Európában súlyos identitásválság van, amelynek kialakulásához számos tényező vezetett, de minden bizonnyal a legsürgetőbb és egyben a leglátványosabb közülük a gazdasági válság. 2011-ben az Európai Bizottság azt javasolta, hogy 2013 legyen a polgárok európai éve, kiemelve azt, hogy szükség van a polgárok közvetlen részvételére az Európai Unió alakításában. [ Bővebben ]
 
 
Az erdélyi magyar nemzeti közösség legitim érdekképviselete, az RMDSZ számára az idei év legfontosabb külpolitikai célja a kisebbségi európai polgári kezdeményezésének elindítása és az európai kisebbségvédelmi keretszabályozási csomag – a Minority SafePack – elfogadása lesz. [ Bővebben ]
 


Látogatók száma : 1340214

SAJTÓJELENLÉT

A VÉTÓ SZELE
2013-02-13

Románia és az EU-büdzsé: hogyan voksolunk az EP-ben?

Eltérően értelmezik a keretszámokat a politikusok: az USL, úgy tűnik, a vétóra játszik, a PDL megszavazza a költségvetést. Az RMDSZ még nem döntött, de Winkler csalódott.

Pénteken a 26 órán át tartó brüsszeli tanácskozás után a 27-ek vezetői végre elfogadták az Európai Unió 2014 és 2020 közötti többéves pénzügyi keretét. Eszerint a büdzsé felső határa a kötelezettségvállalásokra nézve 960 milliárd, a tényleges kifizetésekre nézve 908,4 milliárd euró. Ez azt jelenti, hogy az EU történetében először csökken a költségvetése az előző periódushoz képest, azaz elfogták a közösség megszorító csomagját. 

<<< Részletes beszámolónk az EU-csúcsról >>> 

Nincs még minden veszve - hangoztatja az Európai Parlament (EP), amely, bár nem jogosult újranyittatni a vitát a keretköltségvetésről, de az egész csomagról szavaznia kell majd igennel vagy nemmel. Akár vétóval is élhet a 2009-ben életbe lépett lisszaboni szerződés értelmében, ugyanis a többéves pénzügyi keret (multiannual financial framework, MFF) elfogadásához már az EP hozzájárulása is szükséges.

 

 Marjory van den Broeke, az Európai Parlament szóvivője még rögtön a büdzsé pénteki elfogadása után azt nyilatkozta, hogy az EP nem fogja elfogadni a tagállamok vezetői által most megszavazott keretköltségvetést. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke péntek délutánhoz képest szombaton már árnyaltabban fogalmazott, azt mondta, "nehéz lesz konszenzusra találni az EP-ben". 

Közben a parlamenti frakciók többsége közös nyilatkozatot adott ki, amelyben elfogadhatatlannak nevezik a büdzsét, és sajnálatukat fejezik ki, amiért Rompuy nem egyezetett velük. "Az igazi egyezkedések az EP-ben fognak kezdődni" - írják.

Milyen az EU-büdzsé Románia számára?

Ami Romániát illeti, Traian Băsescu államelnök elégedett, hiszen az ország növelte legnagyobb mértékben az EU-tól lehívható támogatások összegét a tagállamok közül, Victor Ponta miniszterelnök viszont „nagyon csalódott”, és diplomáciai buktáról beszél.

<<< EU-büdzsé: Băsescu elégedett, Ponta szerint ez csak PR-fogás >>>

A 2014-2020-as időszakban az ország 18%-kal több forrást használhat fel, 39,887 milliárd eurós keretről van szó, szemben a 2007-2013-as időszakra kiutalt 33,5 milliárd euróval.

Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter viszont mást olvas ki a számokból: arról beszélt, hogy míg 2007-2013 között 8,2 milliárd eurót kapott az ország vidékfejlesztésre és mezőgazdasági támogatásokra, ez a következő költségvetési periódusban 7,1 milliárd euróra csökken, pedig itt a legmagasabb a lehívási arány, 50% felett van, és 2013-ra elérheti a 70-80%-ot is.

 

Sokan hangoztatják ugyanis: teljesen mindegy, mekkora összeget kap az ország, mert úgysem tudja elkölteni. Tény, hogy az uniós alapok lehívási aránya siralmas, de még mindig elég ahhoz, hogy Románia az EU nettó haszonélvezője legyen.

2007-2012 között a GDP 1%-ával számolva Románia 8 milliárd eurót fizetett be a közös európai költségvetésbe, és összesen 10 milliárd eurót kapott: ebből 6 milliárd eurót projektekre, mint a strukturális alapok, vagy mezőgazdasági fejlesztések, 4 milliárdot pedig közvetlen kifizetésekre, mint például a gazdáknak nyújtott szubvenciók.

Ez persze nem jelenti azt, hogy rózsás a helyzet: a 2007-2013 között az országnak előirányzott 33,5 milliárd euró 60%-át a strukturális és kohéziós alapok teszik ki, itt viszont a pénzügyminisztérium adatai szerint alig 12%-os a lehívási arány.

Optimizmusra az adhat okot, hogy míg 2011-ben 700 millió eurót, tavaly már 1,2 milliárd eurós támogatást osztottak ki. Pályázatokból nincs hiány: a pénzügyminisztérium bejelentette: a tavaly benyújtott projektek összértéke duplája a hétéves ciklusra előirányzott összegnek.

A Ziarul Financiar arról számol be, hogy 2013 januárjában az Európai Bizottságnál Románia 75 jóváhagyott projekttel szerepel, ezek értéke 8,22 milliárd euró, többségük vidéki infrastrukturális beruházás, csatornázási munkálatok, vagy közlekedésfejlesztési projekt. Ez arra utal, hogy nőhet a lehívási arány a strukturális és kohéziós alapoknál is, ennek összege pedig nő a 2014-2020-as időszakban, 10%-kal.

Hogyan szavaznak majd a romániai képviselők?

Bár a számok egyértelműek, eltérően értelmezik azokat a romániai pártok. A kormányzó balliberális szövetség (USL) szerint a EP-nek élnie kellene vétójogával. Corina Creţu, a PSD európai parlamenti képviselője, az EP szocialista frakciójának alelnöke hétfőn azt nyilatkozta a Mediafax hírügynökségnek, hogy minden esély megvan arra, hogy az EU-büdzsét ne fogadja el az Európai Parlament, ebben az esetben pedig az Európai Bizottság évente kell majd elfogadjon egy-egy költségvetést. „A román állampolgárok érdeke, hogy ez a keretköltségvetés elbukjon, senki sem elégedett vele, leszámítva Traian Băsescu államelnököt” – mondta, és hozzátette: szerinte a hétvégén elfogadott MFF a gyávaság, a jövőkép-nélküliség, az európai projektekben való bizalomhiány eredménye.

Romániának 33 képviselője van az Európai Parlamentben, a Szociáldemokrata Párt és a Konzervatív Párt (PSD+PC) 11, a Demokrata Liberális Párt (PD-L) 10, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 5, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 3, a Nagy-Románia Párt (PRM) 3, Elena Băsescu független jelölt 1 mandátummal rendelkezik.

Cristian Preda, a PDL európai parlamenti képviselője közben arra kérte fel romániai kollegáit, hogy szavazzák meg a február 7-8. között kialkudott büdzsét, mert ő kellemes meglepetésként éli meg, hogy nő a Románia számára előirányzott összeg a következő ciklusban. A politikus azt mondta, ő igennel fog szavazni a költségvetésre és reméli, hogy Victor Ponta kormányfő sem utasítja arra a PSD-s és PNL-s képviselőket, hogy nemmel voksoljanak. A PDL elnöke, Vasile Blaga kedden hivatalosan is bejelentette, hogy a párt európai parlamenti képviselői meg fogják szavazni az EU-s költségvetést.

Az RMDSZ álláspontjáról a Szövetség európai parlamenti képviselőjét, Winkler Gyulát kérdeztük.

Milyennek tartja az EU 2014-2020-ra szóló büdzséjét az ország, az erdélyi magyarság szempontjából?

- Az Európai Tanács által elfogadott hétéves költségvetési keret az unió történelmében először csökken, a jelenlegi költségvetési keretnél 3,5%-kal kisebb, ezáltal csak részben biztosítja az EU 2020-as stratégia, a válságból való kilábalás stratégiájának finanszírozását. Az erdélyi magyarság és Románia számára egyaránt két terület az, amely kiemelten fontos: a közös agrárpolitika és a regionális fejlesztési politika.

Az előzetes adatok birtokában azt mondhatjuk, hogy Románia számára előnyös előírásokat tartalmaz a költségvetési keret, de ugyanakkor nagyon fontos az európai összkép. Ha egy megszorító költségvetési keretben mozog Európa az évtized végéig, ha állandósul a recesszió, ha megnehezül az új munkahelyek teremtése, ha az európai piacok – amelyekre Románia kivitelének 73%-a irányul – gyengélkednek, ha az összeurópai válságból való kilábalás megnehezül, akkor nehezen lehet országunk számára előnyös költségvetési keretről beszélni.

Valós-e a fenyegetés, Ön szerint élni fog-e vétójogával az Európai Parlament? Ön hogyan fog szavazni erről?


- A hétéves költségvetési keretet az Európai Parlament csak elfogadni vagy elvetni tudja, ugyanakkor tudni kell, hogy a 2014-2020-as MFF (Multianual Financial Framework) mellett ennek alkalmazására további 70 jogszabályt kell még elfogadni a Bizottsággal és a Tanáccsal közösen. A jelenlegi álláspontom az, hogy nem fogom megszavazni ezt a hétéves költségvetési keretet, amely – a múlt héten kinyilvánított véleményem szerint – egy okkult kompromisszumként jött létre, viszont a végleges döntést a parlamentben történő fejlemények függvényében, az RMDSZ megfelelő döntéshozó testületeiben fogjuk meghozni.

Mennyire látszik valószerűnek az Európai Egyesült Államokról szóló elképzelés, annak fényében, hogy egyik ciklusról a másikra csökken a közösség által elkölthető összeg?

- Az EU költségvetési kerete a tagállamok konszolidált GDP-jének 1 százaléka, a közös kifizetési eszköz, az euró és az euróövezet biztos jövője szempontjából ennek minimum az ötszörösére lenne szükség. Az Európai Unió büdzséje tipikusan beruházási költségvetés, ezeknek a költségvetéseknek 92-93%-ából európai jelentőségű beruházásokat és programokat finanszíroznak. Számomra kiábrándító és az európai politikai vezetők demagógiáját és populizmusát bizonyítja be, hogy nem létezik politikai akarat és bátorság az Európai Politikai Unió – egyesek ezt az Európai Egyesült Államoknak nevezik – megvalósítására, a közös európai projekt továbbvitelére. 

Szőcs Csongor Ernő összeállítása

www.transindex.ro



<< Vissza

 
 
FŐOLDAL  |  ÖNÉLETRAJZ  |  EURÓPAI UTINAPLÓ  |  TEVÉKENYSÉG  |  GALÉRIA
 
Developed by: Konnertfilm © 2009