Európában súlyos identitásválság van, amelynek kialakulásához számos tényező vezetett, de minden bizonnyal a legsürgetőbb és egyben a leglátványosabb közülük a gazdasági válság. 2011-ben az Európai Bizottság azt javasolta, hogy 2013 legyen a polgárok európai éve, kiemelve azt, hogy szükség van a polgárok közvetlen részvételére az Európai Unió alakításában. [ Bővebben ]
 
 
Az erdélyi magyar nemzeti közösség legitim érdekképviselete, az RMDSZ számára az idei év legfontosabb külpolitikai célja a kisebbségi európai polgári kezdeményezésének elindítása és az európai kisebbségvédelmi keretszabályozási csomag – a Minority SafePack – elfogadása lesz. [ Bővebben ]
 


Látogatók száma : 1340214

MÁSFÉL ÉV AZ EURÓPAI PARLAMENTBEN

Letöltés (PDF formátum - 0.8 MByte)

Tartalomjegyzék:
Másfél év az Európai Parlamentben

A nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása Délkelet-Európa stabilitásának feltétele
Szakbizottsági munkám az Európai Parlamentben
Régióink fejlődése - az RMDSZ egyik legfontosabb célkitűzése
Versenyképes ország, erős magyar közösség
Politikai tevékenység Brüsszelben és otthon
Kapcsolattartás a szülőfölddel és a romániai magyar közösséggel
A magyar fiatalok szakmai fejlődésének támogatása

 

Másfél év az Európai Parlamentben

Európai parlamenti tevékenységem a 2007-2009 közötti időszakban
 

Az erdélyi magyarság 1990-ben kijelölt egy utat és azon következetesen haladt. Az európai utat, a parlamenti demokrácia eszközeit, valamint az egységes képviseletet választottuk. Tizenhét esztendő következetes munkája után egy fontos eredmény született: az Európai Unió állampolgárai vagyunk 2007. január elsejétől. Ez jelentős változást hozott a romániai magyar közösség itthoni helyzetében és európai státusában egyaránt. A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek kulcsszerepe volt országunk EU csatlakozásában. Az uniós csatlakozás megtörtént, viszont az integráció még kihívásként áll előttünk.

Winkler Gyula2007 novemberében volt az első alkalom, hogy a romániai képviselők közvetlen választás útján kerültek a brüsszeli törvényhozásba. Másfél év telt el azóta, hogy átvettem az európai parlamenti mandátumot. A bemutatkozások és ismerkedések ideje hamar lejárt, a mindössze 18 hónapos mandátum minden percét ki kellett használnom, annak érdekében, hogy az erdélyi magyarság képviseletében hatékony munkát végezzek az Európai Parlamentben.

EP-képviselőként mindig annak a közösségnek az érdekeit tartom szem előtt, amely felhatalmazott európai képviseletére: a romániai magyar nemzeti közösség fejlődéséért dolgozom. RMDSZ-es képviselőként ragaszkodtam ahhoz, hogy ugyanazt az üzenetet képviseljem itt Brüsszelben, mint kollegáim Bukarestben és Erdélyben, mert hiszem azt, hogy csak a következetes munka, egységes fellépés vezet eredményhez.

Tevékenységem fontos része gazdasági területen zajlik, mert úgy vélem, hogy az erdélyi régióknak a fejlődés érdekében meg kell erősödniük. A kulcsszó a fenntarthatóság és a versenyképesség. Ehhez pedig közös akarat, együttműködés szükséges. Közösségünk fennmaradásához és megerősödéséhez nélkülözhetetlen autonómiaformák megvalósítását akkor tartom lehetségesnek, ha ezzel párhuzamosan az autonómiaformák gazdasági alapjait is megteremtjük.

A romániai magyar közösségnek, akár a székelyföldi, tömbben élő, akár a multikulturális környezetben, akár a szórványban maradt részeit vesszük figyelembe, arra van szüksége, hogy intézményesítsük a szubszidiaritás európai elvére épülő autonómiaformákat. Ezt a célkitűzést a bukaresti törvényhozásban és az Európai Parlamentben jól összehangolt munkával - egy uniós szintű kisebbségvédelmi keretszabályozás megalkotására és életbe léptetésére támaszkodva - valósíthatjuk meg, ezért ez európai parlamenti képviselői tevékenységem kiemelt területe.

A szervezeti önkormányzat elve alapján működő Szövetségünk legújabb, szerves része az Európai Parlamenti képviselőcsoport. EP-képviselőként együtt dolgozom a Szövetség testületeivel, tisztségviselőivel. Rendszeresen tájékoztatom a szövetségi elnököt külpolitikai kérdésekben, az ügyvezető elnököt politikai és szakmai témákban, részt vettem a Szövetségi Állandó Tanács munkájában. Területi szervezeteink és önkormányzataink meghívására szakmai, politikai és közösségi rendezvényeken vettem részt, többször közösen szerveztük meg ezeket.

Az EP-képviselői munka együttműködési készséget és csapatszellemet igényel. Rendszeresen konzultálok az RMDSZ parlamenti képviselőivel és szenátoraival, önkormányzati tisztségviselőinkkel. Együtt dolgozom a MIÉRT-ben tömörülő ifjúsági szervezetekkel, kiemelt figyelemben részesítem a magyar civil szervezetekkel és a magyar egyházakkal való együttműködést. Munkámat tízfős szakértői csoport segíti Erdélyben és Brüsszelben.

Az RMDSZ 2008-ban két fontos politikai megmérettetésen vett részt: az önkormányzati és a parlamenti választásokon. Az RMDSZ mindkét kampányában európai parlamenti képviselői minőségemben munkát vállaltam. Az erdélyi megyék nagy többségében, több mint 50 különböző településen, valamint a fővárosban vettem részt kampányrendezvényeken.

Winkler Gyula, európai parlamenti képviselő

Vissza a tartalomjegyzékhez >>


A nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása Délkelet-Európa stabilitásának feltétele

Európai parlamenti képviselőként elsősorban az erdélyi magyar közösség érdekeit tartottam szem előtt, legyen szó romániai belpolitikáról vagy külpolitikai kérdésről. Wilfried Martensnek, az Európai Néppárt elnökének személyesen is ismertettem, hogy miért fontos célkitűzés számunkra az EU kisebbségi jogokról szóló kerettörvénye.

Koszovó függetlenségének elismerése mellett szólaltam fel az Európai Parlament 2008. februári plenáris ülésén, amikor azt kértem az Európai Uniótól, hogy vállaljon úttörő szerepet az európai kisebbségek jogainak elismerésében, egy olyan törvényes keret megteremtésével, amely uniós szinten biztosítaná a nemzeti kisebbségek jogait. Hasonló állásponton voltam, amikor a Horvátország felkészültségéről szóló EP-jelentést fogadtuk el 2008 áprilisában. Felszólalásomban arra hívtam fel a figyelmet, hogy Horvátország uniós csatlakozása a térség stabilitásához és gazdasági fellendüléséhez vezetne, éppen ezért fontos, hogy megmaradjon a balkáni államok számára az integráció perspektívája. Több alkalommal is elmondtam, hogy az erdélyi magyarok kiemelt figyelemmel követik az etnikai konfliktusokat, és sajnos, a jugoszláv utódállamok véres közelmúltja kézzelfogható példája annak, hogy a többség intoleranciája, a szélsőséges nacionalizmus milyen hamar konfliktusövezetté alakítanak egy régiót.

Minority Intergroup ülése - 2008. szeptember 16.
Minority Intergroup ülése - 2008. szeptember 16.

Vendégül láttam a Romániai Nemzeti Kisebbségek Tanácsának küldöttségét Brüsszelben 2008 szeptemberében, ahol a Minority Intergroup kisebbségügyi munka-csoport1 tagjaival folytattak megbeszélést és részt vettek egy, a Kultúrák Közti Párbeszéd Éve alkalmából szervezett vitán. Hiszem azt, hogy az Európai Parlamentnek élen kell járnia a kisebbségek védelme érdekében és ezt hangsúlyoztam 2009 februárjában is, amikor hozzászóltam a kisebbségekkel kapcsolatos vitához, amelyet a Minority Intergroup által, az Európai Bizottság felé megfogalmazott kérdések kapcsán tűztek napirendre.

2009. február 18-án, eleget téve a székelyföldiek felkérésének, a Brüsszelben tartott mini-plenáris ülésen felszólalásunkban Sógor Csaba képviselőtársammal közösen ismertettük a sepsiszentgyörgyi nagy-gyűlésen elfogadott petíció szövegét. A petíció szövegét egy kísérőlevéllel kiegészítve Hans-Gert Pötteringnek, az Európai Parlament elnökének is eljuttattuk. Felszólalásomban a kisebbségek szemszögéből vázoltam a jelenlegi romániai helyzetet, emlékeztetve, hogy a 2008 decemberében megalakult nagy-koalíció első lépése az volt, hogy politikai algoritmus alapján szétosztotta a közintézmények és a teljes állami közigazgatás vezetői tisztségeit, semmibe véve a köztisztviselők jogállásáról szóló, európai szellemiségű törvényt, mely garantálja az EU gyakorlatához hasonló, szakmai és nem politikai képességeken alapuló köztisztviselői státust.

"Az Európai Parlamentnek - az unió intézményei közül - élen kell járnia az etnikai kisebbségek védelmében, érdemi vitát kezdeményezve a kisebbségek jogállásának helyzetéről. A Parlamentnek fel kell vállalnia, hogy kidolgoz és elfogad egy olyan keretszabályozást, amely minden tagállamra kötelező érvényű. Ez a keretszabályozás akkor felel meg valójában a kisebbségi közösségek érdekeinek, ha - figyelembe tartva a szubszidiaritás elvét - tartalmazza rendelkezései között azt, hogy a különböző, a többség és kisebbségek közötti konszenzusra épülő autonómia-formák megvalósítása a járható út a kisebbségi közösségek megfelelő státusának biztosításában."

Winkler Gyula felszólalása az Európai Parlamentben, 2009. február 03.

Vissza a tartalomjegyzékhez >>

Szakbizottsági munkám az Európai Parlamentben

Az Európai Parlamentben a képviselők szakbizottságokban, munkacsoportokban és külföldi delegációk tagjaiként fejtik ki tevékenységüket. Másfél éves mandátumom alatt az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi, valamint Regionális Fejlesztési szakbizottságaiban dolgoztam. Ugyanakkor tagja vagyok az EP Minority Intergroup kisebbségügyi munkacsoportjának és az Európai Unió-Latin-Amerika parlamenti közgyűlésébe delegált küldöttségének.

Számos módosító javaslatot nyújtottam be az EP-ben olyan témák kapcsán, amelyek az ország és Erdély érdekeihez fűződnek, például a kis- és középvállalkozások szerepe a nemzetközi kereskedelemben jelentéstervezethez vagy a Kisvállalkozói Törvénycsomaghoz kapcsolódó jelentéstervezethez. Ugyanakkor árnyék-jelentéstevő voltam a néppárti frakció részéről az European Globalisation Adjustment Fund (Európai Globalizációs Kiigazítási Alap) módosításához kapcsolódó, a REGI szakbizottságban készített véleményezésnél.

Vissza a tartalomjegyzékhez >>

Régióink fejlődése - az RMDSZ egyik legfontosabb célkitűzése

Az Európai Parlamentben az RMDSZ prioritásait képviselem. Ezek közül az egyik legfontosabb a regionális fejlesztés. Szilárd meggyőződésem, hogy a jelenlegi fejlesztési régiók újraosztása jelentősen hozzájárulna a regionális identitás megerősítéséhez, amely elengedhetetlen a gazdasági fellendüléshez.

REGI logóEzért is választottam a REGI-bizottságot2, amelynek helyettesítő tagjaként, többször is találkoztam Danuta Hübnerrel, az EU regionális fejlesztésért felelős biztosával, akinek ismertettem a hazai gondokat a fejlesztési régiók kapcsán. Többször elmondtam, hogy ha most nem szervezzük át a fejlesztési régióinkat, 2013-tól kezdődően drágán megfizetjük ezt, és mindent megtettem, hogy a közvélemény érdeklődését is felkeltsem a téma iránt. Számos rendezvényen sikerült ebben a témakörben ismertetni az RMDSZ álláspontját.

Winkler Gyula és Danuta Hübner - 2008. április 15.
Winkler Gyula és Danuta Hübner - 2008. április 15.

A Romániai Megyei Tanácsok Brüsszeli Képviselete által 2008 márciusában, Brüsszelben szervezett tanácskozáson is elmagyaráztam, hogy a romániai Regionális Fejlesztési Ügynökségek miért nem tudnak nagyszabású projekteket készíteni: a jelenlegi regionális felosztás nem teszi lehetővé a koherens regionális politika kialakulását, ugyanakkor a jelenlegi struktúrában nem létezik a régión belüli kohézió sem. Kisebb régiókra van szükség, ahol gazdasági-társadalmi kohézió van, és amely a hagyományos, a történelem folyamán kialakult struktúrát követi.

Kezdeményezésemre az RMDSZ, az Európai Néppárttal közösen Régiók az értékek Európájában címmel nagysikerű konferenciát szervezett Szovátán 2008. április 4. és 5. között. Ez alkalommal Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a román civil társadalomhoz intézett felhívást, hogy vegyenek részt a közvitában a regionális felosztás ügyéről és úgy alakítsunk ki konszenzust.

Régiók az értékek Európájában c. konferencia
Régiók az értékek Európájában c. konferencia

Hasonló témakörben szerveztünk a Kovászna megyei Árkoson konferenciát és a regionális fejlesztés kérdéséről tartottam előadást a petrozsényi polgármesteri hivatal által szervezett „EU villages - meeting points for citizens in Europe" nevet viselő program rendezvényén is.

Ugyanezt a témát jártuk körül a romániai EP-képviselőkkel, amikor Borbély László, a volt Tăriceanu-kabinet RMDSZ-es fejlesztési minisztere látogatott Brüsszelbe 2008 júniusában. A következtetés egyértelmű volt mindenki számára: újra kell gondolni a régiók felosztását.

Az RMDSZ kidolgozott és 2008. október 14-én a bukaresti törvényhozás elé terjesztett egy törvénytervezetet, amelyben 16 régió létrehozását javasolja. Ezek a régiók jogi személyiséggel rendelkeznének, és választott regionális tanácsok vezetnék. Csakis így lehet olyan szintű hatékonyságot elérni, hogy a strukturális és kohéziós alapokat sikeresen le tudják hívni, ugyanakkor így sikerülne versenyképes régiókat létrehozni, amelyek az erdélyi magyarság szempontjából létfontosságúak. Az Európai Bizottság regionális fejlesztési biztosát, Danuta Hübner asszonyt személyesen tájékoztattam törvénytervezetünk tartalmáról, valamint ennek előnyeiről.

Vissza a tartalomjegyzékhez >>

Versenyképes ország, erős magyar közösség

Gazdasági területen végzett képviselői munkám során is mindig szem előtt tartottam azokat az értékeket, amelyeket szülőföldemről hozok. Románia és szülőföldem érdekeit képviseltem a postai szolgáltatások liberalizálásának kérdésében, a 2014-re tervezett euróövezethez való csatlakozás, a gazdasági és közös monetáris politikák ügyében.

A kis- és középvállalkozások megerősítése, az új tagállamok számára létrehozott kohéziós alapok növelése, a mezőgazdasági kistermelők támogatása, az egységesen igénybe vehető Közösségi Kereskedelmi Védőintézkedések - mind olyan kérdések, amelyek kapcsán felszólaltam vagy írásban jeleztem álláspontomat, mert fontosnak tartom a magyar közösség és az ország fejlődése szempontjából.

A kis- és középvállalkozások megerősítését minden erőmmel támogatom, éppen ezért aláírásommal támogattam azt az Európai Bizottságnak és az Európai Tanácsnak írt nyilatkozatot, amely a kis- és középvállalkozásoknak előnyös törvénykezés megalkotását szorgalmazza.

Az Európai Uniónak prioritásként kell kezelnie a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását, az új jogszabálynak pedig le kell vennie az adminisztratív terhet a kis cégek válláról.

SME Union and SME Circle logosEhhez a tevékenységemhez kötődik a SME Union - Kis- és Középvállalkozások Európai Szövetsége3 és az SME Circle4 keretében végzett munkám. Az SME Unionnak, mint az Európai Néppárt vállalkozói lobbiszervezetének, a célkitűzése, hogy a kis- és középvállalkozóknak kedvező európai szabályozási keretet alakítson ki. Az RMDSZ tagja az SME Unionnak. 2008 júniusában, Bécsben az SME Union közgyűlésén én mutattam be az RMDSZ pályázatát, amelynek tagságát egyöntetűen elfogadták.

A csatlakozást követően a romániai kis- és közepes vállalatoknak is fel kell zárkózniuk és be kell kapcsolódniuk az európai kereskedelmi és gazdasági körforgásba. A RMDSZ SME Union tagságának célja, hogy az erdélyi magyar vállalkozók ismerjék meg a lobbi hálózatában lévő lehetőségeket és használják fel ezeket.

Ennek első lépéseként Nagyváradon szerveztünk üzletember-találkozót, ahová Erdély minden részéről érkeztek vállalkozószövetségek képviselői és személyesen alakíthattak ki kapcsolatot a SME Union tagjaival.

Gazdasági konferencia, az SME Union közös szervezésében, Nagyvárad – 2008. szeptember 26.
Gazdasági konferencia, az SME Union közös szervezésében
Nagyvárad - 2008. szeptember 26.

Ma Erdélyben versenyképes kis- és középvállalkozásokra van szükség, amelyek fenntartható módon tudják biztosítani a gazdasági fellendülést és új munkahelyek teremtését.

Bizalom kérdése, hogy a gazdasági válság közepette a kis- és középvállalkozók hogyan szervezik meg tevékenységüket, és az egyértelmű, hogy az elkövetkező években az uniós finanszírozások súlya jelentős mértékben megnövekedik - hívtam fel a vállalkozók figyelmét 2009 januárjában Sepsiszentgyörgyön és Brassóban, márciusban Nagyváradon, míg áprilisban Marosvásárhelyen, ahol az Európai Unió Gazdasági Fellendítési Tervét mutattam be. Ugyanakkor nekünk, európai képviselőknek arra is vigyáznunk kell, hogy az Európai Unió tagállamaiban ne éledjen újra a protekcionizmus, különösen most, hogy a gazdasági világválság egyre jobban kihat térségünkre is.

Winkler: prioritás nélküli a romániai válságkezelés
ÚMSZ | 2009 március 30.

Nagyváradon mutatta be a hétvégén Winkler Gyula európai parlamenti képviselő az Európai Unió gazdasági fellendítési tervét.

A Romániai Vállalkozásokért Egyesület és az Európai Néppárt által szervezett gazdasági konferencián több mint 60 vállalkozó és helyi önkormányzati képviselő vett részt.

„Az unió gazdasági válságkezelő programjának akkor lehet csak konkrét eredménye, ha a bukaresti kormány intézkedései megfelelnek az európai tendenciáknak. Ez sajnos nem történik meg itthon, sőt a pénzügyminisztertől azt is megtudhattuk, hogy a kormánynak nem áll szándékéban 2010 januárja előtt módosítani az Adótörvénykönyvet, tehát az adóterhek csökkentéséről szóló ígéretek választási jelszavak maradtak" - fejtette ki Winkler, hozzátéve, hogy ezzel párhuzamosan a gazdasági válság szociális következményei egyre aggasztóbban mutatkoznak Romániában és Erdélyben egyaránt.

„Egy olyan szociális robbanáshoz közeledünk, amelyet úgy látom, hogy mindenki érzékel, kivéve a kormányt" - hívta fel a figyelmet a gazdasági szakember, bírálóan hozzátéve, hogy Románia nemcsak hogy nem ülteti gyakorlatba, de még ki sem dolgozta azokat a válságkezelő stratégiai lépéseket, amelyek létfontosságúak lennének ebben a helyzetben.

Az Európai Unió Gazdasági Fellendítési Terve - European Economic Recovery Plan - (amelyet 2008 végén dolgozott ki az Európai Bizottság) csak akkor lehet sikeres, ha az összehangolás európai szinten történik, mert látnunk kell, hogy nem érünk el semmit, ha a tagállamokban meghozott intézkedések kioltják egymást. Egy tagállam - saját gazdaságát élénkítő - intézkedésének következményei ne legyenek egy másik tagállam kárára, sem a unió versenypolitikájának, sem a munkaerőpiacnak a szempontjából. A gazdasági ösztönzésnek nem az a szerepe, hogy helyettesítse a vállalkozói szféra kezdeményezőképességét, hanem, hogy a válság hatásait enyhítse. Éppen ezért a kis- és középvállalkozókra kell hangsúlyt fektetni, biztosítva számukra a finanszírozás elérhetőségét és hozzásegíteni őket - a bürokrácia, valamint az adminisztratív terhek csökkentésével - az európai források felhasználásához.

A volt Tăriceanu-kabinet akkori kereskedelmi minisztereként tartottam, de az INTA5 tagjaként most is tartom a kapcsolatot a Kis- és Középvállalkozások, Kereskedelem, Turizmus és Szabadfoglalkozások Minisztériumának külkereskedelmi osztályával. Vállaltam, hogy képviselem az EP Nemzetközi Külkereskedelmi Bizottságában a romániai Exporttanács érdekeit, amelyben én is tevékenykedtem miniszterként. Az Exporttanácsban minden gazdasági tevékenységhez kötődő minisztérium, a különböző szakmai ágazatok, a kereskedelmi és iparkamara, munkaadók képviselői vesznek részt. Az Exporttanács a bukaresti kormány tanácsadó testülete.

INTA logóCélul tűztem ki, hogy ne csak képviseljem a romániai exportőrök érdekeit az INTA ülésein, hanem felvállaltam a kölcsönös tájékoztatást is. Rendszeresem részt veszek az Exporttanács gyűlésein, így első kézből értesülhetek a hazai kereskedők álláspontjáról és képviselhetem őket az Európai Parlamentben.

Bolgár és görög kollegámmal közösen szerveztünk közmeghallgatást az INTA ülésén, amelyen részt vett Imre István, a Kis- és Középvállalkozások, Kereskedelem, Turizmus és Szabadfoglalkozások Minisztérium akkori államtitkára. Az eseményen a dél-kelet európai gazdaság bekapcsolásáról tárgyaltunk a globális kereskedelmi rendszerbe.

Ehhez kapcsolódóan látogattam Görögországba idén januárban, mint az INTA-bizottsági képviselőkből álló delegáció tagja, ahol a Délkelet-Európa és a globális kereskedelem témakörökben találkoztunk a görög parlament elnökével és tagjaival, tárgyaltunk a külügyminiszter-helyettessel, valamint más döntéshozókkal.

Szorgalmazzuk, hogy az Unió közös kereskedelmi politikáját egyrészt globálisan, másrészt térségenként dolgozzuk ki. Az unió globális kereskedelmi pozícióját térségenkénti kezdeményezések révén meg lehet erősíteni. A Mediterrán Unió, a Fekete-tengeri szinergia és a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés azok a kezdeményezések, amelyekben Románia, Bulgária és Görögország kulcsszerepet játszhatnak. Ezen a szinten is be kell bizonyítanunk, hogy rendelkezünk kezdeményezőkészséggel és vezető szerepet tudunk vállalni, mind a kormányzati, mind a törvényhozási együttműködések szintjén. Ez különösen fontos, hiszen a Lisszaboni Szerződés elfogadását követően az Európai Parlament és a tagországok parlamentjeinek konzultációs szerepe jelentősen megnő.

EuroLat logóAz Európai Unió a világ egyik legnagyobb kereskedelmi tényezője, óriási jelentőséggel bír a globális kereskedelmi folyamatokban. Különösen a gazdasági világválság idején nagyon fontos szerepet kapnak azok a tevékenységek, amelyek az Uniónak ezt a funkcióját megerősítik. Ezek közé tartozik az EUROLAT6 is, amelynek delegációjában tag vagyok, EP képviselőként részt veszek ennek éves közgyűlésén és az albizottsági munkálataiban is részt vállalok.

Vissza a tartalomjegyzékhez >>

Politikai tevékenység Brüsszelben és otthon

Az erdélyi magyarság hatékony érdekképviseletéhez elengedhetetlen, hogy mind az Európai Parlamenttel, mind pedig az Európai Bizottsággal jó viszonyt ápoljunk. Az EP-képviselői munka egyik legnagyobb kihívása éppen a kapcsolatok kialakítása, amelynek mentén elláthatjuk közösségünk érdekképviseletét. Nem elegendő csak a képviselőkollegákkal fenntartani jó kapcsolatot, hanem az Európai Bizottság magas rangú tisztviselőivel is együtt kell működni ahhoz, hogy valóban eredményeket érhessünk el.

Találkozó Hans-Gert Pötteringgel, az EP elnökével - 2008. június 09.
Találkozó Hans-Gert Pötteringgel, az EP elnökével - 2008. június 09.

Nagyon sok információt kell átadnunk Romániáról és az erdélyi magyarságról, hiszen alig ismerik problémáinkat, másképpen nem tudjuk a magunk javára fordítani az európai döntéshozatalt. Ezt a célt szolgálta a Danuta Hübnerrel, a regionális fejlesztésekért felelős biztossal folytatott megbeszélések sorozata, de találkoztam Kovács Lászlóval, az adó- és vámügyi biztossal, valamint Leonard Orbannal, a több- nyelvűségért felelős biztossal. Ezeken a megbeszéléseken ismertettem az RMDSZ elképzeléseit a költségvetési, pénzügyi politikákról és a romániai regionális fejlesztési kérdésről. Júniusban tagja voltam a Markó Béla szövetségi elnök vezette RMDSZ delegációnak, amelyet Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke és Wilfried Martens az Európai Néppárt elnöke, valamint Kovács László európai biztos fogadott.

Ez év márciusában, Brüsszelben, Borbély László RMDSZ ügyvezető alelnökkel együtt találkoztunk Antonio López Isturizzal, az Európai Néppárt főtitkárával, valamint az Európai Néppárt tagpártokért felelős politikai alelnökével, Corien Wortmann-Kool-lal is. Az EPP vezetői az EPP támogatásáról biztosították az RMDSZ politikusait az európai választásokon, kiemelve, hogy fontosnak tartják az RMDSZ jelenlétét a romániai politikai életben és értékelik szerepét az Európai Néppárt keretén belül.

Találkozó Antonio López Isturizzal, az EPP főtitkárával, 2009. március 16.
Találkozó Antonio López Isturizzal, az EPP főtitkárával, 2009. március 16.

Mint minden évben, az idén is megemlékeztünk az Európai Parlamentben az 1848-as forradalomról. 2008-ban a márciusi 15-ei ünnepségeket a felvidéki magyar EP-képviselők szervezték, míg idén az RMDSZ EP-képviselői, Sógor Csaba képviselőtársam és jómagam vállaltuk a szervezést, Strasbourgban, az egyesült Európa egyik fővárosában.

Strasbourg, 2009. március 10.
Strasbourg, 2009. március 10.

A rendezvénysorozat keretében koszorút helyeztünk el a strasbourgi Petőfi emlékműnél, vendégül láttuk a Borsika csíkszeredai gyermek-néptáncegyüttest, amely az Európai Parlamentben is tartott előadást.

(...) a Kultúrpalota Tükörtermében ünnepélyes keretek között adták át azokat a kitüntetéseket, amelyeket dr. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke a romániai magyar közösségek érdekében végzett kiemelkedő tevékenységük elismeréseként adományozott romániai magyar személyiségeknek.

(...) dr. Terényi János, Magyarország bukaresti nagykövete szerint, értékek mentése, értékek átadása, kisebbségvédelem, a magyar-román kapcsolatok erősítése érdekében tett erőfeszítések, ezek azok a szempontok, amelyek alapján kiválasztották a kitüntetetteket. Kiemelte, hogy a romániai magyar közösségnek az elmúlt másfél évtizedben oroszlánrésze volt az ország sorsának jobbra fordulásában.

(...) Winkler Gyula - a Magyar Köztársaság Arany érdem-keresztjét vette át.

(Népújság, 2008. 04.01)

EP-képviselőként a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) tevékenységében is részt vállalok, a szervezet gazdasági albizottságának vagyok a tagja. 2008. szeptember 12-én és 13-án részt vettem a KMKF éves plenáris ülésén.

Az RMDSZ vajdahunyadi szervezetének vagyok tagja, a Hunyad megyei szervezetének elnöke, a Szövetségi Képviselők Tanácsának a tagja, a Szórványfrakció vezetője, az SZKT gazdasági és költségvetési bizottságának tagja.

2008-ban, az EP képviselői tevékenységemmel párhuzamosan, az önkormányzati és a parlamenti választási kampányokat vezettem Hunyad megyében. Az RMDSZ az országos átlagnál valamivel jobban szerepelt megyénkben, ennek ellenére az egyéni választókerületes rendszer, valamint a Hunyad megyei szórványban élő magyar közösség demográfiai mutatói és földrajzi szétszórtsága nem tették lehetővé a parlamenti képviselői mandátum visszaszerzését.

Az RMDSZ tavalyi két kampányában európai parlamenti képviselői minőségemben munkát vállaltam, az erdélyi megyék nagy többségében, több mint 50 különböző településen, valamint a fővárosban vettem részt kampányrendez-vényeken.

Vissza a tartalomjegyzékhez >>

Kapcsolattartás a szülőfölddel és a romániai magyar közösséggel

A képviselői munka során fontos az információ két irányba való áramlásának biztosítása. Az elmúlt másfél évben nemcsak arra törekedtem, hogy rendszeresen tájékoztassam az otthoniakat az európai törvényhozás eredményeiről, hanem azt is fontosnak tartottam, hogy kapjak visszajelzést munkámról, napirenden legyek az itthoni problémákkal és ezeket közvetítsem az európai intézmények felé.

Gyakran találkozom a média képviselőivel; nemcsak Déván, hanem Bukarestben, Nagyváradon, Aradon, Brassóban, Resicabányán, Temesváron, Sepsiszentgyörgyön is tartottam sajtótájékoztatót. Jelenleg Déva mellett Aradon, Brassóban, Resicabányán és Medgyesen működik képviselői irodám, amelyeket azzal a céllal hoztunk létre, hogy megkönnyítsük a kapcsolattartást a magyar közösséggel és népszerűsítsük az európai intézményeket.

Látogató csoport Brüsszelben

Rendszeresen fogadok látogató-csoportokat Brüsszelben, közép-iskolás diákok és egyetemisták tekinthették meg, hogyan működik az Európai Parlament, de vendégeim voltak a civil szervezetek és a sajtó képviselői is. Maximálisan kihasználtuk a képviselői irodának járó keretet, 2008-ban 105, 2009-ben 50 személyt hívhattunk meg Brüsszelbe, megismertetve velük az Európai Parlament tevékenységét. Mindemellett még közel 160 hazai látogatónak segítettünk megpályázni brüsszeli utat, hogy megtekinthessék Európa fővárosát és az EU intézményeit. Ezeknek a látogatásoknak nem titkolt célja: személyesen megismerkedni az európai intézmények működésével, hiszen az ilyen jellegű élmények maradandóak és közelebb hozzák az Európai Uniót az emberekhez.

Mandátumom kezdetén indítottuk el személyes honlapomat, a www.winklergyula.ro weboldalt, amely 3 nyelven, magyarul, románul, angolul nyújt napi rendszerességgel tájékoztatást az Európai Parlamentben végzett munkámról, de ugyanakkor sok hasznos információ elérhető az Európai Unióról is.

Vissza a tartalomjegyzékhez >>

A magyar fiatalok szakmai fejlődésének támogatása

A mostanában sokat emlegetett kulcsszó, a versenyképesség nemcsak a közösség vagy egy ország szintjén elvárás, hanem az egyén szintjén is felelni kell a globális kihívásokra. Már mandátumom kezdetekor gyakornoki ösztöndíjat hirdettem meg, az elmúlt másfél évben 15 magyar fiatal dolgozhatott egy-egy hónapot brüsszeli képviselői irodámban. Az Európai Unióban szakértőként is lehet dolgozni, szeretném, ha az erdélyi magyar fiatalok is látnának kihívást ebben, hiszen az itt nyert tapasztalatokat otthon hasznosítani lehetne. Mindig is támogattam azokat a fiatalokat, akik külföldön megszerzett tudásukat szülőföldjükön kívánták hasznosítani, gyakornoki programom nekik szól.

A gyakornok,

  • tekintettel a 2008. július 15-én kelt e-mailre, amelynek értelmében szakmai gyakorlaton vehet részt az Európai Parlamentben, illetve az ezt módosító 2008. november 26-án kelt e-mailre, amely módosította az előző pontban említett szakmai gyakorlat időpontját,
  • tekintettel arra, hogy az Európai Parlament brüsszeli székhelyén egy átlagos napon több mint 10 ezer ember fordul meg,
  • mivel a brüsszeliek felismerték, hogy egy bábeli városban csak piktogramokkal lehet mindenki számára közérthetően kommunikálni, és ezt hibátlanul meg is valósították,
  • mivel a flamandok minden városban ugyanazon mintára építették a főteret, mégis sikerült a maguk módján egyedivé tenni őket,
  • tekintettel arra, hogy az EP-ben a kapcsolati háló határozza meg a munkád eredményességét, és figyelembe véve, hogy ezzel mindenki tisztában van, és ennek megfelelő nyitottsággal ismerkedik,

megállapítja,

  • hogy csak valamelyest sikerült belelátni az EP működésébe,
  • hogy utólag megvizsgálva, sokkal többet is elérhetett volna,

éppen ezért javasolja,

  • hogy az egymást követő gyakornokok, még ha személyesen nem is találkoznak, osszák meg egymással tapasztalataikat, ezzel is segítve az újoncokat,

továbbá felkéri a képviselőt, hogy a jelen beszámolót hozza nyilvánosságra és továbbítsa mindenkinek, akit érdekelhet.

Csomortáni Hunor beszámolója 2009 januárjában eltöltött gyakornoki tapasztalatairól

Szoros kapcsolatot alakítottam ki a Magyar Ifjúsági Értekezlettel, melynek rendezvényeire rendszeresen meghívást kapok. A tavalyi tusnádfürdői EU-táborban első alkalommal ült egy asztalhoz az EP-ben képviseltetett romániai pártok egy-egy európai parlamenti képviselője. Mindegyik párt képviselője egyetértett azzal, hogy a mobilitás az uniós tagság egyik nagy előnye és erre leginkább a fiatalok fogékonyak.

- Mi volt egyéves brüsszeli tevékenységének legkedvesebb pillanata? - kérdezem vendéglátónkat, Winkler Gyulát.
- A látogatócsoportok fogadása igen kellemes. Több mint kétszáz hazai látogatót sikerült fogadnom, részben úgy, hogy kihasználtam az erre a célra minden EP-képviselőnek járó keretet, részben úgy, hogy otthoni civil szervezetekkel pályáztunk. Próbáltam mindig a fiatalokra fektetni a hangsúlyt, hiszen fontos, hogy tudjuk, mit jelent számunkra az EP, tudnunk kell, miben élünk. Egyszóval azok voltak a legkedvesebb pillanatok, amikor sikerült újdonságot, érdekes, hasznos dolgokat bemutatni az otthonról jövőknek. (részlet D. Balázs Ildikó, Csíki Hírlapban megjelent riportjából)

„Annak is jelentősége van, hogy egy képviselő milyen nyelven tolmácsolja hozzászólását egy ülésen. Például a kisebbségi kérdések vitájának előkészületében magyarul szóltam hozzá, máskor, amikor a gazdasági válsággal kapcsolatos véleményemet mondtam el, angolul szóltam. De amikor az otthoni költségvetés végrehajtásáról volt szó, románul beszéltem" - fejtegette Winkler Gyula néppárti képviselő brüsszeli látogatásunk másnapján, amikor az Európai Parlament üvegpalotájának mindennapjaiba tekinthettünk be.

(részlet Jánossy Aliz, Krónikában megjelent riportjából)

Vissza a tartalomjegyzékhez >>


Jegyzetek:

1 Minority Intergroup - Frakcióközi Csoport a Történelmi Nemzeti Kisebbségekért, Alkotmányos Régiókért és Regionális Nyelvekért - Legfőbb célja egy jogi keret kidolgozása és elfogadtatása, amely az Unió tagállamaiban élő nemzeti kisebbségek statútumát ezek érdekeinek megfelelően szabályozza. Célja az uniós kisebbségvédelmi rendszer kiépítése. Az Intergroup havi rendszerességgel ülésezik, vitat meg európai (uniós, és azon kívüli) kisebbségi problémákat, fogad el határozatokat és ajánlásokat. Míg az Európa Tanács rendelkezik jogerős eszközökkel, amelyek a nemzeti kisebbségek helyzetére vonatkoznak, ugyanez még nem érvényes az EU intézményrendszerére.

2 Regionális Fejlesztési Bizottság (REGI) - A regionális és kohéziós politikák ügyével foglalkozik. Ez a bizottság felel az Európai Regionális Fejlesztési Alapért, a Kohéziós Alapokért és az Európai Unió regionális politikáiért. Követi, hogy az unió egyéb politikáinak lépései milyen hatással vannak a gazdasági és szociális kohézióra, koordinálja az EU Strukturális Alapjait. Foglalkozik az ultra-periférikus régiókkal és szigetekkel, a határmenti és régiók közötti együttműködésekkel. Kapcsolatban van a Régiók Bizottságával, a helyi és regionális hatóságokkal.

3 SME Union - Small and Medium Entrepreneurs Union - Az Európai Néppárt vállalkozási egyesülete, egy olyan hálózat, amely a vállalkozás orientált, keresztény demokrata, közép-jobboldali politikusokat és szervezeteket tömöríti. Az SME Union fő célkitűzése kedvező európai szabályozási keret kialakítása a kis- és közepes vállalkozások számára. Ugyanakkor az SME Union felvállalja a kis- és közepes vállalkozások érdekeinek képviseletét, hiszen ezek alkotják az európai gazdaság motorját.

4 SME Circle - Az Európai Néppárti frakció Kis- és Közepes Vállalkozói Köre több mint 70 EP képviselőt sorakoztat fel és az Európai Parlament legnagyobb gazdasági lobbicsoportját képezi. A Vállalkozói Kör keretet biztosít a néppárti frakció és a vállalkozók közötti párbeszédnek, elősegíti az egyeztetést a kis- és közepes vállalkozásokat érintő témákban.

5 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság (INTA) - Feladata a közös kereskedelmi politikák kidolgozása és életbeültetése, valamint ez a bizottság felel a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokért is. A világ országaival folytatott pénzügyi, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokról van szó, de ugyanakkor a regionális szervezetekkel (és a Kereskedelmi Világszervezettel - WTO) fenntartott kapcsolatokért is az INTA felel. Felügyeli a nemzetközi jog által előírt jogharmonizációt, a technikai standardizálás folyamatát.

6 EUROLAT - Az Európai és Latin-Amerikai Parlamentáris Gyűlés együttműködési keretet biztosít az európai törvényhozás és a dél-amerikai államok között. A Parlamentáris Gyűlésnek összesen 120 európai és latin-amerikai tagja van, három szakbizottsága is működik: biztonságpolitika és emberi jogok, gazdaság és nemzetközi kereskedelem, valamint környezetvédelem, oktatás és kultúra területén.


Letöltés (PDF formátum - 0.8 MByte)

 


 

 
 
FŐOLDAL  |  ÖNÉLETRAJZ  |  EURÓPAI UTINAPLÓ  |  TEVÉKENYSÉG  |  GALÉRIA
 
Developed by: Konnertfilm © 2009