozást, amely az alapvető szabadságjogok oldaláról megközelítve aggályos, éppen ezért én is elutasítottam az ACTA-t az európai parlamenti képviselők nagytöbbségével egyetemben. Véleményem szerint a szavazás azt mutatja, hogy az EP az egyetlen intézmény, amely segíthet az európai demokrácia-deficit felszámolásában. Az egyetlen legitim mód, hogy gazdasági, kereskedelmi érdekeket promováljanak az, ha betartják a demokrácia mechanizmusait, hiszen lejárt az időszak, amikor kormányok titkos megállapodásokat kötöttek vagy homályos, a demokratikus átláthatóságot kikerülő többoldalú egyezményekben vettek részt.

Az EP-képviselők nehéz helyzetbe kerültek, hiszen a Lisszaboni Szerződés a közös kereskedelmi politika területén nem növelte eléggé az Európai Parlament hatáskörét, így az európai törvényhozás csak ratifikálni vagy elutasítani tudja a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodást, nincs joga a szöveg módosításához. A szöveget az Európai Bizottság tárgyalta, így az EP-nek az európai gazdasági érdekek érvényesítése és az Európai Unió alapértékének védelme között kellett választania. Más eszközöket kell találnunk a szellemi tulajdon védelmére és a hamisítás elleni harcban, de nem lehet egy olyan egyezményt elfogadni, amely alkalmazása során ütközne az Emberi Jogok Európai Chartájában foglalt előírásokkal. Az EU az egyik legnagyobb, hozzáadott értéket képviselő technológia és szolgáltatás exportőr a világpiacon. Ugyanakkor az EU felbecsülhetetlen kinccsel rendelkezik, éspedig azzal a finom erővel, az úgynevezett soft powerrel, ami a szabadságjogok, a demokrácia és a legjobb gyakorlatok terjesztését, exportálását illeti. Szerintem EP döntése helyes volt, hogy az anyagi érdek és a morális érték közül az utóbbit választotta, ez is egy lépés az Európai Politikai Unió felé, amely nem más, mint az értékek uniója.

Vissza a tartalomjegyzékhez »


Erdélyi hírnév Európában

Számos olyan rendezvény helyszíne volt Brüsszel és Strasbourg az elmúlt tizenkét hónapban, ahol alkalmam nyílt Erdélyről, a transzilván szellemiségről beszélni, ahol olyan törekvéseket mutattunk be, amelyeknek célja erdélyi termékek, kezdeményezések népszerűsítése volt. Tavaly októberben Szilágyperecsen – mezőgazdasági világhírnév elnevezésű multimédiás kiállításnak adtam otthon, amelynek a híres perecseni hagyma és a szilágysági gazdák voltak a főszereplői. A rendezvényt köszöntötte Dacian Ciolos mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos, valamint Bonczidai Csaba, Szilágyperecsen polgármestere. A szilágysági község néhány évvel ezelőtt a Guinness Rekordok könyvébe is bekerült a világ leghosszabb hagymafonatának előállításával, most pedig Európa fővárosába jutott el a falu küldöttsége és legféltettebb kincsük, a hagyma.

Megnyitóbeszédemben egyik gondolat arról szólt, hogy Európában a jövő a helyi termékeké és értékeké, csupán megfelelőképpen kell hasznosítani és a fenntartható fejlődés szolgálatába kell állítani őket. Őszintén hiszem, hogy meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a globális verseny és a helyi értékek között. Európa számára csupán ennek az egyensúlynak a megtalálása hozhatja el a fenntartható fejlődést és a globális versenyképességet.

Az Európai Ifjúsági Fórumhoz benyújtott, Youth@Kolozsvár 2015 pályázatot, illetve maga az Európai Ifjúsági Főváros kezdeményezést májusban mutattuk be az EP-ben. A Sógor Csabával közös rendezvényt Legyen Kolozsvár Európai Ifjúsági Főváros 2015-ben! címmel szerveztük meg. Ezen különleges alkalomnak neveztem, hogy Kolozsvári ifjúsági fővárosi pályázatát éppen május kilencedikén, Európa napján sikerült bemutatni az Európai Parlamentben. Véleményem szerint nem is lehetett volna jobb napot találni, mint az Európa egységét előrevetítő Schumann-nyilatkozat hatvankettedik évfordulója. Ez egy olyan nap, amelyet érdemes a Parlamentben, Európa Házában ünnepelni, hiszen ez az intézmény az egyetlen az Európai Unióban, amelyet a polgárok közvetlenül választanak. Európa és a polgárok érdeke, hogy az EP egyre erősebb jogköröket kapjon, és egyre inkább megjelenítse Európa sokszínűségét.

Farkas András az EP-ben mutatta be Kolozsvár pályázatát a 2015-ös európai ifjúsági főváros címre
Farkas András az EP-ben mutatta be Kolozsvár pályázatát a 2015-ös európai ifjúsági főváros címre

Az EP hagyományosan a javaslatok bemutatásának, vélemények meghallgatásának helyszíne, itt az elképzelésekhez támogatókat és barátokat kell szerezni annak érdekében, hogy végül elérjék céljukat. Kolozsvár pályázatához is barátokat, támogatókat kell szerezni, ebből a szempontból a lehető legjobb nagykövetek maguk a fiatalok, akik ifjúsági szervezetek, ifjúsági kezdeményezések képviselőiként jelen voltak az Európai Parlamentben a pályázat bemutatóján. A PONT Csoport vezetője, Farkas András, pályázatíró minőségében ismertette Kolozsvár pályázatát.

Vissza a tartalomjegyzékhez »


Fiataloknak Európáról

Nagy örömömre szolgál, amikor diákokat, tanulókat láthatok vendégül az Európai Parlamentben, hiszen meggyőződésem, hogy az itt végzett munkánk, az itt elfogadott döntések legfontosabb haszonélvezői az új generáció, a fiatalok. Számomra nagyon fontos, hogy a fiatalokat közvetlenül tájékoztassam az EU-t foglalkoztató kérdésekről, arról, hogy mire lehet számítani a jövőben. A korábbi évekhez hasonlóan az elmúlt egy évben is több alkalommal hívtam meg fiatalokból álló látogatócsoportot az EP-be vagy tartottam számukra előadást otthon.

Júniusban például a Téglás Gábor Iskolaközpont első szavazóival találkoztam, akiknek arról beszéltem, nemcsak a hazai társadalom, hanem a közép- és kelet-európai országok társadalmai is válsághelyzettel küzdenek. Ugyanaz a probléma mindenütt: a bizalom hiánya. Ez, sajnos, jelen van az erdélyi magyar közösségben is. Rámutattam, hogy a bizalmatlanság és a politika iránti érdeklődés hiánya a fiatalok körében még hangsúlyosabb, a kialakult helyzetért összességében a társadalom összességében a hibás. Beszéltem arról, hogy a mai, úgynevezett példaképek, amelyeket egy fiatal követhet, értéktelenek, hamisak. Tudjuk, hogy nem jó az út, amelyen haladunk, de már nem hiszünk értékeinkben, erőnkben. Sokszor kérdezték, hogy mi lenne a megoldás. Én mindig ugyanazt válaszolom: a társadalom akkor gyógyul meg, ha minden egyes személy a saját életében, otthonában, munkahelyén, iskolájában rendet rak, kívül-belül, elutasítva a nemtörődömséget, a képmutatást, a tunyaságot. Javasoltam a Hunyad megyei maturanduszoknak, hogy vigyázzanak a mostani hangulatukra, életerejükre és éljék meg teljességgel a mostani rendkívüli élethelyzetet, amikor elhagyják az iskolapadot és kilépnek a felnőtt életbe.

Strasbourgi diákokkal az Európai Parlamentben
Strasbourgi diákokkal az Európai Parlamentben

Alig pár nap múlva Strasbourgban tanuló romániai diákokkal találkoztam. Velük többek között Románia jövőjéről, a régiók átszervezéséről, a politikai osztály hitelvesztéséről beszélgettünk. A találkozót a Strasbourgban Tanuló Romániai Diákok Egyesülete kezdeményezte. A politikai osztály megújulására vonatkozó kérdésre válaszolva elmondtam, szerintem az elvesztett hitelességet nem lehet törvényekkel visszaszerezni, csakis úgy változhat meg, ha a politikai pártok valóban megújulnak. Szóltam arról is, hogy a választási törvény módosítgatásai károsak voltak a politikai osztályra, de a társadalomra nézve is.

A találkozón szó esett, hogy öt évvel a csatlakozás után Romániának még mindig nem sikerült európai szinten hallatnia hangját. Ennek kapcsán elmondtam, ebbe az is közrejátszott, hogy következetlen volt a különböző kormányok külpolitikája, 1990 után pedig más országok közigazgatási és fejlesztési stratégiáinak modelljeit adaptálták teljesen kaotikusan, rányomva az amúgy sem működő rendszerekre. Az is meghatározó volt, hogy a csatlakozás után nem volt olyan célkitűzés, amely egységesen mozgósította volna a társadalmunkat. A beszélgetés végén arra buzdítottam a külföldön tanuló diákokat, hogy ne féljenek úgy tekinteni magukra, mint a jelenlegi politikusok és elitek alternatívájára.

Az EU tematikájú verseny győzteseivel az EP-plénumában
Az EU tematikájú verseny győzteseivel az EP-plénumában

Idén márciusban bukaresti, érmihályfalvi és dévai diákok voltak irodám vendégei Brüsszelben. Immár hagyománnyá vált, hogy javaslatomra, évente néhány magyar iskola európai uniós tematikájú versenyt szervez diákjai körében és a nyertes diákok brüsszeli jutalomkiránduláson vesznek részt. Ezen meglátogatják a brüsszeli parlamentet és megismerkednek működésével, megtekintik Brüsszel nevezetességeit és a Waterloo-i csata helyszínét. Idén a bukaresti Ady Endre Líceum, az érmihályfalvi Mezőgazdasági Főgimnázium és a Zelk Zoltán Általános Iskola, valamint a dévai Téglás Gábor Iskolaközpontban szervezték meg a versenyt, amelyen a diákok az Európai Unióval kapcsolatos tudnivalókban vetélkedtek egymással.

Találkozónkon kiemeltem azokat a területeket, amelyeken az EP döntéseinek hatására a fiatalok és Európa minden polgárának élete átalakul. Ilyen lehetőségek a különböző európai ösztöndíjprogramok, amelyek ma már minden egyetemista számára lehetővé teszik az ösztöndíjas képzést valamelyik európai felsőoktatási intézményben. De hasonlóan fontosak az európai nyelvtanulási lehetőségek, vagy a mindennapi élet részét jelentő mobil távközlési díjak szabályozása, az új banki kifizetési szabályozások, az otthon infrastrukturális beruházássá váló strukturális programok. Folyamatosan vita van arról, hogy merre tart az EU, hova vezet a közös Európa projektje. Elmondtam, meggyőződésem, és az RMDSZ, az erdélyi magyar érdekvédelem meggyőződése, hogy Európának meg kell erősödnie, megőrizve közben a sajátos európai szolidaritást. Ma a görögöknek van nagyobb szükségük Európa többi részének segítségére, holnap vagy a jövőben más államok kerülhetnek olyan helyzetbe, amikor elvárják majd a többi állam támogatását.

Görögország kezét nem szabad elengedni

Új Magyar Szó, 2011.10.26

Winkler Gyula európai parlamenti képviselő szerint hosszú távon mindenki veszítene az euróövezet felbomlása esetén – az EP-képviselő erről beszél az Új Magyar Szónak adott interjújában.

Mire ezek a sorok megjelennek, valószínűleg már tudni lehet, merre dőlt el az Európai Unió sorsa. Kérem, adjon egy kis brüsszeli helyzetjelentést: mi jellemezte leginkább a brüsszeli döntéshozókat az elmúlt hetekben?

– Már maga az állítás, hogy eldőlt az EU sorsa, nagyon optimista, amit én Brüsszelből nem tudok megerősíteni, de tény, hogy rendkívül felgyorsultak az események. Ekkora nyomás, ilyen gyors fordulatok, fejlemények nem voltak még az itteni intézményekben, talán csak a monetáris unió megalakulásakor. Még nem látszanak a konkrét megoldások, most kell hogy döntés szülessen az Európai Intervenciós Alap növeléséről, a bankok tőkésítéséről és arról, hogy újra lehet-e vagy kell-e tárgyalni az EU alapszerződéseit.

Kedden, egy nappal a meghatározó EU-csúcs előtt mekkora bizakodással tekint Ön a meghozandó döntések elé?

– Nem várok hangzatos és földrengető újításokat, azt azonban igen, hogy olyan pénzügyi megoldások és politikai döntések szülessenek, amelyek nem engedik a görög helyzetet tovább súlyosbodni és megoldást is hoznak. Helyeslem ugyanakkor Angela Merkel német kancellár állítását, miszerint nem szabad precedenst kreálni a túlköltekezést illetően. Költségvetési fegyelemre van szükség további gyengélkedő államok esetében is, és olyan intézkedéseket kellene hozni, amelyek megállítják az euroszkeptikus tendenciákat, ráadásul gátat szabnak a szélsőséges nézetek terjedésének is, amelyeknek a gazdasági nehézségek mindig is melegágyai voltak. Azt hiszem, nem szabad Görögország kezét elengedni, mert megvannak a kiutat jelentő megoldások, bár nagyon fájdalmasak lesznek a görög nép számára. Szembe kell néznünk azzal, hogy lehetőségeinken fölül éltünk az elmúlt évtizedekben. (...) Én optimista vagyok és amondó, hogy Romániának vagy Erdélynek az erős és szigorúan szabályozott Európa csak jót jelent.

Románia számára mindig is jót tett a külföldi nyomás, mert hatásukra változások, reformok születtek. Az erős koordinált Európai Unió azt is jelenti, hogy a szuverenitás átadásának folyamata továbbmegy, de ez miért lenne baj? Románia jó helyzetben van, és ha ügyesen tudja kihasználni az adottságait, akár markáns pozíciót is szerezhet magának. (...) A következő másfél-két évben két alapvető uniós politika reformjáról fogunk vitatkozni. 2013 végére véglegesítik az új, hét évre szóló pénzügyi perspektívát és költségvetést, amelyen belül az új agrárpolitika és regionális fejlesztési politika sorsa is eldől. (...) Szerintem a régiók kérdésében nekünk Romániában több bajunk van, mint Brüsszelben: otthon kell a régióátszervezést megoldani.

Készítette: Szakács Zsuzsanna, Totka László

Tavaly novemberben, Strasbourgban a Belfort-Montbeliard Egyetemi Intézet 38 diákjával és tanárjával találkoztam, akik Jean-Jaques Wagner professzor vezetésével látogatták meg az Európai Parlamentet. Ezen azt javasoltam a fiataloknak, hogy ne essenek egyes politikusok populista diskurzusainak csapdájába, akik kihasználva a világválság következményeit, szegregációs üzeneteket fogalmaznak meg, vagy a határok és egyéb korlátok újraállítását szorgalmazzák az Európai Unióban. Beszéltem arról, hogy a gazdasági válság nyomán, különösen a szociális jellegű következmények miatt érthető a fiatalok bizalmatlansága és felháborodása, ezért azt javasoltam, hogy nagyobb mértékű demokrácia mellett foglaljanak állást. Felhívtam a figyelmet arra is, hogy a régi tagállamok szerint a munkahelyek hiányáért a romániaiak, a lengyelek, általában véve a kelet-európai polgárok a hibásak, közben viszont elfelejtik elmondani, hogy az Európai Uniónak 2004-es és 2007-es bővítése során 500 millió polgára lett, és ezzel demográfiai szempontból a harmadik helyet szerezte meg Kína és India után. Elfelejtik megemlíteni azt is, hogy a közép- és kelet-európai országok nemcsak a problémáikkal, hanem gazdasági potenciáljukkal, kulturális értékeivel, hatalmas tudással és humán erőforrás-anyaggal együtt lettek az Unió tagjai. Emlékeztetettem a fiatalokat, hogy a gazdasági válság és a globális verseny által teremtett helyzetben egyetlen tagállam sem tud egyedül győztesen kikerülni.

Folytatódott képviselői irodám gyakornoki programja, 2008-2012 között 38 erdélyi magyar fiatal vett részt öthetes gyakornoki időszakon. Velük találkoztunk július elején a marosfői EU-Táborban, azért ezen a helyszínen, mert évek óta együttműködünk a MIÉRT-tel, amely a gyakornokaink kiválasztásában is részt vesz. A Brüsszelből jöttem, mesterségem címere – Európai gyakornokság: mi hasznom lett belőle címmel megtartott, jó hangulatú beszélgetésen elmondtam gyorsfelmérésünk eredményét, amely szerint a 38 gyakornokból 30-an ma is az RMDSZ vagy a MIÉRT környékén dolgoznak és folytatják a közösségi munkát, amely egyébként feltétele volt annak, hogy megpályázhassák a gyakornokságot.

Winkler Gyula gyakornokai az 9. EU-Táborban
Winkler Gyula gyakornokai az 9. EU-Táborban

A MIÉRT által kiválasztott gyakornokok kitűnően teljesítettek, éppen ezért megegyeztünk Bodor Lászlóval, hogy a jövőben is folytatjuk az együttműködést, a MIÉRT nyertesek fődíja brüsszeli tanulmányút, a Winkler kabinet gyakornokai továbbra is a MIÉRT ajánlásával kell jelentkezniük, de egyéb közös projektekben, mint például az EU 2020 – Erdély 2020, vagy közös rendezvényekben is gondolkodunk. Javasoltam gyakornokainknak, hogy tartsák egymás között a kapcsolatot, segítsék egymás szakmai előmenetelét. A gyakornokok többsége arról számolt be, hogy munkahelykereséskor, ösztöndíjak megpályázásakor előnyös volt, hogy önéletrajzukban szerepelhetett az Európai Parlamentben szerzett tapasztalat. A beszélgetésen résztvevők megegyeztek, hogy jövőben is találkoznak az EU-táborban.

Képviselői gyakornoki program
- szemelvények a gyakornokok útinaplójából -

Brüsszeli beszámoló... avagy a felvállalt értékek fővárosa

Nehezen tudnám szavakba önteni az érzést, amit az ottani élettel való találkozás keltett. Új világ, talán ez volna a helyes kifejezés. Az emberek mindennapi élete, a más mérce, amit egy kozmopolita város, életmód és környezet ad, mind nem várt értékként gazdagították eddigi életszemléletemet.

Az európai parlamenti élettel és munkával való kapcsolat szolid alapot szolgáltatott az elkövetkező feladatvállalásaimhoz.

Ebben az időszakban részt vettem számos gyűlésen, szakbizottsági és delegációs ülésen, szemináriumon és a strasbourgi plenáris üléseken. Mindenik más témát tárgyalt, mutatott be. Érdekes volt megfigyelni a konkrétumot a politikai szerepvállalással kapcsolatban, ez olyan tényező, melyet közemberként itthonról talán nehezebben lehet megérteni.

Csodálatos világ az, ahol 27 tagállam van, 23 különböző nyelvet beszélnek, mégis mindenki érti a másikat, a közös célkitűzések függvényében lobbiznak, és a képviseltek érdekében sikerül közös nevezőre jutniuk.

Antal Annamária,
2011. október 15.


Az Unió varázsa

A napok és hetek csak úgy pörögtek, mintha másodpercek lettek volna és minden nappal többnek és többnek éreztem magam. Még az úgynevezett zöld hét (amikor a képviselők választókörzeteikben dolgoznak, és Brüsszelben nem tartanak gyűléseket) nyugalma sem tűnt unalmasnak. Ezen a héten lelassul az élet a Parlamentben és elfogynak az emberek, így lehetőségem volt megismerni a könyvtárat és megoldani a rám ruházott feladatokat.

Pár hét után már egészen úgy éreztem, hogy én is oda tartozok, és állandó része vagyok a Parlament működésének, még akkor is, ha a parlamenti belépőkártyámon ott virított az egyre közeledő hazajövetelem dátuma. Az új világ édes íze már első perctől kezdve elandalított és csak azt kerestem, hogy hogyan tudnék újra bekerülni az épület falai közé.

Öt hét csupán, de a legemlékezetesebb hónap eddigi életemben. A Parlamentbe belépve egy új világ tárul az ember elé, állandó kedvesség fogadja a látogatót, ami csak fokozódik a kis iroda falai között. Egy életre szóló élmény és tapasztalat, amit mindenkinek meg kell ismerni! Köszönettel tartozom a nagyszerű lehetőségért, sok támogatásért, barátságért mindazoknak , akik segítségemre voltak a gyakornokságom alatt!

Sólyom Réka
Kolozsvár, 2012. március 16.


Az Unió mi vagyunk

Most már, így utólag, elmondhatom, hogy nincs az a beszámoló, ami valósághűen visszatudná adni az ott megélt öt hetet, ezért az én szándékom is csupán az, hogy tapasztalataimat lelkesen megosztva másokkal, buzdítsak minden fiatalt (és nemcsak), hogy járjon nyitott szemmel a világban és ragadjon meg minden lehetőséget.

Az ottlétem második felében két látogatócsoportot is vendégül fogadott Winkler képviselő úr. A háromnapos látogatás nekem is jó lehetőség volt, hogy jobban megismerjem a várost és a Parlamentet, néha már azon vettem észre magam, hogy idegenvezetőként mutogatok az irodák és folyosók felé, amiket én is csak néhány hete ismertem meg. Ez is bizonyítja, hogy mennyire befogadó a város és a Parlamentben dolgozó emberek, mennyire rövid idő alatt lettem része ennek a világnak, egy idő után már fel sem tűnt, ha angolul szólaltam meg vagy franciául kértem a kávét (na jó, az utóbbi azért feltűnt).

Elmondhatom, hogy több lettem, nem csak, mint diák, hanem mint ember is!

Incze Andrea
Csíkszereda, 2012. április 24.

Vissza a tartalomjegyzékhez »


Letöltés (PDF formátum - 2,39 MB)

 
 
FŐOLDAL  |  ÖNÉLETRAJZ  |  EURÓPAI UTINAPLÓ  |  TEVÉKENYSÉG  |  GALÉRIA
 
Developed by: Konnertfilm © 2009